Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-09-13 / 37. szám

2 B A LATONVIDÉK 1908. szeptember 20. létesítése nekik is nagy érdekük. Tő­lük is elvárhatjuk, hogy erejükhöz mérten támogassanak bennünket. Bi­zonyára meg is teszik. Számithatunk ezen kívül nem­csak a közeli, de a távolabbi vidékre is. A biztos és jó jövödelemmel ke­csegtető vállalat híre messze elszáll s megmozdítja a heverő tökét min­denütt. Osak bocsássa ki a szervező bizottság a felhívásokat mielőbb, hirdesse a vármegyei lapokban, az eredmény nem fog elmaradni. A kezdet nehézségein most már túlestünk, a jég meg van törve. Előre hát a megkezdett uton bátran és kitartással, hogy mielőbb láthas­suk és élvezhessük a jól végzett munka áldásos gyümölcsét. Tanulságok. (Vége.) Egyik nagy baja ft mi fürdőnknek az is, hogy esős idő alkalmával a vendég be­szorul a négy fal közé — unatkozni. Ad­dig is, inig a külföldi és nagyobb hazai fürdők mintájára kurszalon létesülhet, fe­dett sétányt kellene felállítani. Tekintettel azonban arra, bogy ez nagyobb területen áok péii'be kerül, olyképen véljük ezt meg­oldhatónak, hogy csakis közvetlen a •Ba­laton' szálló előtti térségen kellene fel­állítani, meghosszabbítva egész a «Hul­lám» szá'ló terraszáig, melyuek északi ré­szén feljáró lépcsőt kellene készíteni. Ez­zel azon célt is elérnénk, hogy a vendég esős idő alkalmával nem lesz kénytelen sárban, vízben gázolni, mikor étkezésre a Hullámba megy, hanem kényelmes, fedett, utja lesz. A íürdökabiuok elégtelen száma is régi baja fürdőnknek. Ezen csakis építkezés által segíthetünk. Ez ugyan tudjuk, még a jövő zenéje, de egy körülményre már is figyelmeztetjük az illetékes tényezőket. Az építkezésnél legyenek tekintettel a nap­kúrára is. Intézzék az építést, ugj', hogy a kabinok tetején napkurát. is lehessen venni. Nagyon sokan csakis azért, mennek az in­gyenfürdőbe, mert ott kényelmes módon lehet napfürdőt venni, míg a fürdőháznál nem. A fürdőkönyvtár ügyét szintén ren­dezni kell. Fürdő vendégeink, ha hosszabb tartózkodásra jönnek is, köuj'vtárt, nem hozhatnak magukkal. A Muzeumok és Könj'vtárak Orsz, Felügyelőségétől váro­sunk kapott egy könyvtárat, melyet egye­síteni lehetne a városház nagytermében levő könyvtárral. Ezt kellene rendelkezé­sére bocsátani a fürdőközönségnek. A Ke­reskedő Ifjak Köre ugj'an szívességből ren­delkezésére bocsátotta könyvtárát a kö­zönségnek, de erről fürdőveudégeink ele­nyésző csekély része tudott. Hirdettük ugyan a Balatonvidék egy két számában is, de az augusztusban jövő közönséget nem kényszerithetjük a juniusi lapok felkutatá­sára és elolvasására Fizessen minden olvasó 10 korona könyvtárdijat, akkor, midőn a könyvtárt használni kezdi. Ebből azután, ha a könyv elveszik, vagy használhatatlan állapotban kerül vissza, a kár megtérül. Ha pedig az olvasó rendesen adja vissza az általa használt köny veket, a hasz­nálati díj lefizetése után Keszthelyről való távozása alkalmával a biztosítékul letett, 10 kor. dijat visszakapja. Egyszerre 10 kor.-nál értékesebb könyv nem lenne ki­adható. Ilyen körűiméinek között szóra­kozást nyújtunk és mi semuii esetre sem károsodunk. Fürdőnknek egyik szintén nem kis hátránya a drága lakás. Fürdővendégein­ket a lakásszeiizálok már a balatonszent­györgyi állomáson elfogják és nyakukon csüngnek mindaddig, míg kötélnek neio állanak és el nem fogadják ajánlatukét. Már most ezek a vendégeket szolgálataik fejé­ben alaposan megsarcolják. A lakásadó la­kását annyival drágábban adja, amennyit ő ad a Mzenzálnak a lakás elszerzéaeért. Ilyen­formáu a szenzál kétszeres dijat, kap és mindkettőt a vendég fizeti meg. így húz­nak egy rókáról két bőrt, No meg azt, sem lehet-e mondani, hogy a lakásadók valami olcsón adnák laká­sukat. Alaposan felsrófolják mind ennek az árát és a vendégnek drágán kell ezeket, megfizetni. E/.eken a bajokon oly módon l.-hetne segíteni, hogy a szenzál- és lakbér­tarifát, hatóságilag kellene megállapítani. Ezen intézkedés egy csapásra megszüntetne minden e téren tapasztatható anomáliát.", Kiterjeszkedünk a most nagyon is aktuális villamos-vasut kérdésére is. Ha ez létesül, városunknak minden tekintetben igen nagy haszna lesz belőle. Köuuyebb és kényelmesebb lesz az állomásról a köz­iekedé-, közelebb hozza ez Hévizet Keszt­helyhez. Eddig a hévízi vendégek Keszt­helytől, a keszthelyi fürdőélettől teljesen izolálva voltak. Az omnibuszok, eme ázsiai közlekedési eszközök nem igen voltak al­kalmasak, bog)' gyakrabban beránduljanak rajtuk hozzánk. A bérkocsik drágák voltak és így azokat, sem igen vették igénybe. Gyalog meg nem lehet gyakran ily nagyobb kirándulásokat tenni. De ha a villamos megkészül, olcsó, kényelmes és gyors közlekedési eszköz áll rendelkezésre, melyen majd bizonyára lesz kedvük ven­dégeinknek á'rándulni Keszthelyről Hé­vízre és viszont,. Ebből pedig városuuk üzletemberei látuak majd hasznot. A vil­lamos vasút létesít, ésével fogjuk demon­strálni, liogj tudunk haladni a korral és a minden hazai fürdőt fitymáló egyének sem mernek majd rólunk oly lenézőleg beszélni. Még egy dolog van, ami ugyan nem tanulsága az idei fürdőévadnak, de e he­lyütt, szükségesnek tartjuk felemlíteni. Készül a balatonparti vasút. Keszt­helyt kihagyták belőle. Hogy miért,, az érthetetlen. Tapolcától, az épiteudő vasút végállomásától Keszthelyig az ut, rövid és rossznak sem mondható. Ke?és költséggel lenne az Keszthelyig kiépíthető. S ha képit6iiék, ^Keszthelynek nem adnának vele előnyt, vagy haszuot, hanem osak azt adnák meg, ami megilleti. Ha K vasút eddigi tervezete szerint épül meg, Keszthely a mesebeli Hamupipőke példájára mostoha elbánásban részesül. Az állam, mint anya, valamennnyi gyermeké­nek egyformán ad. A balatonparti fürdőket mind része­siti a fővonal kedvezményében, Keszthely kimarad. Miért épen Kesz'hely, a Bilaton­nak e gyönyörű fekvésű és világfürdővó fejlődésre predesztinált városa a kivétel? A közmodás azt mondja : cS'gits magadon, Isten is megsegít.» Ez áll reánk keszthe lyiekie is. Mos' még van idő Deputáció.z­zuuk, feliratozzunk éí keressünk pártfogó­kat és ha dolgunkat ügyesen csináltuk, moshatjuk magunkról a sok port, füstöt, kormot s oly hosszú idő után újra elfog­lalhatjuk szük kis kabinunkat, mely leg­alább ággyal várja fáradt tagjainkat. Rohantunk is mindjárt a kikötőbe s ugy megörültünk, mikor a méla holdfény­ben imbolygó árbocerdőt megpillantottuk, mint Xenophon katonái, mikor hosszú és keserves vándorlás után kivergődteL Ázsia belsejéből s egy magaslatról maguk előtt látták a Fekete-tenger sötét vizeit s isme­rős part vidékét, harsány hangon kiabál­ván : Tenger, tenger ! A kikötőben őgyelgő csónakos, aki rettenthetetlen nyugalommal várja a ha­jóra szállítandó vendégeket, sietett bizto­sítani bennünket, hogy a «Mátyás Király» még a kikötőben horgonyoz, de a tenger sok hajó között nem lesz könnyű rábuk­kanni. Miután emberünkkel gyorsan megal­kudtunk, beleszálltunk a csónakba s a • Mátyás Királyi keresésére indultunk. A kikötő csendes volt. A különböző hajóóri­ások hosszan elnyúlva aludtak a tükör­sima tengeren. Valóságos hajólabirinthus vett kőiül bennünket, Szerencsére szép csillagos éj volt s ínindegyik hajón meg volt gyújtva a fedélzet lámpája, mert a szük vizsikátorokban különben semmit sem láthattunk volna. így a legtöbb hajó nevét is el tudtuk olvasni. De magyar hajóra csak nem akadtunk ! így telett el majd egy óra. A hajók őrei nem tudtak felvilágosítani bennünket a «Mátyás Király* helyéről. Nemsokára megtudtuk azt is, miért nem. Végre oda vetődtünk a «Tisza» nevű hajóhoz, mely Fiume felé volt indulandó. Ennek az őre szétfosztotta kedves képze­lődésünket. Pokolian hatott ránk a leverő szó­zat : «A Mátyás Király, egy órával ezelőtt elutazott Porto Maurizióba !» Egymásra néztünk, mintha azt kérdeztük volna: Quid nunc ? Hiába éjjeleztünk, hiába bolyongtunk keresztül kasul a kikötőben, hiába fizet'ük a csónakost, most itt vagyunk az Isten sza­bad ege alatt szállástalanul és tanácstalanul. Teljesen joggal gyújthattunk volna a szo­morú nótára, hogy : • Nincs cserepes tanyám, Sem szülöm, sem subám nincsen.* Majd tűnődni kezdtünk, hogyan le­hetséges az, hogy a hajó éjjel egy óra tájban elindult, mikor a menetrend szerint reggel 6 órakor kellett volna útra kelnie? Végre beláttuk, hogy Bassich Péter kapi­tány ur részén van a rideg igazság s ne­künk még örülnünk kell, hogy ez a szép erény, noha kárunkra is, oly fényes dia­dalt aratott, mikor ugy is oly sok arcul­csapást, kell elszenvednie. Mert hát a kereskedő hajó kapitánya akkor iudulhat, amikor az üzleti szempont megkívánja, lóvén a fődolog az üzlet s nem az utasok kényelme ! Más az, hogy az öreg ismert udva­riassága még a mi javunkra billenthette volna a mérleget, különösen azért, mert Berger Alfréd fogmüvész fogorvosi intézete BUDAPEST, VI. Teréz-körut 6. 6 M—tn-PIM.^Irt-T^^rHI—Ml/B«Ht»lll»i I IMPIiilliH 'IhMllll Fogtömések : cement-, porcellán-, amalgam- és aranyból. Fogak és fogsorok mesteri kivitelben. •Szájpadlás nélküli fogak, aranykoronák, hidmnnkák és minden e szakmába vágó dolgok készítése. Javitások 3 óra alatt készülnek el. Villanyerőre berendezve. Junius 25-től kezdve augusztus hó vegéig terjedő működését megkezdte, — Fogadó órák d. e. 9—12 és d. u. 2—5 óráig Erzsébet királyné-utca 29. a Sehleiffer-íéle villában.

Next

/
Thumbnails
Contents