Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-10-25 / 43. szám

XII. évfolyam. Keszthely, 1908. október 25. 43. szám. I V>Iiiikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cim^re kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 f 20 f. Nyilttér petitsora 1 korona. Gróf Károlyi Sándor emlékezete. Három szövetkezetnek, két hitel­és egy fogyasztási szövetkezetnek megalapítója szólal meg ma e so­rokban, mikor az ünneplő magyar gazdatársadalommal leteszi a hála és elismerés koszorúját gróf Károlyi Sándornak, a magyar szövetkezeti élet atyjának és megalapítójának szobrára. A nagy alkotónak, a láng­lelkü szervezőnek egyszerű munka­tár sa hódol ma a hálás kisgazdák százezreivel, kiket e nagylelkű férfiú kiragadva a tespedés, a szárnyasze­gett csüggedés fojtó karjaiból, uj te­vékenységre, uj életre ösztönzött. Ünnepel azokkal, kik vele együtt elsők voltak Károlyi Sándor eszméi munkásainak sorában, akkor, mikor a szövetkezeti téren munkálni, a, ma­gára hagyott nép ügyével foglal­kozni egyet jelentett a lekicsinylés­sel, gunyoros mosolygással, a legtöbb esetben pedig a gyanuskodó ellen­ségeskedéssel. Károlyi azóta megdicsőült. Esz­méi győződéimeskedtek s az általa ala­pított szövetkezetek ezrei hálózzák be az országot, a magyar nép bol­dogitásának munkálásában. — Az az ércszobor, melyet a hálás magyar gazdatársadalom a nemzet e nag} r fiának a haza fővárosában állított, nemcsak Károlyi lelkinagyságát, de eszméinek diadalát is hirdeti. A letűnt rendszer gazdasági li­beralizmusa, mely az erőset a gyen­gével szemben az embertelenségig fo"kozódó kedvezményekben részesí­tette, a nemzet gerincét alkotó kö­zépbirt.okos osztályt elpusztította. — Ennek a középb.rtokosságnak elve­szését követte a kisbirtokosok és kis­gazdák anyagi csődjének veszedelme. A pusztuló nemesi kúriák gazdát cseréltek, a falusi viskók düledeztek, mikor Károlyi Sándor zászlót bon­tott — s a tárogató szavával tömö­rülésre szólilotta a kisgazdákat. Voltak, kik megértették, mun­katársul szegődtek, apostoloskodtak, de még nagyobb számuk volt azok­nak, kik gáncsot vetettek, gúnyo­lódtak, ellenségeskedtek. Nemcsak a mesternek, a tanítványoknak is bő­ven kijutott a gáncsból és üldözés­ből. Károlyi nem csüggedt. A szö­vetkezeti eszme terjedt. Megalkotta az országos középpontot — kockára téve a maga millióit. Dehogy koc­kái- cl, cl kevésszámú vezetők és a köréjük csoportosuló kisgazdák ez­reinek becsülete volt a mindennél erősebb kezes ! Ennek a tönkrejutott, elvérzett középbirtokos osztálynak fiait gyűj­tötte Károlyi a központi gárdába. Mind jóképű, piros-pozsgás arcu ; be­csületes ember, kikben bizott a ve­zér s biztak a közharcosok és a szö­vetkezeti vidéki emporiumok vezetői is. Károlyi Sándor gróf ezzel kettős célt ért el. A saját hibáján kivül levégzett középbirtokosok fiait egy nemes eszme szolgálatába sorozva, nekik tisztes ekzisztenciát és jövőt bizto­sított, bennük pedig a falu népének irányitót, jólétének előmozdítóját for­málta meg. Így hozta össze a kö­zéposztályt a széles népréteggel. Azt az osztályt, mel\', valljuk meg, hosz­szu időn át tétlenül nézte nemcsak a saját romlását, de a kisemberek ez­reinek züllését is — sorompóba ál­litotta s az altruizmus nemes érzü­letével felvértezve, a nemzeti meg­erősödés harcosaivá avatta. Ma már A 0 A LATON VIII ÉK TÁRCÁJA. Pusztai emberek. i Örökség. Estefelé leesett az első hó. Lágyan, csöndesen szálltak a pelyhek és mire a hold nevető ábrázata megjelent, szelíd nyugalommal bóbiskolt a sok apró cseléd­haz a fehér bunda aíaLt. Csöndes az idő es megejti a szemet, lelket a gyönyörű világosság. Minden fehér, a föld, a teiő, a ia es ezüstös-kék a fényes ég ; vidámab bak a csillagok és jobb kedvében van a hold is. Néma az egész puszta. ^ kutyák se vomtanak, valamelyik kuckóban meg­húzzak magukat ; amelyik szalmára akad, szinte a meuyországban van, egyiknek sincs kedve fri^s nyomot vágni a csikorgó hóban A hó mellett sárgás a falak fehé.­sege. Es apró fekete pontok vannak a fa­lakon, ezek az ablakok ; egyik-másik előtt gyékény, hogy a hidegség valahogy be ne férkőzzék a szobába. Egyik ablakon mécses világa látszik. Pedig éjfél felé jár az idő. Es beteg nincs a pusztán. Hát baj van valahol, hiába senki se égeti az olajat. Az ispán azt mondja, menjünk arrafelé, hátha éppen a tanítónál van a baj. — Özvegy ember, HZ ősszel halt meg a felesége. Talán a kis lánya be^eg? Igy találgatja a dolgot az ispán. De hogy közelebb érünk, látjuk már, ho^y a tanitó ablaka sötét. Egyik cselédházban van a világosság. Megállunk az ablak alatt. Egy öreg­asszony iil a kályha előtt, valami régi szűr van a lábán és egy kék keszkenővel^ tö­rölgeti a szemét Sir. Az asztal sarkánál meg egy legény könyököl — Az öreg számadó felesége, az Or­bán Mátéé — mondja az ispán. — Talán meghalt az öreg ? Pestre vitték a kór­házija. Szen' Mihály után egy rozsdás szögbe lépett és a doktor azt javasolta, hogy vigyék mennél előbb Pestre, mert le kell vágni a lábát. Az uraság fölvitette az öreget, fizeti is érte a kórházat. Ugy fordul, levágták a lábát és szegény öreg a mankó helyett a koporsót választotta. A legény az édesanyja felé fordul. Aztán fölvesz az asztalról egy kis darab papirt — - A tanitó ur az este kapta a leve­let. Niucs ebben se több, se kevesebb, csak annyi, hogy nem mondja bizony el még a kitálynitk se. — Hát mi lösz akkor mibelőlünk ? — Mi lösz ? Csak mögélünk azér' va­lahogy. Erre aztán már hangosan sir egy nó­tát a szegény asszony. — Pedig mögmondhatná. Látja a tanitó ur irását, nincs ellene senki gonosz szándókkal. Mi rajtunk mög segíthetne. Ugy is kódisok vagyunk. . . Az ispán álmélkodik, bámul, nem érti a dolgot. Gyanakszik is, mondván : Sirolin Enl as ttrtzr* Iri • tafMlrt, mente­ted I kfthScfet, rltedilrat, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, számár­ja köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos íJtal naponta ajánlva. Édothogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. W. Hiffraana-La Roehe A €•. Basel (Siájr^ Roehe ÍÍ 99 bphetó rml rendelem • fyígywcTtártV- <"5 b«o. — Ára fivegenktnt 4.— korona

Next

/
Thumbnails
Contents