Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-13 / 24. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. junius 13. 24. szám. BALATONVIDEK Társadalmi hetilap. MEGJELENIK HETENKIN T EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbizásokat és reklamációkat a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 £ 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. Szegényház ügyében. Végre-valahára ismét teljesül egy sokat emlegetett kívánság nálunk. Uj, a modern viszonyoknak minden­ben megfelelő nyilvános kórházat épittet a város, mely nemcsak ren­deltetésénél fogva, hanem külsőleg is díszére válik Keszthelynek. Eltű­nik végre a Kossuth Lajos-utcából az a középkorba való épület, me­lyet nálunk kórháznak gúnyoltak. Ezzel azonban ismét egy ujabb kérdés elé van állítva a város veze­zetősége. Mi történik azokkal, kik eddig a kórháznak lakói voltak ? Hol helyezik el azokat, kik részint a sors csapása folytán, legnagyobb­részt azonban a saját élhetetlensé­gük következtében a város kegyel­mére és koldusken} Térre szorultak ? Az uj kórházban ezeknek nem lehet helye. A mai modern fogalmak szerint a kórház nem az a heh 7, mely csak arra szolgál, hogy a nyo­morékoknak lakóhelye legyen. Ná­lunk pedig ilyennek vélik és vélték mindig a kórházat. Ez indokolja, meg azt, hogy még a legnyomorultabbak is féltek, rettegtek attól a gondolattól, hogy valaha a kórházba kell jutnick. Ha csali felületesen gondolunk a do­logra, szinte megmagyarázhatatlan­nak tűnik fel előttünk. De ha mé­lyére nézünk és vizsgálgatjuk, na­gyon egyszerű magyarázatát leljük az ellenszenvnek. Kik voltak eddig a kórház la­kói ? Koldusok, nyomorékok, kiket semmirevalóságuk vitt arra, hogy ön­magukkal tehetetlenül más kegyel­mére szoruljanak. Ezek pedig nem valami sokat adnak a tisztaságra s bizony nem is a legnagyobb gond volt fordítva rájuk.Hülyék, féleszüek, nyomorékok környezetében és tár­j saságában pedig senki sem meri ba­jának orvoslását várni. De nem is lehet azt kívánni senkitől, hogy be­tegét oda helyezze el, hol ilyenek tanyáznak. Pedig az volna a célja a kórháznak, hogy aki nem ívelhet gondos, szerető ápolást családja kö­rében, megtalálhassa azt a kórház­ban. Sehol nem látunk oly gondos­ságot, oly önfeláldozó készséget és önmegtagadást, mint nagy városaink kórházaiban a betegápoló apácáknál. A családban a hosszas betegség meg­zavarja a rendet, a békét s bizony a legtöbb esetben még a legjobban féltett és őrzött beteg is hiányokat szenved. Legtöbbször a helyszűke sem engedi meg, hogy a baj megkí­vánta gondos ápolást nyújthassák a betegnek. Ilyen körülmények között megváltás minden betegre nézve a kórház és a gondos odaadó kórházi ápolás. Azoknak az elemeknek, kik ed­dig féltté, rettegetté tették a kór ház nevét, el kell onnét tünniök. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy az önmagukkal tehetetlen n3 ro­morékoktól vonjuk meg a gondozást* De viszont azt sem lehet kívánni, hogy az uj kórházban a régi álla­potok folytatódjanak tovább. Mivel pedig a városnak az ille­tőségüknél fogva ide való szegények­ről, nyomorékokról gondoskodnia kell, kell olj^an helyről is gondoskodnia, hol ezek otthont, ellátást nyerjenek. Ma még nagyon kevés ezeknek a száma, de sohasem lehet tudni, mit hoz a holnap. Az ilyen nyomo­rékok számára máshol mindenütt vannak szegényházak, hol szigorú rend és felügyelet mellett kényte­lenek önmaguk ellátásáról, tísz­A BALATON VIDÉK TÁHCAJA, A bosszú. (Vége.) A kis levélkében a következők voltak írva : «Szamossy Ádám Muraszombatnál elesett, Szamossy Károly pedig halálosan megsebesült. > Nem volt más semmi sem írva abban. De kell-e még több csapás is annak, ki tudja, hogy nem maradt többé számára semmi remény,, semmi vigasztalás ? Kellett volna e még többet is tudni annak, kinek az a néhány szó kitépte a szivét, kinek hiúvá lett minden álma, minden remény­sége ? Tegnap még csak anyját kellett féltenio s ma már nincs senki azok köziil, kik az ő amúgy is széttépett szivébe vi­gaszt csepegtethettek volna. Nincs senki, kinek szava valami vi­lágosságot tudna gyújtani abba a rémítő sötétségbe, mely a csapás súlya alatt lel­két elborította. Nincs többé meg az sem, kit szivébe zárt régen s ki egyedüli gon­dolata nap-nap után mindig, örökösen. Mennyivel könnyebb volnu elviselni a sors rettenetes kezét, ha itt állana mellette az, kire életét, szivének féltve őrzött titkát, szerelmét bizta. Mért lett az álnok, mért lett az hitszegő ? Ha most az itt volna, ha biztató szavával, mint annyiszor tette, bátorítaná, mennyivel könnyebb volna az a teher, mely most szivére nehezedik s lelkét a csüggedés, a kétségbeesés marta­lékává teszi. Es miért kell éppen attól kapnia 113'omo­ruságának, szerencsétlenségének hirét, ki lelke kinját eddig is okozta, ki eddig is oka volt minden keserűségének? Hasztalan igyekezett lelkére nyugal­mat erőltetni, szive mintha szét akart volna s/akad ni a fájdalomtól, mintha meg­semmisülne körülötte minden, nem látott semmit, csak az ö iszonyú szerencsétlen­ségét, nem hallott mást, csak annak a rettenetesen duló viharnak tomboló zúgá­sát, mel} 7 az ö szivét betöltötte. Azután leborult anyjának hült tetemére, elbon­totta szemeit a könny és sirt, zokogott keservesen. Mit is tehetne mást az, kit a sors keze a megsemmisülés, a kétségbe­esés örvényébo sodor. Mikor pedig a zokogás lassan-lassan el­halt ajkain, mikor kissé enyhült az a sor­vasztó kin, mely szivét marcangolta a hir hallatára, újra eszébe jutott a levél. Egy­szerre, mintha valami irtózatos tűz égetné agyvelejét, a fejéhez kapott. — Miért kell mindig csak neked utamba állanod te átkozott — hallatszott azután iszonyú sirása — miért kell épen neked elsorvasztanod az én boldogságo­mat, az én örömömet ? Vagy csak azért vagy, hogy okozója légy az én nyomorú­ságomnak, hogy mikor elhagytál gyáván, hitszegőn, még kigúnyold az én kíno­mat ? Az a levél ugyanis, mely atyjának halálhírét hozta, nem volt ismeretlen előtte. Sirolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszün­teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. • . • Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkoF „Roehe" eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roehe & Co. Basel (Svájc] jM Roehe íé kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak­ban. — Ára livegenkint korona.

Next

/
Thumbnails
Contents