Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-11-01 / 44. szám

2 BALATONVIDÉK 1908. december 2 4. Alkotmányos költségek. (—) A koaliciós kormány programmjában előkelő helyet biztosított, — a közélet megtisztításának. Volt és van is ok rá bőven. Fönt és lent egyaránt sok a takarítani való. Mindkét speciésre majd minden hót külön fejezetet tár elénk. Nulla dies. Nincs ugy szólván nap, hogy egy fekély föl ne fakadjon. Ott a szegény Latkóczy kegyelmes ur, itt a vizűiéi ö órák <esete.» Hát, amik csak lappangnak ? Jtt is, amott is ! Sokáig és nagy energiával kell működni annak a bizonyos seprűnek, míg végre tiszta lesz a «helyzet.» Mennyi szennyet takarnak a lemult rendszer választásai ? A pártkasszák, az alkotmányos költségek stb. Mert, ez utóbbiaknál oroszlánrész jutott a magyar közélet megrontásában, azért nem tuduuk eléggé csodálkozni, hogy :mint hírlik, Andrássy belügyminiszter az uj válaS.ztási törvényjavaslatban is helyet, akar engedni az úgynevezett alkotmányos költségeknek. Igaz ugyan, hogy csak hirlik. De látszik, csakugyan tum zörög a haraszt szól nélkül. Mi eleve is a legnagyobb hibának tartanáuk s elítélendőnek az ily eljárást. Két szempontból tartjuk károsnak az alkotmányos költségeket. A közélet tisztasága s az alkotmáuyos jogok szempontjából. Közéletünk s népünk felfogásának megrontásában nagy részt, vett ki az alkotmányos költségek ciuién űzött, visszaélések, vesztegetések hosszú soiozala. Bököpönyeg volt, az, mely alatt, sok gonoszság meglapult. Melegágya lenne ez a jövőben is a legkülönbözőbb fajt.u vesztegetéseknek. Másrészt káros befolyását súlyosan éreztetné az alkotmányos életben inkább, mint valaha. Ha ugyanis a mult megszorított választói jogával is sok esetben majdnem elviselhetetlen terhet rakott a jelöllek vállaira, annyira, hogy nem egy szerencsétleu jelöltet döntött az anyagi romlásba — kétszeres veszedelmet jelentene ez a kitér jeszt.ett választójog korában. A nemzetnek t

így vagyonban kevésbbé erős része, ha még oly rátermettséggel felfegyverkezve lenne is megáldva, egyszersmindenkorra leszoritat'iók arról a térről, melyre értelmi tehetsége, tanultsága, végzettsége, tudása és intelligentiája képesít,ené őt. Dúsgazdag nábobok, pénzes bankárok ós börzelovagok, vagy egy másik alternatíva szerint a tömeg legalantosabb szenvedélyeire vadászó véresszájú demagógok, izgatók ós jellemtelen iparlovagok eldorádója lenne a magyar parlament az általános választói jog dicsőségére. Ezt. pedig — ugy hisszük — Andrássy, ez a tiszta jellemű államfóifiu akarja legkevésbbó. Hft nem akarja, akkor ki az úgynevezett, alkotmányos költségekkel az uj rendből. Elvégre is a magyar törvényhozás háza nem lehet sem a népbujtogató demagógok, sem a börziánerek asyluma. És azután a nemzet már látni szeretné a tisztogatás erélyesebb módját is a közélet terén, de leginkább és elsősorban, a hol arra a legnagyobb szükség mutatkozik, a választójog gyakorlásának terén. Ingyenes munkástanfolyam a főgimnáziumban. Néhány éve lehet, hogy a közoktatásügyi kormáuy iniciativájára a tudományok és műveltség terjesztése céljából nagyobb vidéki városokb-m szabadtanitásokat tartottak, u. n. szabad lyceumokat állítottak fe!. Az intézmény kitűnőnek bizonyult, a gyakorlatban s már az ország majd minden számottevő városában van egy ilyen lyceum, ahol a felnőttek oktatásáról, korral való haladásáról történik gondoskodás. Ámde e szabad lyceunii előadások megértéséhez a középiskola nyújtotta általános műveltség kívántatik, igy tehát az az osztálya a társadalomnak, amely ezzel az alappal nem rendelkezik, ki van innét zárva, vagy legalább is az előadások hallgatása eredménytelen rá nézve. Pedig ép ennek az osztálynak, amely hivatásánál fogva nem juthatott a kellő szellemi kikópzé hez s az önképzésre sincs módja, volna leginkább szüksége az oktatásra. Belátta ezt jelenlegi közoktatásügyi miniszterünk is ós u. u. munkás-gimnáziumok felállitásával kívánja ezen osz'ály művelődését előmozdítani E gimnáziumokban a gyakorlati életben nélkülözhetlen ismereteket, közölnek s a modern technika vívmányait ismertetik. Arra, hogy ilyen egy muukásgimuáziumot, felállíthassunk, igen is kis város vagyunk. Nagy anyagi áldozatot igényelne 8 nem állna arányban ez az áldozat a helyi munkásosztály számarányával. De. ha nem állithatunk is muukásgimnáziumot azért nálunk ts lesz alkalma a munkásosztálynak a továbbképzésre. Főgimnáziumunk lelkes ós önzetlen tanári kara fog nekik arra módot

4 és alkalmat nyujt.aui egy ingyenes ismeretterjesztő tanfolyam felállításával, melyet a téli (íónapok alatt az esti órákban a főgimnázium rajztermében fognak megtartani. , Az ismeretterjesztő tanfolyam hallgatója lehet mindeu ipari munkás ós kereskedelmi alkalmazott, aki evégből Berkes Ottó főgimn. igazgatónál személyesen jelentkezik s magát, a tanfolyam tartama alatt a házirend rendelkezéseinek aláveti. A tanfolyam tárgyai lesznek : számtan, történelem. polgári jogok ós kötelességek, üzleti fogalmazás, földrajz, természettan. Mint értesülünk tervbe van véve e tanfolyam mellett az aualfabé'ák oktatása is, heti két órában. A tanfotyam f. hó 15-én kezdődik. A jelentkezések idejét, és helyét lapunk legközelebbi számában közöljük. Felhívjuk a helybeli ipari munkások figyelmét e tanfolyamra s hisszük, hogy a tanári kar önzetlen munkásságát méltányolva, tömegesen fognak arra jelentkezni. Holmi álszemérem, szégyenkezés senkit se tartson vissza, a művelődós soha sem .szégyen, de a t udatatlanság igen. Sokat, retnélüulc e tanfolyamtól s hisszük, hogy áldásos hatása már a közel jövőben érezhető lesz városunk társadaluli életében is. Ugy legyen I Kérelem híveimhez! Halottal' napja a temetőé; az élő megkeresi a holtat; a lélek egyesülni vágy a pihenők kedves emlékével és keresi az Áhítat csendes ' helyét, hol az elszakadás megnjult emlékét s az emlékezés nyomán felfakadó könnyűt átadhassa kedveseinek. Itt Keszthelyen ily hely nincs', a romladozó kápolna sivár pusztasága nem képes a kegyelet melegét ébren tartani. Egv névtelen mártír. Gyönyörű májusi alkonyat van. A kolompoló nyáj már hazatért a szép tavaszi mezben pompázó mezőről. A munkások is napi fáradalmaik után vigan, dalolva térnek pihenőre. Friss virágillattal telitett balzsamos májusi levegő árad szerteszét, melyet az enyhe alkonyi szellő oly kellemes lágyan csapkod az ember arcába. A lenyugvó nap aranysugarait mintegy bucsuzásképen küldi vissza, melyek misztikus fényt árasztanak szét a kisded falu bogárhátú házacskáira. Falun vagyunk. Egy egyszerűen bútorozott csinos kis szobácska az, melynek virágos kertre nyiló ablakán áramlik be az üde tavaszi levegő, telve gyöngyvirágillattal, május e kedves virágának illatával. Mig künn a természet előrehaladott fejlődésével a boldog, vidám életre emlékeztet és jóleső érzéssel tölti el a szemlélő lelkét, addig benn a szobában egy nehéz beteg kinos vergődése kelti fel részvétünket, ki nehéz sóhajainak közepette olykorolykor heves köhögési rohamban tör ki. Egy szegény ifjú leány nyomja az ágyat. Korunk pusztító, kegyetlen betegsége, a tuberkolózis lepte meg. Tanítónő volt s a magasztos, de terhes hivatásának lm teljesítésében kapta betegségét. Hivatásának áldozata. Révedező szemekkel bámul bele a félhomályba s mig gondolatai tudj' Isten hova, a régi jó időkbe szállnak vissza, mikor még egészséges volt, midőn még ő is tudott örülni a tavasznak, a poétikus májusnak, az életnek. Lelkében felelevenednek a boldog gyermekkor édes emlékei. Gondolatban végigéli életét újra. Kicsiny korában, midőn atyja még élt, jobb napokat látott. Atyja kántortanító volt a faluban, ki tauitói állása mellett bérgazdaságot is vezetett s igy nem szűkölködtek. Vendégség gyakran volt náluk. A pap, jegyző, az uraság mindennaposak voltak házukban. De haj, ennek hamar vége lett. A férfikor delén levő atya súlyos betegségbe esett s a hosszas betegség felemésztette egész vagyonkájukat és dacára a szeretetteljes ápolásnak, önfeláldozó gondozásnak — meghait. Szegény anyja, négy gyermekével magára maradt. A régi barátok elhagyogatták. Beköszöntött náluk a nyomor. Etelka volt anyjának legidősebb gyermeke s neki fiatal kora dacára komolyan gondolkozó lelke, mélyen érző szive volt. Látta ós megértette anyja helyzetét. Igyekezett is rajta segíteni. A zárdába, hol eddig mint legjobb tanuló, fizető növendék tanult, ingyenesnek vétette fel magát. A nővérek szerették a csendes, komoly, engedelmes kis leánykát, ki legszorgalmasabb tanulójuk is volt, magukhoz vették, kitanították. Etelka, mint okleveles tanítónő jött ki néhány óv uiulva a zárdából. Most már meg volt a diplomája. Állás után nézett. Hosszas utánjárás, sok önérzetet sértő kilincselés, megalázkodás után végre sikerült neki állást kapnia. Egy eldugott faluban, messze a várostól választották meg. Iskolája szalmafödeles, közönséges parasztház, melynek fala a háztető sulj'a alatt egészen meggörbült vert fal, tanterme pedig sötét, egészségtelen, nyirkos falu szoba volt. Kicsiny tantermébe százötven tanulót kellett beszoritania és tanítania. Kezdetben nem is gondolta meg, hogy miféle káros következményei lehetnek e rossz iskolai viszonyoknak. Fiatal, leányos meggondolatlanságával nagy buzgósággal látott hivatása teljesítéséhez, nehogy eredménytelenség esetén ruegszégyeuitésnek legyen kitéve. Nem gondolta meg, hogy egészsége is veszélyben forog. 0 csak örült annak, hogy tanithat, hogy van iskolája, hol nevelheti, taníthatja a népet, melyért ifjúi szivének egész idealizmusával csüngött. És ez lett a veszte. A rossz, egész" ségtelen iskolai levegő, a túlzsúfoltság következtében megnehezedett fegyelemtartás gyenge szervezetét megroncsoíta. Rövid egy év alatt a tüdővésznek, a tanítóság e Damokles kardjának jelei mutatkoztak nála. xLtelka túlságos buzgóságában nem tulajdonított neki semmi fontosságot. Eleinte azt gondolta, múlékony köhögés. Nem is gyógyította. Közben a betegség fejlődött, ágynak döntötte. Az orvos egy hónapi szabadságot rendelt noki, melyet azonban az iskolaszék két hétre redukált. E két hót alig volt elég arra, hogy a nyugalom következtében álbipota kissé megjavuljon. Még alig lábadozott, máris iskolába kellett mennie. De csak kevés ideig taníthatott, mert betegsége rövid időn belül teljes erővel kitört.