Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-11-08 / 45. szám

2 BALATONVIDÉK 1908. november 15. mind e függő kérdésektől eltekintve, a katk. nagyközönség és a néppárt a nagy harcok napjaiban is a nemzet érdeke mellett fognak küzdeni. Ha a közelgő nagy ismeretlen, a választói javaslat födi a nemzeti akaratot és védi a magyarság érdekeit, mint minden hazafias ügyben, ebben is számithat a kormány a kath. közönség lelkes támogatására — taktikai kényszer nélkül is, mert a mi kath. hazafiságunkiiak nincs ára s állásfoglalásunkat nem tesszük függővé semm iféle ellenértéktől, ragu ellenszolgáltatástól. Apponyi nemes lelkületét s tiszta szándékait nekünk eszünk ágában sincs e taktikázással kapcsolatba hozni. De elvégre a kormányban ő is egy ember és egy voks csak s ig3

r talán legjobb szándékai ellenére jött létre s született meg az a nagy de .. . mely a sok évtizedes nag)' kath. érdekeket érintő kérdést, az alig pár éves életii, de minden zavart és veszedelmet felidézhető általános választójog kérdésének utána helyezi. Furcsa világot élünk! Az az alig pár százezer szociálista óhaja s vele párosult terrorizmusa előbb készteti gyors cselekvésre a kormányt, mint 8— 10 millió kath. magyar állampolgár évtizedes türelmes várakozása. Mert a választói törvényjavaslatnak gyors elkészítése és szinte soronkivüli beterjesztése csak a szociálisták szive szerint való! A polgári társadalom és a pártok, köztük a nagy függetlenségi párt is nemcsak hogy nem siettette e ma még legalább is kétes eredményű javaslatnak gyors beterjesztését, ellenkezőleg hangok emelkedtek, melyek várakozásra s megfontolásra kérték a kormányt s igy a nagy társadalom és pártok semmi akadályt sem gördítettek volna a kormány útjába, ha a javaslatok sorrendjében a kath. kérdéseknek adja az elsőbbséget. Nem igy történt. Itt tehát vagy taktikázásról lehet szó, —vagy egy másik alternativa: ad graecas calendas — elnapolásról. Mert, hegy a választó jogról szóló javaslatok esetleg a választóvíz rombolásával hathatnak a pártkeretekre — igen valószínű. Hiszen már is oly izgékonyak a pártok, hogy a robbanás veszedelme éppen nem tartozliatik a mesék országába! Ezzel azután szétrobbant 10 millió magyar kath. félszázados kívánsága is, mit azt hiszem velünk együtt alig köszön meg a kath. társadalom. Sajnálattal látjuk a kath. társadalom jogos kívánsága teljesítésének e megmagyarázhatatlan halasztgatását s nem értjük a kormány magatartását, ha csak a két fennebbi eset egyike, vagy másika nem az indító ok. Akármelyik legyen is, az igéret teljesítésének meghiúsulásáért a kormányt tesszük felelőssé s a kath. társadalom tudni fogja, hogy hányat ütött az óra s aszerint fog cselekedni ! A magyarság jövője a Balaton mellékén. Elnémult a dal a Balaton tetején. Nem hallani az öreg halász szavát, hisz ott fekszik már a keszthelyi temetőben. Sírja felett zugó szél ébresztgeti H Balaton hü napszámosát, a lehulló levél takarja avas füvei benőtt örökös lakását. Más időket élünk. Eltűnt a patti lakosság régi foglalkozása, vele együtt, vidám kedélyhangulata, gondtalan élete is. Ha Somogymegye balat onsarki réfzén utazunk s csak egy kis emberismerő tehetséggel is bírunk, lehetetlen észre nem vennünk a balatonparti nép lehangoltságát s nagy szegónj'ségét. Miként az ősv.i nap böjt, a Ramazán. Évente változik a hold járása szerint és átlagban 30 napig tart. De annyira nem egyöntetű, hogy egy és ugyanazon kerületben váltakozhatik egykét nappal a Ramazán első ós utolsó napja. Ez a legszigorúbb böjtök egyike amelyet a külömböző vallások között találunk, mert naponta 16 órai böjtöt parancsol, tiltva még a víz és dohány élvezetét is. Hogy ez dohányos népnél mit jelent, azt könnyű elképzelni. Három ágyúdörgés , i n kezdetét este 6 órakor. Rf g 1 " az élet; a csarzsija (vásár) mepnéi ;k. a kafanát megnyilnak, o

j _ u^lok is, a mecsetek megtelnek, - ' ' az élet kezdődik. Hangos, víg és jókedvű A moszlimok látogatásokat teszn k mulatnak, sétálnak. A. színházak b ób mulatóhelyeken is zajos élet folvik. Jüe már éjfél felé oszladoznak, • • .> ebéd ideje következik. Két ó> szenek, mert a három órai kihaltnak kell lennie mindem Délelőtt tiz óra felé el-el nézeget ki-ki a maga mestersége után, 1 emeg a hivatalába, komoran, komolyan, miutah ^y böjtben illik is. Ilyenkor roppant ^ :'u kar a muzulmán és szenved is sokat, mert a keleti klima a maga tropik legségével nagyon is megkívánja a vizet. Do ezt som engedi a szigorú Kor > Attól a böjti hónaptól félm k az u az hivők. Es csodálatos, hogy a modern muzulmánok, akikre a nj .. . . civilizáció ráragadt, akik veb atheizmust ós radikalizmust is magukba szívták, megtartják szigorú böjtjével, habár különben mosolyognak a Koránon, mint a próféta poétikus, de immár anachronisztikus alkotásán. Ilyenkor a mecsetekbe is eljár mindenki és naponta ötször elimádkozza a szent láthat, a Korán első szuráját. Nagy betegen fekvők, erőtlen aggastyánok, nehéz munkában levő napszámosok, utasok, kiknek tán mentségük volna, ha megszegnék a böjtöt, erősen tartják vallásuk rendelkezését. Nem egy ember esik ilyenkor össze az éhségtől, vagy szomjúságtól és mégsem venne magához semmit napnyugta előtt. Hanem sztán Bajiam első ünnepén, amely az utolsó Ramazán előestéjén van, bőven kárpótolják magukat a próféta gyermekei. Három nap, három éjjel tart az ünnep, a képzelhető legnagyobb tobzódásban és dorbézolásban. Ilyenkor fogadó nap van minden mohammedan portán és szívesen látott vendég igazhitű, gyaur (keresztény) és zsidó egyaránt. Mindenkit megvendégelnek s modern gondolkodású moszlimeknél sokszor a ház úrnője is mutatkozik fátyol nélkül a férj néhány bizalmas barátja előtt. Az éjjeli életet felváltja a nappali, a rendes Minden visszaszökkenik a kerékvágásába. A mecsetek újból kezdenek tátongani az ürességtől és az íudifferensek megint csak elkerülik Allah hajlékának a tájékát. Ez alól csak a Ramazán alatt van kinéha-néha kisüt a fellegek közül, hogy aztán annál jobban beburkolódzék a sötét ködfellegekbe, a nép hangulata i

s csak elvétve villan fel valami kivételes alkalommal. Egykedvűen, gépiesen végzi megszokott munkáját s gyakori sóhajtásai meszsze szállnak, messze, tul a tengereken fekvő Amerika szabad földjére. Szinte csodálatos, hogy az amerikai kivándorlás épen a balatonparti, illetőleg sarki részen lakókat csábítja, pedig itt a főid áldott, bőven termő, rétjei dúsak, legelői jók s a szabad levegő a magyar haza szeretetét ojtja a gyermek szivébe. Fáj lellelkemnek a nép hangulata, amidőn szétnézek a szép rónán, de érzem a nép fájdalmát is, a midőn látom, liogy kapáját nem a saját földjébe ereszti s még mindig százados rabigát hordoz vállain. Merem állitani, hogy a nép vonzódik Amerika felé, hol muukás vágyát kielégítheti, hol tud kis összeget megtakarítani öreg napjaíva, amit a honi munkásviszonyok közt elérui nem tud. Szinte napról-napra várja, hogy Amerikában az ipari élet újra fellendüljön és ott ismét alkalmazást találjon. És ez elleu. határrendőrséggel, nem az útlevél megszigorított kiadásával lehet védekezni, hanem valami mással. A «Balatonvidék» t.szerkesztőjének engedelmével leszek bátor szerény tapasztalataimat e lap hasábjain elmondani, melyek talán hasznos eszméül szolgálhatnak a nép jóléte előmozdítására. Az egész világ előtt ismeretes, hogy a magyar nép mily munkás, csak munkás vágyát, kell kielégíteni. Kielégíthetjük oly munkával, mely után az esedékes fizetés a mindennapi élettel, a végzett dologgal igazságos, méltányos, őszinte arányban áll. Hel3'es arányban állithatjuk a munkát a nép foglalkozásával, amidőn a nép munkálkodását nem egy térre szorítjuk, hanem alkalmat adunk arra, hogy kinek mihez van kedve, azt híven végezve kereshesse meg H mindennapi kenyerét. Akik Amerikában voltak, szivesen foglalkoznak ipari dolgokkal, ezért lehetővé kell tenni a gyárak állítását, hogy ilyeneknek alkalmuk legyen ezekben alkalmazást találni. Igy a többi nép megszabadul az erős konkurencia alól és nem lesz kénytelen 7—11-es szénáért, 4-es burgonyáért, kukoiicáért szenvedni, vétel s mi gyaurok, kik idelenn a keleten tanúi vagyunk az izlam életének, bizony példát vehetnénk Mohammed híveitől, hogy miként kell a vallás ünnepeit és böjti napjait megtartani. Apró képek. Kifogástalanul öltözött törvényszéki jegyző ur megigazítja csikós nyakkendőjét, kirántja kézelőit s köhécsel egy kicsit, mert az nagyon jól eshetik a rabnak, ha elegáns, uri ember kedves, sima hangon hirdeti ki neki a kúria Ítéletét, hogy <0 felsége a kiiá'y nevében szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondatik ki és életfogytiglani fegyházbüntetésre Ítéltetik !» Aztán leül a helyére s elkezdi a körmeit tisztogatni s figyelmes arccal az elítéltet vizsgálgatja, mert hiába, a pszihologiai tanulmányozás egyik feladata a modern jogásznak. Ki kell azt lesni, hogy milyen hatással van az egy emberre, ha megmondják neki, hogy rab marad, ameddig csak él. Mindenesetre érdekes tanulmány, persze nem annak, akin tanulják. A rab ott áll szürke darocruhájában s egy darabig mintegy öntudatlanul bámul maga elé. Aztán meg kitekint a tárgyalási terem ablakán. Egy odahajló hatalmas akác nyújtogatja arrafelé fehérvirágos fejét, a napsugár táncol, szökell a rezgő kis illatos fehér csonakocskákon.