Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-04 / 14. szám

1909. április 11. BALATONVIDÉK 107. hogy ébredjenek tudatára a szoros tömö­rülés által «lőidózhető hatalmuknak és eré­lyesen, egyöntetűen folyjanak be mindazon ügyek irányításában és létrehozásában, me­lyek nekik és községeiknek, nemkülönben pedig az egész országnak életében tényező szerepet jelenthetnek. a. oikk a magyar betegségre, a pár­toskodásra, az egyéni vélemények által való széttagolódásra vezeti vissza mindazon hát­rányokat és hiányokat, melyek érezhetők. Nem azért vettük fel azonban a kér­dés fonalát, hogy ebből kiindulva, újból hangoztassuk a minden téren érezhető ezét­tagolódásnak hátrányait, az egy akaratnak nagy súlyát, hisz ezt mindenki tudja, min­denki érzi és mégis az emberi szenvedély bekötött szeme soha nem tud megnyugodni a többség óhajában, hanem mindig széthú­zást teremt, mert ez olyan emberi gj'enge­ség, ami alól csakugyan kevés kivételt le­het nagyitó üveggel felfedezni. Azt keressük mindig, ami szétválaszt bennünket, és nem azt. ami összetart. Áuide a fonalat, felvettük azért, hogy az összetartásból származható egy nagyon fontos lényre felhívjuk a figyelmet a jegy­zőkkel kapcsolatban, amit a nevezett cikk is érint. Ez pedig az, hogy a vármegyei törvényhatóság tagjai közül egyetlen egy jegyzőnek sem volna szabad hiányoznia, mert a vármegye ügyes-bajos dolgait legelső he lyen a jegyzők ismerik. Azok tudják, hogy hol fáj, mi fáj, azok tudják, hogy mit le­het, mit szabad. A községek jegyzői ezt nagyon könnyen elérhetik. Csak az egész országbau össze kell fogniok és nyert ügyük van nekik, de velük együtt a községeknek is. Ámde ad­dig, mig egyetlen vármegyében élő jegy­zők sem akarnak egy akaraton lenni, addig hiába a jóakarat. Óriási tüz Veszprémben. Homokban a szeminárium és a ferenciek temploma. — A <Balatonvidék> telefonértesülése. — Veszprém, ápr. 3. Pénteken este Veszprémben, a püspök­vár északi részén épült szeminárium eddig ki nem deritect okból kigyuladt s a tető fazsindelyén fölcsapó lángok hihetetlen gyorsasággal futották végig az óriási épü­let tetőzetét. Az erős bakonyi szél a föl­törő lángnyelveket átcsapta a közvetlenül szomszédos kanonoki palotákra s néhány perc alatt az egész vár egy dühöngő vul­kánhoz hasonlított, melynek nehéz, fojtó füstje ráfeküdt az egész városra. A város lakosságán óriási pánik vett erőt. A dü­höngő orkán még inkább fokozta a rémü­letet. A kitűnően képzett tűzoltóság ki­lencven embere és két század katonaság azonnal megjelent a tüz színhelyén, de a váron végigvezető szük utca és a benne gomolygó füsttenger miatt osak nagy ne­hezen tudták megközelíteni a lángokban álló emeletes épületeket. A félelmes szél­vihar hatalmas tüzei'óvákat, csapkodott le a vár uyugoti aljában végighúzódó Hosszu­utca épületeire s a megfeszített védekezés dacára is nyolc épület, köztük két. eme­letes ház lett a tüz martalékává. Fenn a váiban teljesen leégett a kétemeletes ős­régi szeminárium, a szent Ferenc-rendü szerzetesek kolostora és csak a nem régen restaurált templomuk, melynek harangjait a rettenetes hőség megolvasztotta ; to­vábbá öt egyemeletes kanonoki palota. A kár hozzávetőleges számítás szerint mint­egy 400,000 korona. A tüz terjedését, mint telefonon jelentik, sikerült a ttizol­ióságnwk emberfeletti munka árán lokali­zálni, de a tűzoltók még mindig munká­ban vannak, mert, a szél által élesztett lángok föl fölcsapnak a halomra szórt ge­rendák közül. Szerencsére emberéletben nem esett kár, de oltás közben többen le­estek a lángokban álló épületekről és súlyos sérülésekkel szállították őket a tűzvész he­lyéről lakásaikra. Slőfizetési feltyrás. Gt negyeiét? elmultáról tisztelettel férjül* ólra­sóinkat, fyogp az előfizetést megújí­tani és esetleges hátralékaikat be­küldeni mielőbb sziüeskedjenek­HÍRE K. — Személyi hir. Kopacseli Boér Sán­dor alezredes ezredparancsnok a héten a helybeli kon védhuszár-osztály felett szemlét tartott s a tapasztallak felett teljes meg­elégedését nyilvánította. — A nagyheti ájtatosságok sorrendje: Virágvasárnap 9 órakor bárkaszentelés ós ünnepélyes istentisztelet, mely alatta keszt­helyi ének- és zenekedvelők egyesülete a Passiót és Eckhardt Antal «C> miséjét adja elő. Nagycsütörtökön 9 órakor ünnepélyes istentisztelet. Oltárbontás. Délután 6 óra­kor Lamenthtio. I. Lamentatio, énekli Dombny Sándor. Stabat mater, Rossinitól, énekli a keszthelyi ének- és zenekedvelök egyesülete. Cujus animam. Air-Rossinitől, énekli Kapelláro Gottlieb. Coro et Reci­tativo (Eja mater, fons amoris) énekli a keszthelyi ének- ós zenekedvelők egyesü­lete. II. Lamentatio, énekli Párkányi Ilonka. Quatuor (Sancta mater) Rossinitől, éneklik: Eckhardt Vilma, Párkányi Margit, Kapelláro Gottlieb és Eckhardt Antal. III. Lamentatio, énekli a keszthelyi ének- és zenekedvelők egyesülete. Nagypénteken 9 órakor csonka mise. Mise ntán szent beszéd, tartja Berkenyés István. A mise alatt Po­pule meus, Vexilla regis Eckhardt Antal­tól és a Passiót énekli a keszthelyi ének­es zonekedvelők egyesülete. Délután 6 óra­kor szentségeltétel, litánia és Lamentatio. Énekli az elsőt Berkenyés István. Cava­tina (Fac, ut portem Christi mortem) Ros­sinitől, énekli Párkányi Margit. II Lamen­tatio, énekli Kapelláro Gottlieb Quatuor (Quando corpus) Rossinitől, énekli Eckhardt. Vilma, Párkányi Margit, Kapelláro Gott­lieb és Eckhardt Antal. III. Lamentatio, énekli Eckhardt Antal. Nagyszombaton reggel 6 órakor szentségkitétel. 8 órakor tüz- és vizszentelés. 9 órakor szentmise ünnepélyes Glóriával. Délután 6 órakor feltámadási körmenet. A szt. ünnepek alatt első ünnepen 9 órakor, második ünnepen 11 órakor a szentmise alatt, «Missa solem­nis»-t Saylertől és «Haec Dies» t Höltzl­től, énekli a keszthelyi ének- és zeneked­velők egyesülete. — Szerkesztőváltozás. La­punk felelős szerkesztését a mai számtól Bozzay József dr. helybeli ügyvéd vette át. — Zarándoklat Rómába. A budapesti Rákóczi collegium a nagyhéten zarándok­latot vezet Rómába. Városunkból Berkes Ottó főgin-n. igazgató, Láng Emil, Gergye Ipoly főgimn. tanárok és KrizmaniC'i Péter hitoktató vesznek részt a zarándoklatban. -watering-places on the banks of the Ba­laton. » Azt dicsérettel kell kiemelnünk, hogy a cikkben közölt két balatoni kép igazán művészi kivitelű. Az egyik a Siót mu­tatja be, a másik pedig a balatoni für­dőzést. Mind a kettő Erdélyi fotográfiája. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a XIX. sz. második felében a bires Brigiit, született angol létére százszor kö­rülményesebben, kimerítőbben, színeseb­ben irta le a Balatont és mosolygó szép vidékét s nem sajnálta megjegyezni azt sem, hogy a vidék romantikus várai ab­ban a hires Kisfaludy Sándorban igazán hivatott énekesre találtak. Egyébiránt a 270-ik lapon, György Endrének hazánk földmivelósügyét ismer­tető cikke keretében még egy balaton­vidéki képpel találkozunk, mely egy ser­téscsordát ábrázol a Balaton partján. Talán felesleges még csak megemlí­teni is, hogy a Balaton mellett ennél kü­lönb jelenetre is felhívhatták volna Erdélyi mester figyelmét. A Balaton nem szorul arra, hogy a partjain tuikáló disznócsordát mutassák be a nagy világnak, hiszen akad itt más ábrázolni való is bőven. Ott van az Al­föld ! Mutatták volna be annak a hires gulyáit, méneseit ! . Vargha Gyula még egy cikkel sze­repel a könj'vben. A közép- és felsőisko­lákat ismerteti, meglehetősen hézagosan. Pázmány nagyszombati egyetemét meg sem említi, pedig itt inkább helyén lett volna, mint Beöthynek a magyar irodal­mat ismertető cikkében. Beöthy ismertetése (17 levélen) ter­mészetesen csak irodalmunk legkiemel­kedőbb mozzanataira terjed ki s mégis hű és találó képet rajzol. A 847. lapon mégis súlyos hibát találtam. Ahol a XVIII. szá­zad végének Íróiról szól, azt mondja az angol könyv : «Two distinguished poets flourished at this time : Michael Vitéz of Csokona (1), a student of Debrecen, and Alexander Kisfaludy. The former was a son of noble family and an officer of the army. . . The scene of his inspiration was the neigbourhood of the ruined cast­les on the hills beside Laké Balaton. etc.» Látni való, hogy amit az elsőről mond, az a másodikra illik. De ez bizonyára annak a hibája, aki a művet angolra for­dította. Vörösmartyról, az átalakulás korá­nak legnagyobb költőjéről Beöthy alig szól, mig a szintén nagy, de Vörösmarty­nál sokkal kisebb Tompáról majdnem egy oldalon át beszól. Ez legenyhébben mondva : iszonya aránytalanság. A magyar alkotmány mibenlétét s az elemi oktatást nagy miniszterünk, Apponyi Albert, gr. vázolja azzal a világossággal és ékesszólással, mely csak az ő tulajdona. Rendkívül érdekes még Wekerle'S. minisztereluök cikke az adóreformról, Kossuthó az ipart örvényről, Güutheré az igazságszolgáltatásról, György Endréé a földmivelésügyről. A magyar zene fejlődéséről Káldy Gyula festett igen szines képet, Michael Geosztanyi (!) pedig Horvátország, Szla­vónia és Dalmácia pol. helyzetéről irt magvas értekezést. A gyönyörű munkát számos kép di­sziti, melyek a tartalom megelevenitésé • hez nagyban hozzájárulnak. A magyar tárgyú képek kevés kivétellel Erdélyi és Divald műtermét dicsérik. A nemzeti kormány e hatalmas an­gol könyvvel ércnél maradandóbb emlé­ket emelt eddigi működésének. Adja Isten, hogy a művelt külföldi nemzetek valahára okuljanak belőle. Bi­zony már nagyon itt volna az ideje ! Lakatos Vince dr. Cegszebb ^uspéíi l^épes-let>ekzőlapol^ rtagv választékban ^ap^ató^ Sujánszl^ József kön^Wes^ecléséberi Keszf^elven.

Next

/
Thumbnails
Contents