Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-04 / 14. szám

2 BALATONVIDÉK 1909. április 11

. annak parancsaitól eltántorodni. Mivel pedig tudjak, hogy akkor, mikor ök martalékai lettek az istentelen hatalom őrjöngő dühének, nem buktak el, hanem életükkel beigazolták, hogy szeretik Istenüket és egymást, kinhalálukkal pedig megpecsételték az Üdvözítő akaratát, nekünk sem szabad csüggednünk, hanem meg kell róla győződve lennünk, hogy nemes célunk elérésében folytatott küzdelmünk előbb•utóbb diadalra vezet. Ezen meggyőződéssel s nemes célunk diadalra jutásának biztos reményében, felemelt homlokkal, bátran lépünk ismét olvasóink elé. Eltökélt akaratunk, hogy mindig és mindenben csak a jót, szépet és nemeset szolgálva nem adunk alkalmat senkinek arra, hogy igaz ügyünkben gáncsolódjék, hogy jogos érdekeink megvédelmezése miatt ellenünk bárki is felszólalhasson. Azt akarjuk, hog}^ megadva mindenkinek a magáét s tanulva az eddigi áldatlan viszályokon, békességben szolgáljuk nemes célunkat s azt minden körülmények közt megalkuvás nélkül, önzetlenül diadalra vigyük. Meg vagyunk arról győződve, hogy az a közönség, mely eddig is rokonszenvvel kisérte törekvéseink nemes irányát, a minket ért válságok tudatában sem hagy bennünket küzdelmünkben magunkra, hanem célunk elérésében bennünket támogatva, segítségünkre lesz az igaz és becsületes ügy szolgálatában. Virágvasárnapján ezzel az eltökélt szándékkal s ezzel a biztos reménnyel lépünk újra olvasóink elé s ha sikerül megnyernünk azok vonzalmát, kik eddig bennünket fáradságos munkánkban segítettek, biztosak vagyunk, hogy harcaink eredménye csak az áldásos együttműködés és egyetértés lehet, mellyel előkészíthetjük vallásos és szellemi életünknek jelenlegi halálos nyavalyáiból való feltámadását. Kétszery Géza. A keszthelyi mnnkággimnázium. Öt liónapi szakadatlan munka után márc. 29-én szűnt meg az előadás a helybeli munkásgimnáziumi tanfolyamon. Se a tanfolyam megnyitását, se bezárását nem kisórte semmi hűhó, semmi görögtűz, semmi parádé. Nem volt itt se fővédnök, se védnök, se diszelnök, hanem igenis voltak kötelességük tudatától teljesen áthatott tanárok, voltak lelkes, mindvégig kitartó lanitványoK. Volt hetenkint 5 óra, nem számítva az> analfabéták naponkinti egy óráját. Az előadások szombat és vasárnap kivételével mindennap este 7-kor kezdődtek. A tanfolyamon megvolt mindaz, amire egy modern és liazafiasan gondolkodó iparosnak szüksége van. A hallgatók megismerkedtek a magyar helyesírás alapelveivel, a magyar hangtan legfontosabb törvényeivel, a legéletbevágóbb polgári ügyiratok szerkesztésével és kellékeivel, Magyarország történelmének legtanulságosabb korszakaival ; alapos tájékozást nyertek a gazdasági földrajz körében, megtanulták a négy alapműveletet közönséges és tört számokkal, sőt magasabb számtani feladványokkal is foglalkoztak. A direkt módszerű német órákon a német beszélgetésben is nagy haladást tettek. A munkásgimnáziumi tanfolyam csonka lett volna, ha a tantárgyak között nem talált volna helyet a szövetkezetek fontosságának fejtegető ismertetése. Azonban a gimn. lelkes ós igazán modern szellemű igazgatója erről sem feledkezett meg. Ezt az életbevágó kérdést a szövetkezetek buzgó apostola, Gaál József, tárgyalta azzal a szakavatottsággal, amelj'et hosszú gyakorlattal s igazán önzetlen munkássággal szerzett meg a kisgazdák és iparosok támogatására, istápolására. A dolog historikumához tartozik annak a megemlítése is, hogy főgimnáziumunk tanárai erre a nemzetnevelő, fontos kulturális munkára minden felsőbb intés, vagy beavatkozás nélkül tisztán és egyedül saját lelkes elhatározásukból vállalkoztak, mert meg voltak győződve, hogy nekik mindenütt ott kell lenniök, hol a nemzeti eszme, nemzeti érzés, nomzeti művelődés erősítéséről, mélyítéséről, terjesztéséről van szó. A. hallgatóság is lelkes volt. Akiket egyéb halaszthatatlan munkájuk vagy távollétük nem gátolt, azok lelkesen kitartottak. E tekintetben a legnagyobb dicséret illeti meg az Ipartestület ügybuzgó elnökét, Szalay Ignácot, ki a jó példaadás kedvéért a heti két óráról, melyekre vállalkozott, egyetlen alkalommal sem maradt el, pedig egy fia ugyanebben a főgimnáziumban jó néhány éve tett jó sikerrel érettségit, két kis fia pedig éppen ebben az évben ismerkedik meg először a latin nyelv szépségeivel. Bár lelkes példáját több önálló iparos is követné. A tanfotyam tanárai voltak : Berkes Ottó igazgató, Yutskits György dr., Gaál József, Lakatos Vince dr., Pap László dr., éa Molnár Szaniszló tanárok. Egy akaraton. tHal.vanhárom vármegyében vau jegyző egyesület. Ha ez a hatvauhárom egyesülét megfelel alapszabályszerü hivatásának, ha minden jegyző szorgalmas látogatója és munkása lesz a maga vármegyei egyesületének, ha minden kérdésben, legyen az politikai, vármegyei, társadalmi vonatkozású, egyöntetűen képesek fellépni, ha ilyenkor a kisebbség alárendeli akaratát a többség akaratinak : az eredmény nem marad el. Ha minden jegyző eleget, tese testületi kötelességének : nem lesz szükségünk arra, hogy a politikai pártkörök ajtaján bebocs-lttatásért könyörögjünk; a pártkörök ós más társadalmi tényezők keresnek fel benuünket és kérik támogatásunkat,. A helyzet ura mindig az, aki ad, nem az, aki koldul.» Ezeket a szavakat olvastuk a «Községi Közlöny» legutóbbi számának vezércikkében egy jegyző tollából, mely arra hivja fel a községek élén álló jeg3

;zóket, A BALATON VIDÉK TÁU (IÁJA. Hungary of to-day. — (A. mai Magyarország.) — Egy 415 oldalas, elegánsan kiállított angol könyv van előttem, mely Percy Alden, M. P. kiadásában Londonban jelent meg 1909-ben. Az egyes cikkeket csupa magas állású férfiak irták. Percy Alden érdekes bevezetésében megemlíti, hogy Magyarországot illetőleg temérdek sok téves állítással és véleménnyel találkozni. Nem tudják, vagy nem akarják tudni a nagy külföldi nemzetek, hogy Magyarország nem egy része Ausztriának, hanem független királyság, hogy Ferenc József, Ausztria császára, de Magyarországnak apostoli királya. Hangsúlyozza és pedig igen helyesen, hogy hazánk csak a 67-ki kiegyezés óta haladhat rohamosabb léptekkel és csak azóta foglalkozhatik behatóbban saját belügyeivel, a munkásosztály helyzetének fokozatos javításával. Mégis pl. a gyermekvédelem tekintetében Magyarország előbbre van a nagy külföldi államoknál. Kiemeli hazánk gyógyító fürdőit (sajnos, a Balatonról egy szót se szól), felhívja a figyelmet festői vidékeire (Magas Tátra, Erdély, Vaskapu.) Dicséri a magyar vendégszeretetet s azt kívánja, hogy könyve mentül több idegent csalogasson ebbe a történelmileg és földrajzilag igen érdekes országba, mely a tanulmányozónak ós utasnak egyaránt sok érdekességgel kínálkozik. Vargha Gyula a magyar népet., ipart és pénzügyet ismerteti. Engem, mint balatonvidóki embert ez ismertetésben az érdekelt első sorban, mit szól a költői lelkű Vargha Gyula a mi szépséges Balatonunkról meg vidékéről ? A mű 17-ik és 47 ik lapjain mindössze 21 sort szentel a szerző hazánk e drága kincsének. Az angolul értők kedvéért leirom szórólszóra. Ebből azt is láthatjuk, hogyan ! «The former (laké) occupies an area of 690 square kilometres and stretches 76 kilomecres in length, from N. E. to S. W. Its banks are flanked by watering places : and from the hills surrounding it ricli vineyards smile down upou us. On the very edge of Laké Balaton rises the huge basalt coue of Mount Badacsony, which produces excellent wine : while in the back-ground other cones, which are alsó the outcome of volcanic forces, may be seen, each of them crowned with ruins of a castle.» És «We have spoken in generál outlines of the watering-places skirting the banks of Laké Balaton, the so-called «Hungarian Sea.» Of these the most famous are Balatonfüred, Siófok, and Balatonföldvár; but the other places too arc developing rapidly aud making remarkable progress. To-day there arc 18 Francia és belföldi Parfümök üvegekben és kimérve. = Csinos Iiuna oíi ajándékok = kaphatók Ifj. Jielbek József csemege-kei^kedégében, ^egzthehjen. A húsvéti ünnepekre ajánlok KRISIS • »I Í V« ; VI «•»<>• ),VltOIvVI

1 •—6 kgr. nagyságban.