Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-13 / 24. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. junius 13. 24. szám. BALATONVIDEK Társadalmi hetilap. MEGJELENIK HETENKIN T EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbizásokat és reklamációkat a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 £ 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. Szegényház ügyében. Végre-valahára ismét teljesül egy sokat emlegetett kívánság nálunk. Uj, a modern viszonyoknak mindenben megfelelő nyilvános kórházat épittet a város, mely nemcsak rendeltetésénél fogva, hanem külsőleg is díszére válik Keszthelynek. Eltűnik végre a Kossuth Lajos-utcából az a középkorba való épület, melyet nálunk kórháznak gúnyoltak. Ezzel azonban ismét egy ujabb kérdés elé van állítva a város vezezetősége. Mi történik azokkal, kik eddig a kórháznak lakói voltak ? Hol helyezik el azokat, kik részint a sors csapása folytán, legnagyobbrészt azonban a saját élhetetlenségük következtében a város kegyelmére és koldusken}

Térre szorultak ? Az uj kórházban ezeknek nem lehet helye. A mai modern fogalmak szerint a kórház nem az a heh

7, mely csak arra szolgál, hogy a nyomorékoknak lakóhelye legyen. Nálunk pedig ilyennek vélik és vélték mindig a kórházat. Ez indokolja, meg azt, hogy még a legnyomorultabbak is féltek, rettegtek attól a gondolattól, hogy valaha a kórházba kell jutnick. Ha csali felületesen gondolunk a dologra, szinte megmagyarázhatatlannak tűnik fel előttünk. De ha mélyére nézünk és vizsgálgatjuk, nagyon egyszerű magyarázatát leljük az ellenszenvnek. Kik voltak eddig a kórház lakói ? Koldusok, nyomorékok, kiket semmirevalóságuk vitt arra, hogy önmagukkal tehetetlenül más kegyelmére szoruljanak. Ezek pedig nem valami sokat adnak a tisztaságra s bizony nem is a legnagyobb gond volt fordítva rájuk.Hülyék, féleszüek, nyomorékok környezetében és tárj saságában pedig senki sem meri bajának orvoslását várni. De nem is lehet azt kívánni senkitől, hogy betegét oda helyezze el, hol ilyenek tanyáznak. Pedig az volna a célja a kórháznak, hogy aki nem ívelhet gondos, szerető ápolást családja körében, megtalálhassa azt a kórházban. Sehol nem látunk oly gondosságot, oly önfeláldozó készséget és önmegtagadást, mint nagy városaink kórházaiban a betegápoló apácáknál. A családban a hosszas betegség megzavarja a rendet, a békét s bizony a legtöbb esetben még a legjobban féltett és őrzött beteg is hiányokat szenved. Legtöbbször a helyszűke sem engedi meg, hogy a baj megkívánta gondos ápolást nyújthassák a betegnek. Ilyen körülmények között megváltás minden betegre nézve a kórház és a gondos odaadó kórházi ápolás. Azoknak az elemeknek, kik eddig féltté, rettegetté tették a kór ház nevét, el kell onnét tünniök. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy az önmagukkal tehetetlen n3

romorékoktól vonjuk meg a gondozást* De viszont azt sem lehet kívánni, hogy az uj kórházban a régi állapotok folytatódjanak tovább. Mivel pedig a városnak az illetőségüknél fogva ide való szegényekről, nyomorékokról gondoskodnia kell, kell olj^an helyről is gondoskodnia, hol ezek otthont, ellátást nyerjenek. Ma még nagyon kevés ezeknek a száma, de sohasem lehet tudni, mit hoz a holnap. Az ilyen nyomorékok számára máshol mindenütt vannak szegényházak, hol szigorú rend és felügyelet mellett kénytelenek önmaguk ellátásáról, tíszA BALATON VIDÉK TÁHCAJA, A bosszú. (Vége.) A kis levélkében a következők voltak írva : «Szamossy Ádám Muraszombatnál elesett, Szamossy Károly pedig halálosan megsebesült. > Nem volt más semmi sem írva abban. De kell-e még több csapás is annak, ki tudja, hogy nem maradt többé számára semmi remény,, semmi vigasztalás ? Kellett volna e még többet is tudni annak, kinek az a néhány szó kitépte a szivét, kinek hiúvá lett minden álma, minden reménysége ? Tegnap még csak anyját kellett féltenio s ma már nincs senki azok köziil, kik az ő amúgy is széttépett szivébe vigaszt csepegtethettek volna. Nincs senki, kinek szava valami világosságot tudna gyújtani abba a rémítő sötétségbe, mely a csapás súlya alatt lelkét elborította. Nincs többé meg az sem, kit szivébe zárt régen s ki egyedüli gondolata nap-nap után mindig, örökösen. Mennyivel könnyebb volnu elviselni a sors rettenetes kezét, ha itt állana mellette az, kire életét, szivének féltve őrzött titkát, szerelmét bizta. Mért lett az álnok, mért lett az hitszegő ? Ha most az itt volna, ha biztató szavával, mint annyiszor tette, bátorítaná, mennyivel könnyebb volna az a teher, mely most szivére nehezedik s lelkét a csüggedés, a kétségbeesés martalékává teszi. Es miért kell éppen attól kapnia 113'omoruságának, szerencsétlenségének hirét, ki lelke kinját eddig is okozta, ki eddig is oka volt minden keserűségének? Hasztalan igyekezett lelkére nyugalmat erőltetni, szive mintha szét akart volna s/akad ni a fájdalomtól, mintha megsemmisülne körülötte minden, nem látott semmit, csak az ö iszonyú szerencsétlenségét, nem hallott mást, csak annak a rettenetesen duló viharnak tomboló zúgását, mel}

7 az ö szivét betöltötte. Azután leborult anyjának hült tetemére, elbontotta szemeit a könny és sirt, zokogott keservesen. Mit is tehetne mást az, kit a sors keze a megsemmisülés, a kétségbeesés örvényébo sodor. Mikor pedig a zokogás lassan-lassan elhalt ajkain, mikor kissé enyhült az a sorvasztó kin, mely szivét marcangolta a hir hallatára, újra eszébe jutott a levél. Egyszerre, mintha valami irtózatos tűz égetné agyvelejét, a fejéhez kapott. — Miért kell mindig csak neked utamba állanod te átkozott — hallatszott azután iszonyú sirása — miért kell épen neked elsorvasztanod az én boldogságomat, az én örömömet ? Vagy csak azért vagy, hogy okozója légy az én nyomorúságomnak, hogy mikor elhagytál gyáván, hitszegőn, még kigúnyold az én kínomat ? Az a levél ugyanis, mely atyjának halálhírét hozta, nem volt ismeretlen előtte. Sirolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. • . • Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkoF „Roehe" eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roehe & Co. Basel (Svájc] jM Roehe íé kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ára livegenkint korona.