Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)

1908-10-04 / 40. szám

XII. évfolyam. Keszthely, 1908. október 4. 40. szám. BAL TONVSDÉK Politikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 50 f 20 f. Szüret. (*) Evek óta nem volt hasonló bő szürete Magj-arországnak, mint ez idei. Legszembetűnőbb jele ennek az a rengeteg hordóforgalom, mely szemünk előtt lázas sietséggel bonyolódik le. Kádárüzleteink s hordógyáraink minden túlfeszített munka mellett sem képesek kielégíteni az óriási keresletet. A hordók ára hihetetlen magasra szökött. Hanyatlásnak indult kádáriparunk ügye fellendült. Egyszóval megdrágult a tartó — s mi a legkülönösebb, vele arányban hanyatlott a tart alom — a bor ára. Isten bőséges áldása mellett sem nyertek sokat, vagy talán éppen semmit sem szőlősgazdáink, mert amennyivel nagyobb az ]dei termés mennyisége, annyival olcsóbb az ára! Viszont a többi költségek mellett még egy másik hátránya is nyomja gazdáinkat — a borosedények árának drágulása. A helyzet tehát borgazdáinkra nézve egyaránt hátrányos és káros. A helyzetet súlyosbítják egyéb körülmények is. Minden törvényes szigor, minden borellenőrző bizottság ülésezése, vizsgálódása dacára még ma is vigan burjánzik a vriűborgyártás Magyarországon. Mig szőlősgazdáink egyetlen egyszer — a műbőrgyártók egész éven át sokszor szüretelnek pincéikben. Ami még különösebb, még nyaraló és fürdőtelepeken is vigan, akadálytalanul és büntetlenül árusítják egész nyíltan a műbőrt. De tévedne, aki csak a műborgyártók és árusítók hada fölött törne pálcát. Gyáva és bűnös maga a nagy publikum is ! Drága pénzért szótlanul issza a műbőrt s csak mikor másnak a feje szédül, gyomra émelyeg a keveréktől, szorongatja öklét odahaza, szobája négy fala között s káromkodik nagyokat s dühöng a műbőr spekulánsok ellen. De szólni, vagy jelentést tenni a világért sem merne ! Beáll a müpalástolók néma gárdájába s a legközelebb felszolgált műbőr spritzerhez ismét csak jó képet vág. Mi oka a magyar jellemmel inkompatibilis gyávaságnak, kitudja ? Sejteni lehet s kitaláln: sem nehéz! Borellenőrző bizottságnak mű- j ködését itt gáncsolni sem akarjuk, csak annak megállapítására szorítkozunk, hogy ellenőrző működéséről a világ vajmi keveset hall, s hogy minden ellenőrzés mellett is százával forgalmaz hektónként* a műbőr szerte a hazában ! A kevésbé eredményes munkásság éltékelésére azt hisszük nem kell több! Nem állunk jobban az olasz borral sem. Ennek beözönlése is egyik megölő betűje a magyar bor értékemelkedésének ! Mindezekhez vehetjük a borkereskedelemnek egyesek kezében való concentrálódását. Mert a hegyek lejtőit rovó kereskedők csak ügynökök, kik a nagy borkereskedőknek szállítanak. Ok pedig börzei ár szerint vesznek, Megállapított árt szabnak. Tehát fordított itt is a viszony, mint sok másban nálunk. Nem az eladó szabja meg az árat, hanem a nag}

Tkereskedő s aszerint indul ís a borvásár. Gazdáink már szmte beletörődtek ebbe a fonákul ferde helyzetbe s szinte rezignáltán kérdik egymástól — a bor árát! Hát ez is a mi lomha telietetA BALATONVII)EK TAHCAJiL A Balaton és szépirodalmunk.*) Irta ; Lakatos Vince dr. Ujabb időben hazánk szépséges tavával, a kék Balatonnal, mind többen ós többen foglalkoznak. Majdnen annyiszor emlegetik, mint a XVIII. század végén, a nagy Festetics György gróf korában, vagy mint a mult század Ötvenes éveiben. Csak «z a baj, hogy H

z ismertelésekben sok a tévedés. Es ez különösen áll a Bnlatou irodaimara. A tévedések valóságos melegágya pl. Eötvös Károlynak .Utazás a Balaton körüU cimü két.köt-tes munkája, melyben mint Barabás Ábel is panaszolja, többek közt az a hibás állítás t* álható, hogy t» *) Megjelent a „Magyarország' 1908. évi október 2-iki számában. szépirodalom munkásai közül csak Jókai ismerte volna a Balatont. Barabás aztán felemlíti VHS Gerebent és Éndrődi Sándort, mint a Balaton író t. De hozzáteszi : «Még sok példát hozhatnék föl a vád ellen.» Igaza vau ! Csak abban téved, hogy a sort Vas Gerebennel kezdi, aki a Babiton írói között minden érdeme mellett is epigonszámba megy. Mert a régi magyar költök között longus ordo est idén peieutium deens. A díszes sort a jókedvű P. Horváth Adám nyitja meg «Egy szép asszony mentsége, kit a Balaton látogatóba menüi nem erejzUt

h» c. költeményével 1789-ben, kinek már akkor megkaptál* a lelkét «habjai országunk kisded tangerének», mint fentebb emiitett versében énekli. 0 nevezi a Balatont először tengernek s viharjait oly félelmeseknek festi : • Hogy tsupa értz legyen közepén szivének, Aki neki mer;ie indulni vizének.» Kis János, ki a XVIII. század utolsó éveiben kővágóörsi ev. prédikátor volt » kit a s/ép vidék egészen elbűvölt, «Horvátli Adám úrhoz. 1794» c. versében Horvathot. a Balaton énekes hattyújának nevezi, énekelvén a következőt: • Horváth, Balatonnak énekes haltyuja, Mint van Füred, Mnzád megbízott tanuja? Mint vau a szép vidék s Elysioini kert, Űrök ifjúságot, hol a természet nyert ?> Jókai a Balatonvidéket magyar Tempevölgynek nevezi. Jókai valószínűleg ismerte Kis J. versét, melynek egyik strófája igy kezdődik: • Boldog költő, ~(t i. Horváth) honnod mér[kezik Tempével.» Lám, igy száll az ének szájrólszájra ! Igy származott a találó «magyar Tempevölgy» elnevezés. A Balaton legrégibb költőinek képei, hasonlatai át, meg át vannak szőve a klasszikus mithologia és törtenelem vonatkozásaival. Igy lesz a Balaton kies vidéke Elysionn kert.Tempe, Piudus, pimplai vidék, arkádi vidék s igy Sirolin Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos AJtal naponta ajánlva. £ HjmM n «T*cr*t te • twNttVft, teti a HktfM, ri^dékst, éjjeli izzidist értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. t. H«ffmann-La Itoche A €•. Basel (SiáJ^