Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1908-03-15 / 11. szám
2 1908. március 15. tenek erőt — ellenünk. Akik pedig a lefolyt 60 év alatt vagyonban erősek és nagyok lettek, azok nem mi vagyunk ! Hatvan év tanúságával ünnepeljük hát március idusát. Azzal a tudattal, ha a nagy napok vívmányait megőrizni, fejleszteni s az utónemzedékre áthagyományozni akarjuk, akkor mindennek máskép kell mennie. A közjogi torzsalkodás és politikai viszálykodás helyett : egy szív, egy léleknek kell lenni a magyarnak. Egynek kell lennünk érzésben s gondolkodásban. Egynek a haza szeretetében ! Egynek a hazáért folytatott SZÍVÓS munkában. Szigorú elvek szerint egyöntetű törekvéssel kell megszereznünk erősségünk eszközeit — a vagyoni jólétet, mert csak ennek nyomán fakad megelégedés s ez biztosit szabadságot a nemzetnek és ennek minden egyes tagjának. Következéskép vesse ki a nemzet kebeléből mind azt, ami erőinek gyengítését célozza ! Első és legnagyobb kötelességünk tehát gazdasági helyzetünk javítása. Saját gazdasági viszonyaink rendezése, ingó és ingatlan tőkénk hozamának szaporítása, fölösleges kiadások megszüntetése, egyszóval : egészséges gazdálkodás az egyetlen módja annak, hogy erőhöz jutva sikeresen szálljunk szembe a bennünket halálra fojtogató önkényuralommal. És ha majd gazdaságilag megerősödve, módunkban lesz materiális elönyök mellett magunknak ideális javakat biztosítani, ha helyre hoztuk mindazt, amit vétkes könynyelniüségből eddig elmulasztottunk — akkor, de csakis akkor lengessük házainkon a trikolort, akkor tüzzünk fel nemzeti kokárdákat és harsogjuk lelkesülten, hogy : Talpra magyar ! De addig, szégyeljük magunkat, hallgassunk és dolgozzunk. Keszthely közlekedési mizériái. Keszthelynek, mint fürdővárosnak emelkedése — higyjék el — nagyon a szivemen fekszik. Nemcsak azért, mert nemzetgazdászati szempontból fontos, hogy a fürdőzés oiméu külföldre nem szivárgó, de özönlő milliókból az országban mennél több megmaradjon s ebből Keszthelynek s a Balatonvidékének is mindig több jusson, hanem azért is, mert a Balaton-kultuszuak apró gyermekkorom óta — ide s tova majdnem félszázada — rajongó hive vagyok s ezért nagyon fáj látnom, hogy a hivatott tényezők a gyönyörű országrészért milyen keveset tesznek. Tavaly nyáron, e lap hasábjain foglalkoztam azoknak a szükségleteknek megvalósításával, amelyek a város közönségétől várhatók. Elmondtam, hogy szükség vau a fürdőháznak, esetleg emelet építése által, történő megnagyobbitására, valami gyógyterem félére, ahol a vendégek találkozhatnának, szórakozhatnának s ahova a viharok elől menekülhetnének, továbbá vendégnévsorra, több padra és töt;b virágra. Megjelöltem a módot is, amellyel a több költség fedezhető, a mérsékelt gyógyhely-dij szedését s a figyelmet felhivtam arra is, hogy nem szolgál az emelkedés érdekének, hogy az utcákat, az évad közepén hordják meg tört kővel, hogy a ke nász hajnali álmukból durrogatja fel a vendégeket, valamint az sem, ha a női fürdő alkalmazottjai a hölgyekkel szemben sértőleg viselkednek, amire különösen tavaly majd mindennapos volt, a panasz. Szeretném mindezeket most, az évad előtt, az illető tényezők figyelmébe ajánlani ; nagy dolgot inivelnének, ha fokozatosan, de gyors tempóban megvalósitauák azokat. Amiért azonban most tollat fogok, az másokra tartozik s Keszthelynek csak indirekt módja vau az illető irányban hatni. Azt hi'Zern egyébként, hogy hathatós támogatás tekintetében soha jobbkor, mint most, szavát fel nem emelhetné. Képviselője s a vármegye főispánja, mindketten vidékbeli birtokosok és a mostani kormánynál köztudat ezeriut befolyásosak s ha figyelmük felhivatik, bizonyára készséggel járnak közbe. Amiről szólni akarok, az a felső Dunántulnak, beleértve Pozsony vidékét is, Keszthellyel s vidékével való siralmas vasúti összeköttetése ; pedig, ha statisztikájuk volna a keszthelyieknek a fürdővendégekről, látni fognák, hogy a fürdőzők számának jelentékeny s fokozódó része, e vidékről való. Tűrhetetlen dolog az, hogy Pozsonyból jóformán egész napi, Győrből, Pápáról 7—9 órai utazás utján juthatni Keszthelyre s onnét visszafelé s ezek az utazások is, vagy egy éjjel nyugalma árán, vagy a legforróbb napszakban tehetők meg. Milyen képtelenség pl. az is, hogy a Keszthelyről d. u. 3* 5-kor induló vouat Győrbe éjjei 2 3 4-kor érkezik, tehát 11 óra alatt, amelyből teljes 4 órát Czellbeu kell lehetetlen viszonyok közt eltölteni, holott ott lehetne korán este. Pedig egy kis jóakarattal könnyen lehetne segíteni a bajon, ha a közönséget nem gyötörnék ukki 7/ 4 órás és czelli meg hosszabb veszteglésekkei s* nem tartatnék fenn olyan képtelenség, hogy a legmegfelelőbb t. i. az esti vouat, Tapolcán megfeneklik. Két, mód is van a segítésre ; az egyik, hogy Pozsonyból Győr-felé hajnali V2S3 óra tájt indítsanak egy vonatot, kapcsolatban a Győrből, most. hajnali 4, de ezután 3 óra körül indulandó vonathoz, amely a mo-ttmii menetrend megfelelő megváltoztatásával, és azzal, hogy Ultkon csak 1—2 percet időzne, beérhetne Keszthelyre a mostani d. e. vonat időpontjában. Ennek ellen vonatakép a Keszthelyről d. u. 3 4 5kor induló vonat l 1/ a órával előbb, tehát 2 I 6-kor indíttatnék, hogy Czellbeu elérje a már meglevő 6 2 í-as esti vonatot és 9kor Győrött lehetne. Ezt a csatlakozást a menetrendkönyv alapján s az elágazásokra való tekintettel pontosan és részletesen kidolgoztam, d - e helyen elég csak az irányelvek megjelölése. A másik segítési mód az lenne, hogy a Czellböl Győr-felé d. e. 10 2-kor induló gyorsvonat, kapjon csatlakozást, egy Keszthelyről kora reggel induló vonatban, valamint, az, hogy a Tapolcára Győr-Czell-felől esti 8 4 8-kor érkező vonat folytattassék Keszthelyig, mint a bpest—győi—gtáci délutáni gyorsvonat szükséges kiegészítője, hogy az utas este szeszmérgezés, akkor kellett olyanoknak is lenniök, akiknél a he venymérgezés idültté is változott. Mindezen italoknak fő és legfontosabb hatóanyaga a szesz, gyógyszertári néven Spiritus Vini, vegytani nyelven Aethylalkohol, mely áll két atom szénből, hat atom hydrogénból és egy atom oxygenből Chemiai jele tehát C 2 H f l 0. Ez a szeszes italok fő alkotórésze, tiszta, átlátszó, könnyű, erős, szeszes szagú és égető izü folyadék, mely könnyebb a víznél, s könnyebben is elpárolog ; vizzel minden arányban keveredik s felold olyan illatos anyagokat is, melyek vizbfcn oldhatatlanok. A szeszes italok erőssége függ első sorban a fő hatóanyag, a borszesz mennyiségétől, de függ azután a külömböző hozzátermett vagy hozzáadott egyéb anyagoktól is. Az Aethylalkoholmennyiség a különféle szeszes italokban a következő: a borban 6—16%, sörben 2V a—egész 6%, a cognagban 46—50 %, az aracbau 60%, a viskyben 42—60%, a borovicskában és szilvoriumban 48—65%, a rumban 49 — 51% ; feltéve természetesen, hogy a bor szőlőből, a sör árpából, vagy búzából, a cognac borból, az arac rizsből, a vishky kukoricából vagy árpából, a borovicska boróka magból ós a szilvórium szilvából erjesztés és párlás utján készült. A likőrök alkoholtartalma annyi, hogy a gyáros részegítő hatás mellett, megtalálhassa számítását, állván ezen italok vizből, alkoholból, cukorból és illatos anyagokból. Legnagyobb alkohol tartalma vau valamennyi közt a francia absyntnek, mely nevét az Artliemisia Absyntheumtól, az ürömtől nyerte, fő alkotó része lévén az alkoholon kivül az illatos és illó ürömolaj. A szeszes italok fő alkotórésze tehát az alkohol, de mint már einlitottem, tartalmaznak azok fajaik szeriut más anyagokat is : cukrot, glycerint, savakat, sókat, fehórnyét, csersavat, festőanyagokat s mint nagyon könnyen érzékelhető alkotórészt, illó-olajokat s végül magasabb rendű alkoholokat, melyeknek egyik fajtáját mindnyájan ismerjük szaga után, mely a nyitott pálinkás bolt ajtaján árad ki. Tekintsük most a tiszta alkohol élettani hatását: Az egészséges és sértetlen bőrön, ha az elpárolgás akadályozva nincs, az alkohol a hideg érze'ét kelti, mert gyors elpárolgás által a bőrtől meleget von el ; ha az elpárolgást megakadályozzuk, akkor az alkohol izgatólag hat a bőrre : melegség érzése mellett, pírosodá*, égés, gyúladás támad a bőrön, sőt hólyag is képződhetik. A nyálkahártyákon, a sérült vagy sebes bőrön az alkohol izgatólag hat, sőt erősen éget. A concentrált alkoholnak ezen hatása a nyálkahártyákra onnan er.íd, hogy vízelvonás által a fehérjét megolvasztja ; ezen alapul az alkoholnak amiszeptian hatása is, aminek egyik ismert mintája a rumba eltett gyümölcs, mely a szesznek hatása által a rothadástól és erjedéstől mentve marad. Kis mennyiségben a szesz elősegíti a gyomor működését, mert a nyálnak s gyomor nedveknek fokozott mértékben való elválasztását idézi elő, nagyobb mértékben alkalmazva azonban épen az ellenkező hatása van s a gyomor és bél nyálkahártyáinak gyúladását okozza. Ne ijedjenek meg a vivisectiv ellenségei, ha itt ezen helyen hivatkozom a tudományos eredményre, melyet ép csakis vivisectiv által volt lehetséges kétséget kizárólag elérni. Nothnagel és Rossbach a kutya hasán és gyomrán át nyílást csináltak, melyen át miuden a gyomron és gyomorban végbemenő változásokat észlelni képesek voltak. Ha az ilyen kutyának nyelvére néhány, vagy gyomrába csak egy csepp szeszt öntöttek, a gyomor nyilásáu át vékony sugárban ömlött a gyomoruedv, holott előbb egyetlen csepp sem folyt. Ezt azért is említem fel, hogy az ujabb túlságos humánus világban kigyótbékát kiáltanak azon fáradhatlan tudósokra, akik az emberi szervek működésének elrejtett módját ily eljárással igyekeznek felderíteni az emberiség hasznára. Megjegyzem azonkívül, hogy ezek a tudós urak azért annyira humánusak, hogy ilynemű műtéteket az állatokon csak ugy, mint az emberen, e'alt.atás, — narcosis alatt végeznek. A gyomorba jutott szesz legnagyobb mennyisége a vékony bélen át jut az ember testének szöveteibe, a nyárok és véredények közvetítésével. Az ily módon a szervezetbe jutott, szeszt a szervezet felhasználja mint fűtőanyagot, elégeti, nagyobb mennyiségű szesz azonban nem ég tisztán el, hanem egyrészét a vesék, a bőr és a tüdő kiválasztják. Innen a részeg embernek kellemetlen szagú lehelete. A szervezetbe jutott szesznek hatása a különféle szervekre és ezek közt főkép a központi idegrendszerre, az agyra, továbbá a vérre, az élettani jelenségek közt pedig a test melegére és az anyagcserére rendkívül
