Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)
1908-11-01 / 44. szám
XII. évfolyam. Keszthely, 1908. november I. 44. szám. BALATONVIDÉK Politikai hetilap. MEGJELENI K H ETBNKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem aduök vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — í. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f. 20 f. Nyilttér petitsora 1 korona. Slőfizetési fell-ppás. Q negpecl ét? elmultára! tisztelettől férjük ol pcisóinkat, frogp az előfizetés t megujitani és esetleges hátralék aikat beküldeni mielőbb szipeskedjenekA temetők ünnepén Amikor az eiső dér ruegcsipi a fák leveleit, amikor az őszi szél végig süvit a zörgő bokrok közt és sárga levelek jelzik az utja nyomát, önkéntelen az elmulá9 gondolata lepi meg mindnyájunk lelkét. A hervadás ideje mélabús érzéseket fakaszt, emlékezésünk visszaszáll a múltba és fölkeresi sirban porladó kedveseinket. Ez az érzés forrása a kegyelet szép ünnepének, a halottak napjának. A temetőkben újra hantolják, virágokkal, koszorúkkal, lámpásokkal ékesítik a sírokat. A gazdagok diszes sírjai gyászpompát öltenek, de a szegények besüppedt sírjain is ott ég a magános kis mécses e napon. Ahogy végighaladunk a nyirkos utakon, elfog a mulandóság bus gondolata. A vég egyforma. Akik nagy és szép gondolatokkal, nemes és bátor cselekedetekkel gazdagították az emberiséget, akiknek a sors szárnyakat adott, hogy magasra szállhassanak, akiknek kincset és vagyont nyújtott, hogy gondtalanul élhessenek, akiknek fényt és díszt juttatott, liogy embertársaik fölé emelkedhessenek, ép oly csöndesen pihennek alattuk, mint azok, akik görnyedezve futkároztak a napi kenyér után s a kiknek a sors nem adott egyebet, csak gondot, bajt, szenvedést. Es megrohan ilyenkor a gondolat, érdemes-e hát küzdeni, dolgozni, hiu álmokat kergetni, holott az élet oly arasznyi és mindnyájunk sorsa egy : a föld. Érdemes. Hiszen a küzdés, a munka : ma ga az élet. Apró csavarok vagyunk a nagy, titokzatos gépezetben, amely rejtélyekkel van tele, de minden csavarnak megvan a maga rendeltetése. Ha kihull, támad helyette más. Es a gépezet tovább forog, mert az élet, a küzdés, a munka örök. A kegyelet szava minden évben egyszer odaszólit bennünket azokhoz, akik bevégzett munkájuk után az örök pihenésnek részesei lettek. Gondoljunk szeretettel reájuk. Azokra is, akik bevégezték a kiszabott feladatot, azokra is, akiknek munkáját derékon törte ketté a kérlelhetetlen halál. Mindenki szenvedett az életben és ez a szenvedés mindenkinek sirját megszenteli. Sirassuk meg újra azokat, akik közel állottak hozzánk és gondoljunk mély szeretettel azokra, kik felülemelkedve a családi élet szük keretén, a haza és az emberiség érdekében áldozták fel erejük javát. Csak annak a nemzetnek támadnak nagy fiai, amely a kiválók emlékét megőivi. Vándoroljunk hát ki a temetőbe, szenteljük ezt a napot halottainknak. Gyujlsuk meg erre a napra lelkünkben is az emlékezés mécsesét, tépjünk szeretteink sírjáról egy virágot s azután ujult erővel, az emlékezés felmagasztosult érzésével térjünk vissza az életbe. A halottak birodalmából térjünk vissza a nyüzsgő, zajos életbe : dolgozni, küzdeni szeretteinkért, a hazáért, az emberiségért ! A BAL A TON VIDÉK T A H G A JA. Csal* cg? pirágszdlaf! . . .*) Szakadatlan Hangzó halotti harangszó — M" efJ lí lk elhallgat. eífyzdi a mási!{; Szivündrága gyöngye : szeműn/> hulfó l^önnije J2yomán az anyaföld iszamósra ázi!{, egy mederbe gyűlne egyszer egybe Ddíinden elhullott fyiny széles e hazába : 3£ömpölygő hullámmal átszelné a rónát '(Disza ^)una mentén egy új folyam árja . . . DUagyar temető^ne^ minden zúgja tömve £9r e 9y sl r minden fis talpalatnyi földje, *) A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület halottaknapi akciójára. JGlászos rónáin^ szorgos hangya népe Difiint a pergŐ {alász, ügy omli% beléje. Ű^áfródifi %ebeién 