Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-25 / 17. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. április 25. 17. szám. Társadalmi hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS K I A,D Ó H I V A T A L A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat ós reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. 5 K. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 f 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. Keltsük üj élecre a szépítő egge&iifeíet' Minden nagyobb községben, hol nagyobb számú intelligens közönség lakik, az otthon és a lakás kényelmessé tételén kivül meg van az a törekvés, hogy nagyobb otthonukat: községüket és annak környékét csinosítsák, szépítsék és kellemes tartózkodási hellyé alakítsák. Mindenütt azon vannak az egymás támogatására utalt emberek, hogy községük természetes szépségeit hozzáférhetővé tegyék, a hiányokat pótolják, az esetleges, szemnek nem tetsző részeket szebbé, csinosabbá varázsolják. A száraz, kietlen helyeket befásitják. A vizek partjait virágokkal, ültetvényekkel teszik kedvesekké és vonzókká. De kiterjed ez a szépítésre irányuló törekvés az- utcák, terek rendezésére, • *öi s<A helyen még az az építkezések stilszeiü kivitelének felülvizsgálatára is.® Ennek a törekvésnek a következményei a szépítő egyesületek. Sok város köszöni már szépségeit az ilyen szépitő egyesületek fáradhatlan és önzetlen buzgóikodásának. A nagyon is egyéni ízléssel bíró egyes emberek ugyanis belátták, hogy minden téren alá kell magukat vetniök annak az általános emberi rendszabálynak, mely hosszú idők tapasztalatain felépülve mindig azt fejezi ki, ami csak szép és kellemes lehet s mindaz, mi a szemnek s egyéni felfogásnak tetszik, csak ezen általános emberi rendszabály határain belül létesülhet. Ezen meggyőződés folyományaként mindenütt közös megbeszélés, közös elhatározás alapján létesitik mindazon intézményeket, melyek' a község, a lakóhely csinosítását, szépítését, mozdítják elő. Es ezt, mindenütt és mindenkor a saját jóvoltukért, a saját gyönyörűségükre, önzetlenül teszik. Ha tehát ott is érzik az ilj-en szépítő egyesületek működésének áldásos hatását, hol a természeti szépségek kevósb ->é áli mak az emberek rendelkezésére, mennyivel inkább volna létjogosultsága az ilyen egyesületnek nálunk, hol a mások által annyira irigyelt természeti kincsünket, a Balatont úgyszólván alig tudjuk kiaknázni. A saját magunk jól felfogott érdeke parancsolná, hogy létesítsünk egy ily egyesületet, mely : a közönség anyagi támogatásával mindenütt érvénj-esithetné a ráruházott jogokat anélkül, hogy valaki intézkedései miatt felelősségre vonhatná. Ez az egyesület érvényesíthetné befolyását az utcák rendezésénél, uj épületek emelésekor azok tervezésénél s a város elöljáróságával egyetértve mindazokban a dolgokban, melyek fürdőnk emelését, szépítését, csinosítását célozzák. Hosszú évekkel ezelőtt tudatára ébredt már városunk is annak, hogy a Balaton s a környék szépségeinek kiaknázása fbntos tényezője a város, mint nyaraló és fürdőhely fejlődésének. Ezen eszmék alapján létesítette a boldogult Kiss József még ugyan nagyon kezdetleges eszközökkel a csónakázó ós korcsolyázó egyletet, melyről elmondhatjuk, hogy ma már egyik legfontosabb tényezője mindazon szórakozásoknak, melyeket Keszthely az itt nyaraló idegeneknek nyújthat. Ezen eszmék folyományaként létesült régebben már nálunk is fáradhatlan lelkes férfiak munkálkodása folytán szépítő egyesület. Ez azonban évtizedekóta •—bár tudomásunk szerint fel nem oszlott — A B A LA TÜN V MJÉK TAitCÁJA, "öégzef. J2apestig buzdít, ösztönöz a végzet: hatoljam el, mit szivem mélyén érze^. ifn eldaloltam : izzó Homlokomra Ssíffent Hull majd a 6a6érfa lombja. 3£iú ábrándkép ! Mellem mély in érzem, 3iiába zengem annyi !{ölteményem, Jijába árad dalból rám a balzsam: &fpnsztaloli az ember sivatagban. Szerelem, csalódás. Szívből szeretni — édes érzés! £)e szerettetni még nagyobb. DdTine^ tagadjam : megirlgylem, 3~£a l\ét szív egybeolvadott. ZE)e megcsalódni — az oltj l'jnos, Jsellhet megrázó gyötrelem •' 3tt,ogy azt, !{i attól szívben vérzil[, Ddlegszánom . . . s mégis /{önntjezeml . Szendrői József. Gróf Festetics György betegsége, halála és temetéseGróf Festetics György, kinek nagy neve a XIX. század költészetével szinte eltéphetetlen kapcsokkal van egybefüzve, életének végső éveiben e kapcsokat még szorosabbra vönta. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint Kazinczynak Horváth Ádámhoz 1818. jul. 2-án irt levele, melyben az irodalom akkori vezére így nyilatkozik : «Nagyon sajnálom, hogy az idén meg nent láthatom Keszthelyt. Bár megláthassam valalia! S inkább óhajtom magát látni azt a valóban nagy embert, mint azt a nagy helyet. Bár trónusra is ültették volna ,a végezések ! Hol volnánk úgy !» Es ezt az a Kazinczy írja, aki fogságából való kiszabadulása után (1802.) néhány éven keresztül meglehetősen keserűen, majdnem csípősen nyilatkozott Gróf Festetics György érdemeiről. A magyar irodalom berke. 1817—1819-ig csakúgy harsognak a nemes gróf dicséretétől. Költőink mintha érezték volna, hogy a nagy férfiú élete alkonyodéban van. És valóban ! 1818. jul. havában Festetics György gróf már betegeskedni kezd. Szélütése után erős gyomorbaja támadt, melyet más fajta betegségek is súlyosítottak Gtóf Festetics György Horváth Ádám szerint igen vidám beteg volt «s mennél inkább közelített halála, annál játszibb, sót valóban enyelgő volt.> Mikor a <medicum Consilmm>-ot megtartották felette, valaSirolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan taná

r és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredeti csomagolást. ,F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) „Roehé Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara livegenkint 4 — korona.