Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-30 / 22. szám

XIII. évfolyam Keszthely, 1909. május 30. 22. szám. BALATONVIDEK MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. Pünkösd. <Az Ur Lelke betölti a föld ke­rekségét.* A mai szent mise ezen kezdő szavai pünkösd ünnepének magasztos jelentőségét hatásos mó­don kifejezik. Pünkösd az egyházi év nyarának ünnepe. Hideg téli éj viharjai közt szállott földünkre Krisz­tus, az igazság ragyogó napja és a bethlehemi jászolból árasztotta sze­retetének meleg sugarait a bűnökbe memlt világra; húsvét ünnepén di­csőséggel támadt föl ez a ragyogó nap sziklasirjából; meny bemenete­lének napján elérte delelő pontját Atyjának jobbja felől; a mai napon pedig győzelmének és megdicsőülé­sének zálogaként elküldi a Szent lelket, hogy a megváltás isteni mü­vét megkoronázza és maradandósá­gát az idők végéig biztosítsa. A Szentlélek a megdicsőült Krisztus életének, szenvedéseinek, halálának és föltámadásának szépséges gyü­mölcse. A Szentlélek, az a szüntele­nül munkálkodó Isten, ki az Üdvö zitő tanitásával megtermékenyített lelkeset vezeti az erény és igazság utján örök hazánk, a menyország — felé. Ezért oly szép és fölemelő a mai ünnep. Pünkösd annak a Szentlélek Is­tennek ünnepe, kit a legtöbb keresz­tény ember csak névszerint — a ke­resztvetésből — ismer, de, hogy mi­lyen fontos szerepe van az anya­szentegyházvezetésében és fönntartá­sában, erről nagyon kevesen tudnak. Hogy a keresztények nagy többsége csak névleg ismeri és épen ezért oly közönyös ezen harmadik isteni sze­mély iránt való tiszteletben, ennek oka mindenesetre az ; hogy soha sem nyilatkoztatta ki magát emberi alak­ban, mint a Fiuisten. Ő az istenség mélységes titkaiban lakozik és mű­ködése is az emberi léleknek érzé­keink határán túleső rejtekeiben megy véghez. Jézus szavai szerint ugy vagyunk a Szentlélekkel, mint a tavaszi szellővel: érezzük enyhe fuvallatát, látjuk működésének ál­dásos eredményét, de nem tudjuk honnét jön, hová megy. Az a galamb, mely Jézus megkeresztelkedése al­kalmával feje fölött lebegett és az a ragyogó felhő, mely Urunk szine változásakor a Tábor hegye fölé ereszkedett, voltak első látható meg­jelenései a Szentléleknek a világon. A mai napon újra észrevehetö­leg — tüzesnyelvek alakjában — száll földünkre a szeretet Szent Lelke, hogy az igaz hitben megerősítse az ingadozókat. Krisztus föltámadásával fölszabadította az emberiséget az ere­deti bün átka alól; menybemenetele által a megváltott földet égig emelte alaesonyságábó), a Szentlélek pedig eljövetelével mintegy az eget hozta ie földünkre, hogy itt megalapítsa állandó birodalmát és hogy újjá ala­kítsa az emberi sziveket. Mivel a Szentlélek a megváltás áldásait jött megvalósítani, azért mindjárt eljöve­telének első órájában megkezdte mű­ködését és csodálatos változást esz­közölt az apostolok lelkében, kik a vett tüzesnyelvek után mint retten­hetetlen hősök kiléptek az ellensé­ges világ elé és oly ékesszólóan hir­dették a föltámadt Jézus tanítását, hogy rövid időn belül ismeretes lett Jézus neve mindenütt. És azóta nem szűnik meg mun­kálkodni a Szentlélek, ki minden kegyelemnek, melyben az emberiség­nek része volt, van és lesz kútfor­rása és adományozója. Fogadjuk oly örömmel a Szentlelket, mint fogad­ták az elhagyatottságukban gyámolta­lan apostolok. Táljuk föl szivünket előtte, hogy az méltó hajlékává le­hessen. Ne utasítsuk el magunktól a kegyelmek gazdag adományozóját; hajoljunk az Apostol intő szavára : «meg ne szomorítsátok az Isten Szentlelkét bűneitek által, kiben je­löltséget birtok az örök üdvösségre. Jöjj el Szentlélek Isten; szivünk, lel­künk áldva köszönt Téged az anya­szentegyház alapitásának évforduló­ján, maradj velünk és add erősitő kegyelmedet, hogy mindenkor szen­tül járhassunk az igazság utján. Berkenyés I. A balatoni halászat. Vidékünket, érdeklő eme fontos köz­gazdasági kérdésről lapunk mult. számában terjedelmesen nyilatkozott meg Landgiaf János ur, orsz. halászati felügyelő. A nyi­latkozatot csekélységem provokálta, egy, e kérdésről a Bv. 19. számába irt vezércik­kei, amelyben, ha nem is kiváló szaktudás­sal, de becsületes jó szándékkal, tárgyila­gossággal s a mi fő, az igazságnak neg­telelően szóltum a tárgyhoz. Nem katedrai bölcsességgel, nem is theoriákon felépülő következtetésekkel, avagy megdönthetet­lennek látszó axiómákkal, csak egyszerű laikus ésszel, mint. bennszülött, aki egyrészt h saját, másrészt az annyira kigúnyolt ős­régi keszthelyi halászok gyakorlati tapasz­talataiból vonta le következtetéseit és épí­tette fel ezeken okoskodását. Ámde a theoriákból élő szakférfiak előtt a gyakorlati élet tapasztalatai nem számítanak. Igy esett, aztán, hogy akarat­lanul is magamra vontam az orsz. halá­szati felügyelő ur neheztelését és nem kis mértékben kellett viselnem a fölényes irónia kissé bántó és lekicsinylő célzásait. Anélkül, hogy követném a t. cikkíró urat a személyesség terén, legyen szabad a kérdéshez még egyszer — ezúttal most már kissé hosszasabban hozzászólnom s az érdekelt közönség bírálata alá bocsátanom a vitássá vált kérdést : vájjon kinek van igaza ? Kissé messze kell kezdenem, de csak igy tudom teljes kópét adni a mai hely­zetnek, amely a t. cikkiró ur szerint elszomo­rító, kétségbeejtő a múlthoz képest. Való­ban az, de csak néhány nap óta lett azzá. Hogy mikép, az majd alább kitűnik. Lássuk hát ! A balatoni halászati társulat közal két évtizeddel alakult meg a viz jogtulaj­donosaiból. Alapszabályai 1890 julius ha­vában nyertek miniszteri jóváhagyást. Rá. Liptói sajtkülönlegességek. Ostyepka, Parenicza, Imperiál-Juhturó kaphatók Ifj. He 1bek József csemege-kereskedésében Keszthelyen, dei cukorborsó, zöldbab, fejeskáposzta, uj burgonya, cseresznye. Jégbehütött sörök és ásványvizek. í

Next

/
Thumbnails
Contents