Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)
1908-11-15 / 46. szám
XII. évfolyam. Keszthely, 1908. november 15. 46. szám. BALATONVIDÉK • >ol i l i l<v £ t i hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimíre kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. 5 K. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 f 20 f. líyilttér petitsora 1 korona. Siófizetési félcipős. (H. negyedét* elmultára! tisztelettel kérjük olv asóinkat, frogp az előfizetés t megujitani és esetleges hátraléka ikat küldeni mielőbb szíveskedjenekA választói jog. Andrássy Gyula javaslatának a sorsa nincs még biztosítva. A belügyminiszterről mindenki tndja, liogy a korrekt uri ember megtestesülése s ha valamit tesz, mindig becsületes meggj'őzödés és önzetlenség vezeti. A most benyújtott javaslat is Andrássy jellemének megfelelő. Benne van az a szerencsétlen pluralitás, amely Andrássy meggyőződése szerint hivatva van a magyar faj szupremációját és az intelligencia uralmát biztosítani. Pedig e javaslattal Andrássy egyiket sem éri el. A belügyminiszter monarchista s mégis javaslatával a monarchista elemek legmegbizliatóbbikát sújtja legjobban. Ez a parasztosztály. Bismarck annak idején megmondta, hogy a monarchiának egyetlen talpköve: a parasztság. Ez tartja fenn a monarchiát, ez védi a szociálizmus nemzetközi s nemzetellenes támadásai ellen. Midőn Oroszországban az általános választójog alapján az első népképviseletet egybehívták, a parasztság kúriánként, mig ellenben a munkásosztál}' közvetlenül szavazott. Az első dumának természetesen forradalmi többsége volt, a második még veszedelmesebb irányt követett mint elődje. Ekkor aztán a cári koronatanács hallgatott Stolypin javaslatára. A parasztságnak közvetlen választói jogot adtak, a munkások ellenben kúriánként szavaznak. A harmadik duma konzervatív többséget kapott, a parasztkerületek kivétel nélkül nationalista, konzervatív, monarchista, antiszemita és októbrista képviselőket választott. A duma eredményes működése biztosítva van s az orosz cárizmust továbbra is fentartani óhajtja a nép, a parasztosztál} 7. Tehát Oroszország, Németország megértették, hogy parasztság nélkül nincs monarchia, mert ez az államfentartó elem, ellenben a munkásságnak csak egynegyede monarchista, a többi része forradalmár és az izgatók kezében játékszer. Andrássy bona fidesszel ugyan, de a parasztosztályt sújtja javaslatával, mert az analfabéták nagy része: paraszt. Ellenben a munkásság nagy előnyöket nyer, hisz a szociáldemokrata vezérek, ez dicséretökre legyen mondva, gondoskodtak, hogy embereik legalább imi-olvasni tudjanak. Ezért a monarchista állameszme szempontjából Andrássy javaslatát át kell idomítani teljesen, ha már a pluralitást nem engedik el, legalább a parasztosztálynak adjanak olyan kárpótlást, hogy ellensúlyozhatok legyenek a destrukt.v elemek. A jogegyenlőség és humanizmus szempontjából az általános, egyenlő, titkos szavazati jog a leghelyesebb, még pedig a községenkinti szavazással. Ámde erről a belügyminiszter hallani sem akar. A nyilvános szavazás Andrássy k B A LATON V/11) ÉK T A H C A JA. A krizantémum. Irta: Vidor. Bus novemberi délután van ; az emberek nyakig begombolózva sietnek az utcán, egyik sem törődve a másikkal; szaladnak, rohannak ezek a jéghideg emberek. . . A fiatal mérnök szobájában három jó barát ül együtt: az orvos, az ügyvéd és maga a házigazda; közvetlenségük, finoman komoly kedélyük merő ellentéte a külvilág fagyasztó 1 idegságének. — Ha krizantémot látok — szólt Dezső, az orvos, tekintetét az asztalon pihenő virágcsokorra vetve — mindig az a leány jut eszembe, kiuek a krizantém, ez a halotti virág volt a kedvence és aki hideg közönyével Emil barátomat a sirba döntötte. Felrajzik e gyászos virág láttára elmémben a mult s látom azt a friss krizantémkoszorut, mely Emil koporsóját temetésekor átölelte ; széles, aranyrojtos fehér szalag omlott le róla egész a földig, szárnyain e szavak ragyogtak aranj'os betűkből: «Az én virágom boruljon a sirodra — akit én sohasem szerettelek.» Elképzelem azt a szép, karcsú leányt, ki Emil barátom szivét összetörte s aki végre azt a sokat sajgó, megtört szivet s vele együtt a multat is egy krizantémkoszoruval eltemette. — Nem újdonság ez miinap — erősítette a mérnök — de ha százszor ismétlődik is meg az ilyen fajta eset, az mindig megható marad. — Eu jó barátja voltam Emilnek — folytatta az orvos — ismertem lelki világát ; láttam, hogy borongó kedélyű, azon sokak egyike,kikre a gondviselés csak szenvedést, gyötrődést szabott ki és szivet hozzá olyant adott, mely tűrni, kinlódni, sokat tud, de végre is a teher alatt megszakad ! Tudtam, hogy valami égeti lelkét, valami meg nem vallott érzelem emészti szivét. Nem szólt róla soha, hogy lelke beteg ; szegény Emil, csak testi kínjairól beszélt l Pedig az a halvány arc, az a fénytelen szempár, hangosan jelezte, hogy a halál férge a szivét őröli. Szei etett! Nem mondta, hogy kit, azt sem mondta, hogy szeret,, de szeretett valakit szive minden melegével, lelke minden erejével. Egy ceruzával fogalmazott levéltöredék csak annyit árul el, hogy akire érzelmeit pazarolta, «keményszivü, jéghideg leány» volt és mégis szerette, szerette halálosan, szerette haláláig és mielőtt megtört, kihűlt testét mi temettük volna el, szerelméhez nyúlni, ehez a mély szerelemhez senkit sem engedett, ezt maga temette el. Drága kincs nekem e ceruzával megirt levél, mely feltárta előttem boldogult Emil barátom szivét, amelyet, mig vert, mig dobogott, igazán csak az a «kemény szivü, jéghideg leány» ismerhetett, miután kihűlt, megismertem én, de ismerjétek meg ti is. Ezzel tárcájába nyul, kiveszi a ceruSirolin & IMtBlMoiIIOlMifti teti i WUftet, vttadékat, éjjeli Izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár^ köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. W. H•fTmann-JLa K*ch« A. €•. Itssel (StíJ^ 99 Roehe A •Mttn • (r«cr*nrtirak- # bu. — Ara IrcgMklit korosa