Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-09 / 6. szám

XII. évfolyam. \ Keszthely, 1908. február 9. 6. szám. Politilíai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat, és reklamációkat a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem aduDk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f. Nyilttér petitsora alku szerint. A lisszaboni véres tett. (*) A törvényesség uralmának megtagadása, az alkotmánj-os szabadság elnyomása, az önkényuralom zsarnoki jogfosztása, a népjogok lábbaltiprása egyrészről ; a szenvedély és izgatás fanatizmusa, a jogtalan elnyomatás érzete, a szabadság fosztotta nép elégíiletlensége másrészről, számtalan példáit szolgáltarja a polgárháborúknak, a felszított szenvedélyek lázongásainak, véres forradalmaknak. Koronás fők és polgárok ezrei estek áldozatul, tronok omlottak össze, nemzetek pusztultak bele: a meghasonlás zavaraiba. A felülről jövő példa, a lent duló anyagi és erkölcsi sülyedés, ha egyszer megingatta a törvények uralmába vetett bizodalmat, mi fogja visszatartani a szenvedélyek kitörésétől ? A jövőbe vetett hit és bizalom féke ha elszakadt — vad száguldással rohan a fékevesztett szenvedély álja, magával ragadva, pusztítva, rombolva mindent, mi szent és kegyelet tárgya volt valaha. Összetör, vérbefojt mindent, a zabolátlanra vált népharag. A történelem legszomorúbb napjai szólnak az uralkodók és népeik között szükséges harmónia megszakadásának, vagy erőszakos szétrombolásának véres következményeiről. Mégis, a forradalom tomboló viharában tobzódó szenvedély is keresett magának valami formát, törvén3'es látszatot, vad viharzásainak kitombolására. A medréből kitörő folyam szennyes, piszkos árja eredeti irányától eltérve is uj medret ás magának. A forradalmak tombolásaiban is találunk egy bizonyos medret, melyben tova rohanva magával ragadja a szenvedelyek árja áldozatra szánt uralkodóját, trónját, jogarát s hatalmát. I. Károlyt Anglia, XVI. Lajost Franciaország trónjáról ragadta le a forradalom áradata s hurcolta vérpadra. De a szenvedélyek e duló csatájában is megtart bizonyos formát. A törvényekben gázoló forradalom maga hoz magának törvényt. Formális Ítélethozatal után «forradalmi törvényszék* a forradalom törvényei szerint hajtja végre ítéletét. Ha lábbal tiport törvényt, jogot. alattvalói hűséget megszegett —mégis respektálni látszik a humanizmus legelemibb követelményeit. Történt ez oly korokban, melyekre a mai kulturemberiség bizonyos sajnálkozással szokott visszatekinteni, mint a tudatlanság és vad erkölcsök századaira. A civilizáció, a humanizmus mezében tetszelgő század elégületleneinek forradalmi mozgalmai meghazudtolva minden humanizmust, az orgyilkosságot választották eszközül, hogy méltatlan, vagy ártatlan uralkodók igazságtalanul kiontott vérében gázoljanak. . Bomba, tőr, karabély az eszközük. Tömeggyilkosságban, ártatlanok embertelen lemészárlásában, egész családok kiirtásában keresik a panaceát sérelmeik orvoslására. A cárgyilkos orosz bomba, a fejedelemgyilkos belgrádi kard, a királygyilkos lisszaboni karabélyok az újkor oly fokú erkölcsi depravációjáról szólnak, melynek nyomai után hiába, kutatunk a letűnt századok legsötétebb korszakaiban. Égbekiáltó, igazságtalan ítéleteikben és A BALATüNVIUÉK TAHCAJA. 1848 Petőfi költeményeiben. Irfca és a főgimnázium január 25-iki felolvasó estélyen felolvasta Pap László dr. „SzaDadság, te vagy lelkem istensége." Petőfi Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! (Folytatás.) Igen, a történelem múzsája aranybetükkel irja fel március 15-ét. Míg az ország rendei a behozandó reformokról tanácskoztak és az igazság határait még a túlzóbbak is féltek átlépni, a pesti ifjúság mintegy varázsütésre feleszmélt ; a szabadság szele érintetie. Ezért dicsöiti Petőfi: «Ott áll majd » krónikában Neved, pesti ifjúság : A hon a halál-órában Benued lelte orvosát*. (15-ik március 1848.) A Nemzeti dal szerencsés kezdete a szabadságharc költészetének, bár akkor még nem volt igazi forradalom ; csak Széchenyi István mondotta a március 15-iki mozgalmat «parapli-revolutiónak>, mivel azon a napon esős idő volt, Kossuth pedig a 10 pontot megvivő pesti ifjak küldöttségének szigorúan megmondotta, hogy a törvények Dem az utcán készülnek. A Budavárából kiszabaditott rab Írónak lelkes kimentése lángoló szavakat ad a költő ajkára. Érzése fokozódik, midőn büszkén mondja, hogy a kivívott diadal oroszlánrésze öt illeti meg. Oly dicsőség ez, melyet még Napoleon dicsőségével sem cserélné fel. Egyre hevesebben szónokolt és irt s mert türelmetlen vágya nem volt megelégedve az eredményekkel, izgatott nyíltan, mondogatta, hogy «nincsen többé szeretett király». A forrongó idők árja mindinkább magával sodorja s mint forradalmi költá áll a szabadság eszméjének szolgálatába. Megszólal a kérlelhetlen republikánus, ki a francia forradalom történetébe merül bele. Többet lát, messzebbre tekint, de rosszabbul okoskodik, mint óvatos kortársainak legtöbbje. Hevében mindent le akar rombolni, ami csak a múlté ; ennek romjain törekszik uj világot teremteni. Midőn megirja elhiresedett költeményét a «Királyokhoz », már a legszélső irányok költőjét látjuk benne. Igaz, hogy Petőfinek ilyetén költeményei széptanilag nem sorakoznak legnagyobb lírikusunk legbecsesebb termékeihez, de «tüzes lelkének olyan indulatos és erélyes kitörései, melyek őt a szabadság legmerészebb költőinek első sorába emelik». Szültek is heves eszméi visszatetszést. A «Királyokhoz» irt ditiramb, mint a féktelenségnek netovábbja, nem tetszett mindazoknak, kik a ^szabadságot renddel párosítva > óhajtják. De az alikori idő kemény zivatarai közt, midőn az addig térdet-fejet TBéitotsfftégflfc, --;mrwmk, szuár^ kfóögts, skroftáras, mfluMzs La SW ae & C®. U*»el