Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-09-27 / 39. szám

XII. évfolyam. Keszthely, 1908. szeptember 27. 39. szám. BAL AT 0 N VID EK Politikai lietilap, MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. 5 K. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 £ 20 f. Nyiltt^r petitsora 1 korona. Utolsó felvonás. (*) A koalíciós kormán}' elérkezett feladatának utolsó állomásához — a választójog reformjának megalkotásához. Andrássy ígérete szerint október végén kerül a Ház asztalára ez a korszakos mű s ezzel megkezdődik az uj Magyarország jövőjének megalapozása körüli küzde lem. Hogy minő küzdelem vár a nemzet igaz érdekeit szivén viselő jobbjainkra — előre veti árnyékát a nemzetiségiek és szociáldemokraták magatartásában. Nekik francia mintára alkotott reform kedves csak. Mert felforgató törekvésük csakis ebben nyer tápot és támogatást. A kultiválatlan s politikailag is iskolázatlan nyers tömeg uralma : a demagógia, csakis a minden mérséklő intézkedéseket nélkülöző abszolút általános választói jogon épülhet fel! Érdeke-e ez az országnak ? Gondolkozzunk csak fölötte! Fölülkerekedett már egyszer a tömeguralom s Dózsa vitézeinek legy vereiben: a kapában és kaszában osztotta az igazságot és jogút ! Sajnos, a tömeguralomra való hajlam mindig meg volt népünkben. El benne most is. Sőt talán soha ,oly kiélezett alakban még nem, mint most. A szociálisták természetesen gondoskodnak ennek a hajlamnak ébrentartásáról s egész ad abszurdum fokozásáról. Egy oly törvény, mely a nép e hajlamai előtt meghajolna — rövid idő alatt — kezébe nyomná a?• ország kormányának rúdját. Csakhamar eljutnánk a Makai Zsigák parlamenti uralmához. A nemzet vezetésére hivatott osztályok háttérbe szorulásával fölülkerekednék a demagógia s vezetné az országot a csőd, azután a teljes felbomlás stádiumáig, a mi szerintünk veszedelmesebb csatavesztése lenne a nemzetnek Mohácsnál. Hová, vezet a szociálistikus tömeguralom — elég a felbomlás felé rohamlépésben haladó Franciaország példájára hivatkozni. Abban az egységes nyelvű és vallású országban immár letört a nyers tömegs/.envedély mindent, mi egy nemzet előtt becses s létének alapját képezheti. A teljes-felbomlás — szemtanuk szerint is — csak idő kérdése. A helyzet nálunk — ebben a soknyelvű és sok vallású országban hasonlíthatatlanul kényesebb. Kétszeresen mérlegelni kell tehát a törvényhozásnak és kormánynak az adott viszonyokat, mielőtt a kezdő lépést megtenné. Éppen ez okból nem tartunk mi hevesvérű honfitársainkkal, kik a kákán is csomót keresve gáncsolják Andrássyfc és a kormányt a választójog reformjának titkolásáért s az előterjesztés hallasztgatásáért. Mi méltányoljuk azt az óriási fizikai munkát, mit egy ily coloszszális mű tervezete, az anyag és adatok beszerzése, feldolgozása igényel. Mindenekfölött méltányoljuk azonban azt az óriási nemzeti érdeket, melyet ez a reform ma érint s a melyet ha egyszer elhibáztunk, korrigálni alig tudnánk. Tiszteletre és elismerésre méltó, nem pedig gáncsoskodásra ez a szigorú, következetes titoktartás, melynek diszkrét leple ezt a nagy művet ma még fedi — az avatatlan birálgatók kíváncsi tekintete előtt. Még e mellett a komoly rezervativum mellett is dobálják az izgatás csó AJ A L ATON VIDÉK T A KC A JA. ^dgvóHds. Vágyom mindig látni szép szemedne^ {é^jét, jfctófeliér válladat, Hajad szőkeségét. Szeretném Hallgatni szived dcböanását, "Pici, piros ajl^ad édes {acagását. •d, hvegon át vágyom Hozzád szállni, Süálad megpiíienni s nyűg Helyet találni. .72em Hagynálak én el, nem távoznám tőled, í"Boldogítód lennéli s /?c

)% szeretnélek Vágyom lel {ed után, epedeí{ csókodért, M" szerelmes szívvel fönyörgöm éltedért. £ste, reggel folyton érted imádkozom, Ddlég álmaimban is nevedet sóHajtom. —ma. KŐ l^ércUzcl. . . J2e l[érdezd tőlem, Hogy szeretlek-e ? Szemem megmondja, csa^ tekints bele, ^ sziv Hangján nem szól uf)y semmi más, S Hogy ajkain Hallgat, az is vallomás. 3£ofjylia szernem majd szótalan marad, S csaí[ ajkain ejt so{ Hízelgő szavat, 3£a majd szerelmem erősítgetem : Jlföor ne Higyj, a^or ne Higyj nefem 1 —a —s. Mustafa Kamel pasa. Irta: László Zoltán dr. Az egyiptomi népvezéreket és függetlenségi politikusokat általában valami tragikus sors jellemzi. Valamennyi a küzdelem tetőpontján, olyankor bukik el, midőn az elnyomott hazának leginkább volna szüksége reájok. Hisz még élénk emlékezetünkben van a nagynevű Arabi pasa 1888-iki szabadságharcának leveretése, Alexandria bombáztatása a hős vezér tragikus elfogatása s Ceylon szigetére való deportálása. Élete delén, hazája febzabaditásáért vivott hősi küzdelemben jutott rabságra. Neve ma már a történelemé és Kairóban, a Kalifák El Kahirájában ma az angol miniszterrezidens az ur. Pictus masculus a Khedive és a szultán hatalma névleges. Egyiptom népe nem tudta megszokni az idegen jármot, amely pedig ebből az izlam nemtörődömséggel elhanyagolt paradicsomból kultur-országot teremtett s ma is izzó gyűlölettel tekmt mindenre, mindenkire, ami, aki európai és keresztény. A mohammedán fanatizmus, a pánizlámirányzat sehol oly mélyen nem gyökerezik, mint a pyramisok országában és ha ideig-óráig el is birja fojtani az angolok Sirolin EBNÜ n étvágyét 46 • testsúlyt, inintli te ti a kfifa&eéct, rttedéket, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza eilen számtalan tanár és orvos íJtal naponta ajánlva. itfhogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. W. H«fmui-La Rtehe A C*. Basel (Sfáje* „Roehe" Kiható wtmí icaddetn • ryéfjrMCTttnkbaa. — Ara Ivacaakiat koront