Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-16 / 20. szám

154 BALATONVIDÉK 1909. áp ri lis 2 5. ért célt a vármegye, azt részben nem is lehet csudálni. A sokféle munkával megterhelt hivatalok kép­telenek elégséget tenni e téren is. Azért a legfőbb ideje volna már, ha a vármegye a szövetség által több izben sürgetett tüzfelügyelői állásokat szervezné járásonkint. E járási tüzfelügyelőkre bizhatná a sza­bályrendeletek foganatosításának el­lenőrzését, továbbá a tűzoltóságok szervezését. A közigazgatási hatóság támogatásával eredményes működést fejthetnének ki, melynek nyomán, hi­szem, rövid időn belül megszűnnék Tármegyénk szomorú elsősége. Szollár István. A vármegye közgyűlése. Zalavármegye törvényhatósági bizott­sága folyó hó 10, és 11 -én tartotta közgyű­lését Batthyány Pál gróf főispán elnök­lésével. A tárgysorozat első pontja a meg­üresedett, állások betöltése volt. A meg­üresedett árvaszéki ülnöki állásokra Haun János árvaszéki jegyzőt ós Fangler Bélát választották meg. Haun utódául, II. oszt. árvaszéki al­jegyzőnek Briglevics Károly dr. III oszt. aljegyzőt választották meg. Briglevics he­lyére Szelianszky Nándor III. oszt. al­jegyző, Szeüanszky helyére III. oszt. al­jegyzőnek Polgár Ferenc árvaszéki ideig­lenes aljegyző került. A balatonvidéki vasút építéséhez hoz­zájárulásként megszavazott összeg fölvéte­léről Udvardy Ignác, Barcza László ós Elek Ernő hozzászólása után a közgyűlés ugy határozott, hogy a hozzájárulási ösz­szeget, kölcsön veszik és olcsó ajánlatok tételére szólítják fel a pénzintézeteket. Nagyobb vitát, az 56. pont keltett, mely a községeknek orvosi kö'-ökbe való beosztásáról és az orvosi dijak megállapí­tásáról szólt. Itt, elfogadtákj a választ­mány javaslatát, mely szerint az orvosi díjszabás a következő : Az orvos székhelyén és lakásán nap­pal 1 kor. Az orvos székhelyén és laká­sán éjjel 2 kor. Rendes körutazási, idő­szaki, látogatási és himlőoltási napokon a rendelő helyiségben 1 kor. Hét éven aluli gyermek gyógykezeléséért a fenti dijak fele. Látogatási dijak: A beteg lakásán nappal 2 kor. A beteg lakásán éjjel 4 kor. Kőrúton, időszaki, látogatási és himlőoltási napokon a községekben 1 kor. 60 f. Belső ós külső gazdasági és házi cselédeknél nap­pal 1 kor., éjjel 2 kor. Hót éven aluli gyermekek látogatásáért a dijak fele. Fu vardij : Rendes körutazási, időszaki, láto­gatási és himlőoltási napokon kívül a 2 kilométernél távolabb fekvő külközségek­beu teljesített látogatásért a nappali 2 kor. ós éjjeli 4 kor. látogatási alapdíjon felt*] a megtett utat kilométerenként számítva : 10 kilométerig 40 f., 10 kilométeren felül 80 f. kilométerpónz ját, éjjeli beteglátoga­tásnál pedig a távolsági díj kétszerese. A törvény 21. §-ában előirt hivatalos teendők alkalmával a fertőzött községekig megtett, utért 60 fillér a kilométerpónz, más dij azonban fel nem számitható. Másnap, május 11-én Udvardy Vince megyebizottsági tagnak egy vármegyei takarékpénztár felállításáról szóló indítvá­nyát tárgyalták. Többek hozzászólása után a közgyűlés az indítványt levette a uapi­reudről. Czebe Károly megyei árvaszéki ülnök özvegyének évi 800 koronát, két kiskorú gyermekének 200—200 korona segélyt sza­vazott meg a közgyűlés. Bezerédy István novai, Deák Antal taliándörögdi és Bobay Géza alsólendvai jegyzőket a törvényhatóság nyugdíjazta. A tisztviselők hivatalos órái junius, július és augusztus hónapokban reggel 7 órától délután 1 óráig foguak tartani egy­huzamban. A megüresedett községi számvizsgáló bizottságok elnökeivé lettek : Gsvendtner Géza, Zauáti Bódog és Köves Jenő. A tárgysorozat, többi pontjaiban az állandó választmány javaslatát fogadta el a közgyűlés. A Ggermekvédő-telep Eggesület előadása. A gyermekvédelem nemes ügyének óriási Haladásáról tanúskodik az a fényes előadás, me^et a helybeli cGyermekvédŐ­telep Egyesületi rendezett f. hó 8 án az Amazon nagytermében. Az estét, tekintve, hogy azon Taruay Alajos művészi zon­gorajátékában is gyönyörködhettünk, bát­ran el lehet nevezni müvészestnek is. A szakavatott rendezőség a mesék kedves szép világába vezetett bennünket | Farkas Imre «Gyermekmesék» c. müvének A BALATONVII)ÉK TálíCAJA. Betyárbecsület. Útirajz. Irta : László Zoltán dr. A török-montenegrói határon vadász­gattunk zergére, azonban fáradságunk eredménytelen maradt, mert- a zord időjá­rás hozzáférhetlenué tette e nemes vad búvóhelyeit. Utolsó éjjelünket Tepcse monteneg­rói faluban töltöttük azon komoly szán­dékkal, hogy másnap visszalovagolunk Gaczkóba, onnftn pedig ki-ki állomáshe­lyére utazik. Azonban, vendégszerető házigazdánk, az ottani knéz (valami főszolgabíró féle) nem engedett tovább, mert harmadnapra oroszországi urakat várt, kik hegyi lovak vétele miatt jártak a crnogorcok országá­ban. Tehát: maradtunk. Harmadnapra megjöttek az oroszok, három kozáktiszt, egy tüzérkapitány és valami hadbiztos féle. A knéz összehivatta két határból a lótu­tulajdonosokat és az adásvétel vigan folyt. Olyik lóért ötven rubelt is adtak, másikért meg néhány ezeret. Hisz az orosz kincs­tárnak van elég vagyona s a szegény mon­tenegrói hitsorsosoknál is elkél ám a pénz­mag. A rubel csöngését szívesen hall­gatja még a fejedelem is. A muszkák ga­vallérosan viselkedtek, még a borravalókra is kiterjedt a figyelmük. Öt napon át együtt voltunk a tisz­tekkel s bár erélyesen tiltakoztunk, kény* telenek voltunk szintén Komarovski het­man (kozák ezredes) vendégeiül szerepelni. Italban, ételben, jó dohányban nem volt hiányunk, ugy látszik irigylésreméltó na­pidijakat húznak a minden oroszok tiszt­jei, ha lovakat asszentálnak. Háromszázhúsz lovat vettek, azon­ban vagy ötezer darabra volt szükségük és azt hiszem, előlegük is, miért a knéz gondoskodott arról is, hogy a szomszédos arnauta ós skipetár (albán) falvakból is csempésszenek át mokányokat. Hanem azokra két napig kellett vár­nunk, mialatt az oroszok nagyokat ittak, én, meg társaim, vadászni mentünk. S jól tettük, mert az oroszok a sok italtól egy­más között csúnyán összeverekedtek, óriási botrányt csaptak, másnap párbajoztak, az­után természetesen kibékültek s újra ott folytatták, ahol előző nap abbanhagyták. Végre megjöttek a lovak is, esupa nemesvérü albániai fajta. Nem sok volt, talán ötven darab. Többet nem hozhattak, mert az albán s arnauta törzsek harcban állván, nem volt tanácsos egyiknek a má­sik területén átlovagolnia. Az élet nem élőkópes bemutatásával. A legtöbb kép igen jó hatást tett, különösen megható tár­gyánál fogva, némelyik ügyes csoportosí­tásával is. Igaz, hogy az ici pici énekek szöve­géből a bemutatott képek értelmét legtöbb esetben bajos volt kihámozni, de e hiányért a kedves, majdnem bájos (csak kissé egy­forma) zene bőségesen kárpótolt berniün­ket. Az est sikerében Tarnaya kívül osz­toztak Garay Sándor, Gönczi Ede, Iwsits Gyula, Egri Fáni, Ribai Lajos, Ejury Nándor. Az egész előadásnak mozgató lelke pedig Takách Imréuó volt, ki már éveken keresztül fáradhatatlan buzgalommal intézi városunkban a gyermekvédelem nemes ügyét. Az élőképek a következők voltak : I. kép : Prolog. Vezető : Jámbori Ma­riska. G3'ermekek a menetben : Ányos Manci, Böhm Klotild, Draveczky Gita, Fé­ber Aranka, Frank Laci, Manovíl Klára, Nagy Ella, Pintér Ilonka, Riedl Etelka, Riedl Mariska. Sági Margitka, Scheiber Margit, Scheiber Rózsi, Schmidt Ella, Steyrer Franciska, Szabó Jenő, Szekeres György, Tóth Irma. II. kép: Csipkerózsa a rokkánái. Csip­kerózsa: Regensperger Böske. Boszorkány: Nagy Böske. III. kép : Csipkerózsa a felébredéskor. Csipkerózsa: Szeutmihályi Margit. Királyfi: Dezsényi Viktor. Király : Markovios Dezső. Királyné: Szentmihályi Irma. Palotahöl­gyek : Manovil Irma, Strausz Nelli. Ud­varhölgyei' : Bariss Pá'ma, Berger Erzsike, Frank Ella, Laskiiy Irma, Murai Ilonka, Szabó Zseni. Lovagok : Babookay Bandi, B^udekovics Laci, Fehér Zoltán, Murai Sándor, Oltay Dudo, Toldi Szabó Géza. Apródok : Böhm Jenő, Cséby Edith, Dra­veczky Lincsi, Klein Margit, Takách Zsuzsi. Csillagász : Harasz:ovics Lujzika. Szakács : Eckhardt, Viktor. Kukták : Práger Bözsi, Regensperger Gizi. Bohóo : Baum Kari. IV. kép : Kékszakáll és hercegné. Kékszakáll : Horváth Vílinod. Hercegné : Szüos Margit. Palotahölgyek: Manovil Iruia. Strausz Nelli. V. kép : Hüvelykmatyi és az óriás. Hüvelykmatyi: Baum Miki. Óriás: Scheiber Miklós. VI. kép : Hófehérke és a királyfi. Hó­fehérke : Molnár Magda. Királyfi : Fekete Ödön. Törpék : Baum Etti, Berger Laci, Fáber Gyurka, Fehér Laci, Kleiu Pista, Vutskits György, Vutskits Viktor. nagy becsületnek örvend a félvad hegyi lakók között, háború esetén pedig egyál­talán nincsen semminemű értéke. Az ar­nauta golyója, a montenegrói baltája, az albán handzsáija nem igen téveszt célt. Hanem, hogy ezek mégis eljöttek, csak azt mutatta : mind legény a talpán. Azért a pár rubelért ellenséges földön át­törni, nem épen gyerekjáték. A lovasok nagyrészt mozlimek voltak, ki arnauta, ki skipetár, igy hát szerb nyelvismeretünk­kel boldogultunk is. Majdnem az összes lovak beváltak, azonban egy pej ménen nem tudtak so­káig t egalkudni. Egy szegény, rongyos skipetáré volt, de a ló megérte a többi negyvenkilencnek az árát. Nemes vére, tiszta származása minden lépésén meglát­szott. A hetmannak rajtakadt a szeme, azonban a gazdája hihetetlenül nagy ösz­szeget kert érte : tizezer rubelt. Ezért már perzsa Khorassan telivért, vagy el-nedzsi kancát lehet kapni. Elmondta a gazdája, hogy ilyen ló nincs több a Balkánon s egész Albániában ismeretes nemes tulajdonságai miatt. Te­nyészállatnak való s nem csatalónak, harci­ménnek. Addig-addig alkudoztak, mig a ló gazdája, meg a hetman is engedtek a negyvennyolcból s hatezer rubelben meg­alkudtak. Eléggé lóismerö vagyok, a mén megérte a pénzt.

Next

/
Thumbnails
Contents