Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1909-02-21 / 8. szám
4 BALATONVIDÉK 1909. február 14. A szövetkezet jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Zalavármegye főispánjának, gróf Batthyány Pálnak, Bosnyák Géza misefái földbirtokosnak, Batthyány József grófunk a keszthelyi kerület képviselőjének névszerint, és mindazoknak a zalamegyei törv. hat. biz tagoknak összesen, akiknek tiszteletreméltó felfogása lehetővé tette azt, hogy Zalavármegye 2 millió koronát ki tevő árvapénzei továbbra is az Országos Fözp. Hitelszövetkezetnél meghagyatlak, t,ehát annál a pénzintézetnél, melynek kötelékébe a keszthelyi szövetkezei is tartozik és a mely Központnak jóirányu ténykedését a kulturális célodra megszavazott fenti 498 kor. is fényesen igazolja. Neküuk sem lehet, mást mondani valónk, mint az, amivel a szövetkezet elnöke az ülést bezárta; dsteu áldása legyen azokon a nagy férfiakon, akiknek szeli mi <8iössége lehetővé tette azt, hogy Magyarország kisiparos ós kisgazda népe az Őusegóiy révén szövetkezetekbe csoportosulhat, amelyekről talán már most mi is elmondhatjuk bátran, hogy ez a szövetkezet nemcsak közgazdasági, de kulturális és társadalmi érdekeket is szolgál.* FARSANG. Farsangi naptár. Febr. 21-én. A kath. legényegyesület műkedvelő előadása. Febr. 22-én, húshagyó hétfőn, A Keszthelyi Iparosok Dalkörének «Zónaestély e.» Müvész-estély. Folyó hó 13 án a Hungária szálló nagytermében tartotta az (Jtthon kör, vá rosunksak ezen legifjabb s már is vezető szerepre jutott egyesülete uiüvészestélyót, Baiassa Kálmán hegedűművész, m. kir. operaházi tag, Reichenbach Béla és a szó kesfehórvári hon védzenekar közreműködésével A kitűnően sikerült művész estélyről méltó bírálatot nem adhatunk, mert az még a legmagasabb zenei ízlések kívánalmait is túlszárnyalta s mivel mi a zene birodalmában nem vagyunk oly jártasak, hogy annak művészi értékét olvasóink előtt, kellőkép ecsetelni tudnók, csak az elismerés pálmáját, kívánjuk nyújtani azoknak, kik bennünket ezen estély gyönyörűségében részeltetlek. Az estély főszereplője, Balassa Kálmán valósággal elragadtatta hallgatóit művészi játékával. Mintha csak élt, beszélt, dalolt ós sírt, volna az a hegedű a kezében. Mintha csak érezte volna az a száraz fa ujjai alatt az ő lelkének minden gondolatát, minden rezgését. Az a játszi könuyedség, «z a le nem irható nyugalom, mellyel a nemcsak művésziesen összeállított, de valóságos tehetséget igénylő műsor minden számát lejátszotta, mindenkit meggyőzött arról, hogy nemcsak a hegedűjén uralkodik feltét lenti), hanem a zenében is valóságos művész. Méltó partnere volt Frichay Károly, a szék esfehórvári honvédzeuekar karnagya. Igazán nem lehet tudni, hogy kié a na^»obb érdem. Azé-e, ki remek szólóját,ékával megrezegtette lelkünk húrjait,, vagy pedig azé, ki ezen remek játéknak a talán még re' mekebb kísérettel megadta a méltó keretet, ? Hiszen a leggyönyörűbb festmény sem hat, ránk, ha nem a megfelelő keretben, nem a megfelelő környezetben látjuk. Frichay zenekara ismert, már az egész Dunántúl s ahhoz a hírnévhez, mely eddig környezte, az Otthon-kör estélyen csak egy ujabb babérágat szerzett magának. A pécsi kiállításon hallottuk a székesfehérvári honvédzenekartól Wagnernek legnehezebb darabjait s valamint akkor, ugy most is mondjuk, hogy Frichay zenekarával túlszárnyalta a többi katonai zenekarokat s zenei tudásával szinte elérhetlenül magasra emelkedett azok fölé. Azokat a remek pianissimokat, a harmóniának azt a szépségét, azt a zenei tökéletességet ugyanis — miuek tanúi voltunk — csak olv vezető mellett, lehet elérni, ki nem csak maga tudja, érti, érzi a darab szépségét, hanem egyetlen tekintetével, szemének egy pillantásával képes igazgatni az egész kart. ugy, hogy a nagyobbrészt fnvóhangszerek kel működő zenekar akkordja hozzásimul a hegedű leglágyabb pianissimojátioz s »z egész bűbájos harmónia, mint egy varázsdal rezgi át lelkeinket. Ez Frchay. Befejezésül Reichenbach Béla adta elő nagy tetszéssel a «Girardi Rézi»-t a honvédzeuekar kísérete mellett, s nemcsak utánozhatlan mimikájával, hanem nőiesen csengő hangjával s remek kostűmével is vidám hangulatba hozta a közönséget, mely szűnni nem akaró tapsokkal houorálta előadásáért,. A gyönyörű esté'yt táncmulatság követte, mely csak a kósö haj nali órákban nyert befejezést. 1 A főgimn. ifjúság; hangversenyeMar hetek óta lázíts izgatottsággal készülődött ifjúságunk szerdai uaiigversenyóre. TJton-utfólen erről tárgyaltak maguk között nemcsak az öregebbek, hanem ós különösen a liliputi apróságok. Es hozzá mily fontoskodó képpel. Mintha csak ez utóbbiakon fordult vobia meg az estély sikere. Mikor hétfőn híre futott, hogy a szereplők közül | hármat az intézet orvosa a lakásukon előforduló ragályos betegség miatt eltiltott a részvételtől, aggodalmas arccal, kétségbeesve futkosott az apró nép, rettegve a kö vet.kezményéktől, a hangverseny esetleges betiltásától. Hal' Istennek ez nem következett be, nem volt hát. hiábavaló lázas készü ' lődÓHÜk. De oda is állítottak ám már d. u. 5 órakor glanzparádéban a Hungária elé, hogy valamikép el ne késsenek. Es |ó volt, hogy sietlek. Egy Óra múlva ugyanis olyan népáradat iudult meg a Hungária felé, mely okvetlen elsöpörte volua útjából az apróságokat s kérdés, hogy idejére és épen be juthattak volna-e ? 7 Óra felé már tömve volt. a tágas nagyterem díszes, elegáns közönséggel. Dicséretére legyen mondva az udvarias, előzékeny rendezőségnek, az elhelyezkedés gyorsan ós zavartalanul ment. végbe. 7 óra után néhány perccel szétlebbent a színpad függönye s az intézet zenekara a <Mnrtha» opera megnyitójába kezdett. A nehéz zenemüvet a jól fegyelmezett zenekar kellő precizitással Hdta elő s a felhangzó tapsra még egy tüzes indulót ráadásul is adott.. Mindkettővel teljes sikert ért el Eckhardt karnagy, a zeuekar jeles vezetője. Nemkülönben az ezt követő cCsatadal» al is, amelyet ugyancsak az ő vezetése mellett, az énekkar adott elő. A műsor harmadik száma a «Bánk bán« cirnü tragédiából Bánk és Tiborc jelenete volt. Bevezetéskép Szerecz Alajoí VIII. o. t magyarázta meg egy igazán alapos tanulmányra valló szép beszódben a tragédia szerkezeti összefüggését,. Majd szétlebbent a függöny s korhű jelmezekben ott, láttuk a színpadon Bánk bánt (Szily F.) és az öreg Tiborc parasz tot. (Krausz D.) Amit ez a két, ifjú produkált, az méltán dicséretére vált volna bármely hivatásos színésznek is. Betanítójuk Lakatos dr. méltán lehet büs ;üe tanítványaira. A párjelenet után felhangzó tapsvihar jelezte a mély hatást, melyet a hallgatóságra gyakorolt Ezután Hubernak «Abránd» a Hunyadi László opera dallama felett citnll hegedű duettjót adták elő Ricsováry Béla VII. és Hofman Pál V. o tanulók, hannoniumon kisérte őket, Eckhardt Antal karnagy. Mindketten kitűnő technikáról tettek bizonyságot, s biztos játékukkal SOK tapsot arattak. Eckhardt kisórete, miut mindig, most is művészi volt. Utánuk újra az énekkar helyezkedett, el a tágas színpadon s két szép darab eléneklésével gyönyörködtette a hallgatóságot. A máso díkat, mely Eckhardt szerzeménye, meg is ismételtette a fellelkesült közönség. Végül Kisfaludy Károly cMátyás deák> cimü egy felvonásos vígjátékát adták elő. A szereplők mindegyike jól megállta helyét. A részeges kántor szerepében kitünö volt Sümeghy, nemkülönben az öregbiró Boronkai. Egyiken sem látszott meg, hogy csak ? előtte való nap ugrottak be. Kitűnő volt még Markovits, mint, Mátyás deák. A darab egyetlen női szerepét Ikotics Rózsika töltötte be nagy rutinnal. A figj elmes rendezőség gyönyörű csokorral lepte meg a bájos műkedvelőt. Az előadás végeztével egy-kettőre szétszedték a színpadot s megkezdődött a tánc, amely csak másnap reggel 8 órakor ért véget. Jelen volt hölgyek névsora a következő : Asszonyok : Hnyden Sándorné (Szalapa), Semetke Józsefné (Zila Gó^ánfa), Bosnyák Gézánó (Misefa), Fihppi Ernőné (Kiskomárom), Horváth Kátolyné, dr. Dezsényi Arpádné, Pós Zsigmoudné, Búzás Alajosnó, Illés Ignáciié, Bezerédj Lászlóné, dr. Simon Ernőné, C-éby Lajosné, Szentmihályi Dezsőné (A ndorháza), Gaál Józsefné, Ricsováry Sandorné, Rónai Sománé, Harasztovics Istváuné, S'ieder Lxjosné, Rcgensperger Ferencné, Meizler Károlyué, WHginger Istváuné, Bulla Mihályné, Po lozgai Istváuné, Sümeghy Józsefné (Csabrendek), Schadl Jánosné. Csöböu\ei E> zsebet. Kárpáti Jánosné (Gyeues), Sujánszky Józsefné, Csőre Istváuné, Szollár Istváuné, Szerdahelyi Károlyné, Teres N. né (Jánosháza), Kadelboi!rg Beatrice, Tref'fler Ferencuó, Tánczos Lijosné (Rád), B*lváu\osy Lászlóné (Báránd), Schetber Józsefné Herceg Józsefné (Marcali), Mttolay Józsefné, Kenyeres Imréné, Eckíiardt, Autalné, Ludovics Ágnes (Dióskál), Manovill Mónié, Brodjovin L/nácné, özv. Auszierlitz Péterné (Tapolca). Krausz Jakabué (Murcali), özv. Weiler Dávidué (Tapolca), D-n vas AUidárné (Balatonszentgyörgy), S/.iics Sáudorné (Kiskomárom), D-utsoli Ignácué (Balatonszentgyörgy), Szabó Lijosné (Máud), Fritz Dán'elné, Barna Gyorgyné, Kotz'g Antalnó (Siófok). Leányok: H>iyden Ilus, Semetke D<di, Gaál Nani és Janka, Szent,ín'hályi Margit és Irma, Struglics Ilonka, Eckhardt Vilma, Ikotics Rózsi, Polozgai Anna, Sümeghy Ilonka, Péter Margit, (Csabrendek), Kascbl Mici és Mili (L-sencetomaj), Bőlim Tónika, Bő hm Mici és Janka, Pethő Elza, Párkányi Ilonka és Margit, Barna Iluai, Emecz Gizella, Manovill Irma, Brodjovin El'a, Schadl Irma, Rónai Berta és Sári, Bozzay Irén és Ilonka, Harasztovics Bili és Lujza, Sujánszky Böske és Ma ci, Singer Szerén, L»ky EMa, Bulla Ilonka, Szabó Ilonka, Benyó Piroska (Jánosháza), Gróf Rózsi, Z'.borszky Mariska, Fülöp Aranka, Kovács Böske, Prtkner Gizella, Strausz Nelli. Wagner Ella, Galadalits Mariska, Búzás Emiirns és Idus, Auszteriitz Rózsika, Nagel Lili Bpest, Kvaisler N., B«rtos Elza, Regensperger Margit, Kotzig Iduska, Filippi Józsa, Illés Marietta, Simou S'efike, Kárpáti Etel. Zóna estély. A keszthelyi iparosok dalköre t'ebrnár hó 22 én húshagyó hétfőn a «Hungária* szálló nagyterűiében tanccal egybekötött, zóna-estélyt rendez a köv. műsorral : 1. Kuruc nóták. Médertöl. 2. Nem szeretem én a nyiló virágot. (Uj !) Kernéitől. 3. Szomorú fűz ága .... Hubertéi. Kezdete pontban 8 órakor. B^lépö-díj 1 kor. HÍREI. — A cKatholikus Népszövetség* febr28-án tartja alakuló gyűlését Keszthelyen a Hungária szálloda nagytermében d. u. 3Va órakor. Az alakuló gyűlésre városunkba érkeznek Gisswein Sándor dr , Zboray Miklós orsz. képviselők, Mihály fi Akos egyetemi tanár és Haller István, a népszövetség titkára A rendkívül tanulságosnak Ígérkező gyűlésre felhívjuk olvasóink figyelmét. Rang és álláskülönbség nélkül meghívjuk városunknak minden polgárát a központ kiküldött szónokainak meghallgatására. Győződjék meg mindenki, hogy nem csinálunk sem a néppártnak propagandát, sem a felekezeti izgatás iiszkét nem dobjuk városunk polgárai közé, hanem tisztán társadalmi alapon akarunk szervezkedni, hogy a vallásunk ellen irá-