Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-09 / 19. szám

8 BALATONVIDÉK 1909. május 2. piacon 2-20 koronáért kell ugyanazt megfizetni. A halárakat egyenlően mérsékeltté kellett volna tenni a partokon mindenütt, hogy a lakósság megszokott olcsó táplálékához juthatna. A hiba megtörtént s hogy a két tényező közül egyformán lehet mulasztással vádolni mindegyiket, az a fentiekből kiviláglik. A harmadik, a halászatot bérlő társulat csak élt az alkalommal s a kezdet nehézségein túlesve, minden igyekezetével azon volt, hogy befektetett tőkéjét gyümölcsöztesse s az első évek deficitjeit pótolja. Ehez joga volt s ha ittott tán tul is lépte a határt, nemcsak őt érheti vád, hanem azt a forumot is, amely kiváltságokkal ruházta fel és szabad kezet engedett neki. A helyzetnek a «Halászat»-ban tulerős színekkel megfestett kópét e néhány tollvonással kívántam kiegészíteni s egyúttal azt kidomborítani, hogyan látjuk azt mi innen alulról. Szollár István. — Törvényhatósági közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizotfciága május havijközgyttlósét f. évi május lió 10-én tartja meg. A közgyiilóseu felveendő tárgyak sorozatából felemiitjük a következőket : 1. Alispáni jelentés a törvényhatóság állapotáról és ezzel kapcsolatban a megyei számoukérőszék jegyzőkönyve. 2. A vasúti bizottság javaslata a balatonvidéki vasút segélyezésére megszavazott 402.000 K. beszerzése tárgyában. 3. A községeknek uj határjelző táblákkal leendő ellátása. 4. Az alsópáhok—hévizi tvh. közút liévizi szakaszának áthelyezése tárgyában alispáni jelentés. 5. A balatonfüredi állami Erzsébet,-szeretetház igazgatóságának kérvénye az eddigi 600 kor. évi segélynek az 1909, évre leendő megadása iránt. 6. Héviz gyógyfürdőre vonatkozó vármegyei szabályrendelet alkotása. 7. A XVI. nemzetközi orvosi kongresszus elnökségének megkeresése Zala vármegye törvényhatóságának a Budapesteu megtartandó kongresszuson leendő képviseltetése iránt. Még eggszer a balatoni gőzhajózás. Nagy örömmel olvastam a «Balatonvidék* mult vasárnapi számának vezércikkét, melynek minden betűje a közérdek önzetlen szolgálatáról tanúskodik. Sz. ur vezércikke a balatoni gőzhajó közlekedésnek sok sebére mutat rá, melyek okvetetlenül gyógyitásra szorulnak, még pedig hamar, mert nem egy társaság, nem egy vármegye érdekéről van szó, hanem országos érdekről. Bármily helyesnek találom is a cikkben elmondottakat, meg nem állhatom, hogy a teljesség kedvóért s egy kicsit Keszthely érdekében is ki ne egészitsem. Ezelőtt jó néhány évvel a keszthelyiek sokkal könnyebben juthattak külön gőzhajóhoz, mint ma. Csak emlékezzünk vissza, hogy a € Keszthelyi Iparosok Dalköre» mily népes, mily látogatott kirándulásokat rendezett hol Füredre, hol Földvárra. Ennek oka pedig az volt, hogy vasár- ós ünnepnap is lehetett külön hajót kapni. És ma ? Talán a hajók számát kevesbítették ? Dehogy ! Csak a Balatonvidék legnagyobb városával kezd nem törődni a tisztelt B. T. G. R. T. Nos hát, ez éppenséggel nincs a rendjén ! Ha a t. társaság naponkint üresen járatja hajóit a veszprómmegyei Almádiba, irántunk is lehetne olyan jóindulattal, hogy vasár- ós ünnepnap egy-egy hajót bocsátana rendelkezésünkre, ha méreg drágán is, mint azelőtt, hiszen utóvégre nekünk zalaiknak is van egy kis kőzünk a Balatonhoz ós valamelyes subventioval a mi megyénk is lehetővé teszi, hogy a balatoni gőzhajózás egyáltalán fennáll. De van még egy másik megszívlelni való is ! Keszthelynek, mint talán a B T. G. R. T. igazgatósága is tudja, meglehetős népes főgimnáziuma van, melynek tanulói sokat hallanak, sokat olvasnak a Balatonnak és vidékének szépségeitől, melyeket azonban a tisztelt társaság szükkeblüsége miatt meg nem láthatnak, mert a főgimn. igazgatóság kopogtatása a t. társaságnál már évek óta süket fülekre talál. A szegénységre, a közművelődésre való hivatkozás nem segit semmit. Sajnos, nekünk zalaiknak nincs oly emberünk, aki érdekünkben ugy f agitálna, mint a veszprémiek érdekében Óvári dr. képviselő ur, azért aztán szépen megmaradunk mostohagyermekeknek. Hogy pedig ez nincs rendjén, az egészen bizonyos ! Házadó. Az 1909. évi április hó 11-én szentesítést nyert s az 1909. évi április hó 21-éii az «Országos Törvénytárt ban kihirdetett 1909 : VI. t.-o. rendelkezéseit az ezen törvénnyel hatályon kivül helyezett 1868 : XXII. t.-o. rendelkezéseit összehasonlítva, a közönség tájékoztatására a következő táblázatot állítottuk össze : -a! N 71 o Lakrészszám Az 1 368: IIll. t.-e. Ai 19 08 : VI. t. -e. alapján -a! N 71 o Lakrészszám házosztályadó a közönségre íézro -a! N 71 o Lakrészszám házosztályadó jit»| rosszabb -a! N 71 o Lakrészszám 1. 11. Hl111. | III. 1. 1 I. 11, III. -a! N 71 o Lakrészszám fokozata alá tartozí helyeken az egyes házakra kivetendő' adó tétele koronákban 1. í 160 2 2-40 150 2 3 -•10 _ -•60 11. 2 4 G 7 20 4 6 8 — — — -•80 III3 8 10 12 8 10 12 — — 1Y. 4—5 16 20 24 16 20 24 — — V. 6—7 24 30 36 30 36 42 — 6 6 6 VI. 8-9 36 44 E4 45 54 63 — 9 10 9 VII. 10—11 48 60 70 60 74 88 — 12 14 16 VIII. 12—13 60 72 90 75 96 116 — 15 24 26 11. 14—15 72 90 <08 90 120 150 — 18 30 42 ie és (iiéi tJbb lakrészI. nél minden 6 8 10 8 10 12 — 2 2 2 (gyes lakrész után fizetendő Ezen kimutatás tulajdonképpen a házosztályadóra vonatkozik s mint, ilyenből látható, hogy az újonnan alkotolt törvény — mely 1910. január hó 1-ój lép életbe — az egy szobás lakássa! bíró házak közül csak azokra nézve kedvező, amelyek az első fokozat, alá tartozó helyeken, vagyis oly községben épültek, melyekben az összes adóköteles lakrészeknek egyharmada ninos bórbeadva, a. 3, 4 és 5 szobás lakásokra nézve a hatályon kívül helyezett, törA BALATONVIDÉK TÁHCáJA. Halászbecsület. Irta : Vutskits György dr. A régi jó időkben még a balatoni kis halász egymagára is tudott olcsó szerszámaival annyi halat kifogni e felséges vizből, hogy magát és családját fentarthassa, habár nem oly méreg drága áron mérte is ki áruját, mint manapság. Dávid Márton eregetöhalász nagyszemű harosahálóján egy túlságosan pocakos 20 fontos fogas akadt fenn. Feltűnt a halásznak a nagy hal jámbor viselkedése, mert a hálót nem tépte el, sem nem tekergette magára, minden jel arra mutatott, hogy meg sem próbálkozott a fogságból való kimenekülés kísérletével a balatoni halkirály. Dávid halász ez alkalommal még a betegnek mutatkozó nagy halnak is mód fölött megörült, mert még azelőtti nap hallotta a piacon, hogy mára drága pénzen kerestek még a fischernél is nagy fogast megvételre, egy gazdag kereskedő házához. Hálójából kivette tejfehér prédáját, nézegette, forgatta, súlyát kézzel méregette, hogy tisztába jöjjön azzal, mit kérhet a fogasért a fischertől. Ha nem kellett volna éppen porcióját, azaz negyedévi adóját befizetnie, talán nem is sokat gondolkozott volna és visszadobta volna a beteges kinézésű halat a vizbe. Tágított lelkiismeretességén azon körülmény is, hogy a nagy halászoknak nem sikerült egyetlen ilyen nagy, lakomára alkalmas halat kifogniok, azért elhatározta, hogy a halat eladja. A szakértő íisclier is kissé gyanús szemmel nézegette a tulkövér, pocakos halat, adott szava azonban, hogy mára szerez fogast a keszthelyi ur lányának esküvőjére, némileg megnyugtatta, a halat megvette és teljes súlyában szónólkül kifizette. Nagy volt az öröm a lakodalmasház konyháján a szép, nagy fogas láttára és a fischer nemcsak megkapta a kórt összeget, ha nem ezernyi köszönő szóval halmozták el érte. Mikor a szakácsné a tulkövér halat felhasította, bámulva tapasztalta, hogy a fogasból nagymennyiségű viz folyt ki. A halnak husa különben egészen hófehér, friss és szép volt, azért minden további töprengés nélkül hozzálátott az elkészítéséhez. A lakomán nem győzték eléggé dicsérni az idegen vendégek a balatoni fogas kitűnő izét, jóságát és habár a szakácsné még azon felül jó sok borravalót is zsebre vágott, még sem állotta meg, hogy másnap a fischernek meg ne mondja, mennyi viz volt a halban. A fischer pedig, ki nagy haszonnal adott tul pocakos halán, Dávid halásszal Munkát, Időt és Pénzt takarítunk meg;, ha a szobapadlókat a hires F RIT Z E"L A K-kal fényezzük. Kapható IQ. Helbek József esemege-kereskedéséb en Keszthelyen. Nagy választék különféle kertibutor lakkokban és festékekben.