Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-11-22 / 47. szám

XII. évfolyam. Keszthely, 1908. november 22. 47. szám. BAL VIDÉK MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem aduDk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f. Nyilttér petitsora 1 korona. ígéret és kötelezettség. (*) A képviselőház a mult héten megkezdte az állami költségvetés tárgyalását. Ebből az alkalomból fővárosi laptársaink hagyományos szokás szerint s pártállásuknak megfelelően foglalkoznak a kormány politikájával s bírálják koimányzati és törvényhozási tényeit. Mindez helyén való s a lapoknak, mint a nagy nyilvánosság orgánumainak, ehhez kétségtelen joguk van. Sőt kötelességük is. Laptársainknak a koalic.ós kormány működését illető elismerő nyilatkozataihoz mi is készségesen hozzájárulunk. Egyben azonban nem. Laptártársaink ugyanis majdnem kivétel nélkül oda nyilatkoznak, hogy a kormány a választási törvényjavaslat beterjesztésével elérkezett vállalt feladatainak legutolsójához. Igaz ugyan, hogy a korona és a koalíció között létesült paktum pontjait ezzel kimeriti a kormány. De ezzel még nem tett eleget vállalt feladatainak. Mert a kormányt nem csupán az kötelezi, ami a paktumban van, hanem az is, amire a trónbeszédben és a kötelező kormány programmban vállalkozott. — Már pedig a trónbeszédben — melyért tudvalevőleg a kormány felelős — ott van a kath. -autonomia és kongnia törvényhozási megoldásának egyenes és nyilt ígérete. Ezt az Ígéretet ismételten megújította a kormány előterjesztett programmjában. Ez, a trónbeszédben és kormányzati programúiban lefektetett Ígéret: a törvényhozással, a kormányt támogató pártokkal s az egész nemzettel szemben a kormányra nézve szigorúan kötelező. Rá nézve többé az már nem ígéret, hanem kötelezettség. Olyan obligó, mint a paktumnak bármelyik pontja. Nem oszthatjuk tehát laptársainknak abbeli nézetét, mintha a választói reformjavaslat beterjesztésével mindenben eleget tett volna a kormány vállalt kötelezettségeinek. Ennél fogva sem a pártok, sem laptársaink, sem a nagyközönség nem adhatnak s mi sem adhatunk a kormánynak felmentést, mig vállalt kötelezettségeinek mindenben, tehát az autonomia és kongrua kérdésének megoldásában is eleget nem tett. Imigyen állván a dolgok, nem is hirdetjük, hogy elérkezett volna a kormány vállalt kötelezettségeinek utolsó pontjához. Ez nem jelentene egyebet, mint a közvélemény tudatos megtévesztését, mely tájékozását a napi sajtó orgánumaiból szokta meríteni. Vállalt kötelezettségeinek majd csak az autonomia és kongrua javaslatok beterjesztésével tesz eleget a kormány. Akkor szívesen osztozkodunk laptársaink nézetében s fennen fogjuk hirdetni, hogy a koalíciós kormán}^ nemcsak mindent ígért, de amit ígért, azt becsületesen be is váltotta. Addig várhatunk. A kath. társadalom félszázados várakozása s lojális türelme pedig megérdemli, ha a kormány ígéretének beváltásával lovagiasan honorálja azt. Reméljük, hogy a kath. társadalom is elismerésének koszorúját nyújthatja a majdan lelépő koaliciós kormánynak s nem lesz oka megbánni kormányába helyezett bizalmát, melyet nevében a most soron levő költségvetés megszavazásával képviselői kifejezésre juttatnak. A BALATONVIÍ)ÉKTAHCAJA. K tm az a tél Nem az a tél, midőn a földre Miljonyi hópehely szakad, / Es elborítja a mezőket S lombjafosztott ágakat. Nem az a tél, ha szélvihartól Megreszket égbolt és a föld, S te hallgatod kis otthonodban Dühében, mint jajong, süvölt. A tél az, hogyha rózsa nyílik S nap lénylik, zöld erdők felett, S te bolggasz árván elhagyatva, Es múlik, múlik életed. A tél az, hogyha cseng madárdal S a szived nem hisz, nem remél Es nincs, ki vigaszt nyújt te néked Ah, ez a tél, ah, ez a tél! Az első és utolsó szerelem. Rózsika finom lelkületű, szolid leányka volt. Valamikor régen, még mint fiatal leányt ismertein meg. Megnyerő külseje, finom modora, lebilincselő szellemessége, bennem is nagyon kellemes benyomást keltettek. Habár hajlott kissé a szentimentálizmus felé, mindenki nagyon szerette. Férfiismerősei azt állitották róla, hogy egyike neme legtiszteletreméltóbb képviselőinek. Lelke valóságos gyémánt volt, melynek elragadó fényét és nagy értékét csak azok ismerték, kik állandóan az 6 légkörében voltak. Már első tekintetre is antik szabású olajbarna arcával, sudár termetével, nemes magatartásával, meleg tekintetű szemeivel rokonszenvet keltett. Minél gyakrabban érintkeztünk vele, annál inkább tanultuk becsülni angyali jóságáért, behízelgő kedves modoráért. Ha valakivel közömbös dologról beszélt, nagyon közönséges egyéniségnek ismerhette első találkozáskor. Többszöri beszélgetés után ismerhette csak meg az ember, hogy nagyon is szellemesen társalog és nem mindennapi lélek lakik benne. Nagyon komoly, ábrándozó természetű leány volt. Szép nyári estéken, mig huga és barátnői nevetgélve sétáltak a faluban, addig ő kedvenc tartózkodási helyén, a házuk előtti padon, kedves virágai, a rózsák között ábrándozott. Fiatal, tapasztalatlan lélekkel szőtte életének rózsás álmait. Vágyódott ama bizonyos mesebeli királyfi után, ki majd érte jön egykor s kivel ók oly boldogok lesznek. A nyarat mindig otthon, kisded falujában szokta tölteni. Itt élte gondtalan gyermekkorát, mely oly sok édes emlék© Sirolin B IMod éo I lutodlyt, i tett a kfihAfM, rtbdékat, éjjeli Izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár9 köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Boehe" eredeti csomagolást. W. Htffnui-La Korhe & Cm. Basel (SíáJ^