Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-10 / 19. szám

8. BALATONVIDÉK 1908. március 15. A lappangó gyanút, az alattomban járó rágalmat ki kell pusztítani. De irtóháborút kell indítani mindazok ellen is, kik embertársaik becsülete ellen orvul támadnak. Ki kell pusztítani mindazon sajtóorgánumot, melyeknek kenyere a gyanúsítás, a rágalom terjesztése s igy közvetve a társadalmi élet megmételyezése. Pusztuljanak az erkölcsi kutmérgezők. Ha csakugyan igaz az, liogy az élet és becsület egy lábon jár. akkor a társadalmi élet megrontóinak nincs mit keresni egy tisztes társadalomban. Csakhogy akkor egész őszintén szólva, a társadalomnak is meg kell magát korrigálnia. A sunyi káröröm embertársaink szerencsétlenségén, életéért," vagyonáért, vagy becsületéért folytatott küzdelmén, egy a keresztény hit és szeretet szellemétől áthatott társadalomban nem lehet otthonos. Ha büntetjük a tettest, bűnhődjék az orgazda is! Pedig mennyi sok gazdátlan pletyka, ismeretlen forrásból fakadt gvanu, emberszólás, rágalom talál azilumot majd itt, majd amott s ha a gazdát keressük, Pilátusként mossák kezeiket s félve rejtegetik a gyilkos lator rágalmat, hogy a nyomozók távoztával megkönnyebbülten eresszék szabadjára. Ha e mételyt útjában föltartóztatni akarjuk, nem elég csak a tettest és orgazdákat büntetni, annak terjesztőire is le kell sújtani a társadalmi igazságszolgáltatásnak. Ha a gyanú és rágalom konkoly liintőit érdemük szerint megfenyítette a társadalom, itt az ideje, hogy ezek legveszedelmesebb eszközét, a mások becsületében gázoló mótelylapokat is bojkottjával sújtsa a társadalom. Ám ehhez is komoly szándék, kitartás és bizonyos erkölcsi erő kívántatik meg. Meg van-e ez ma társadalmunkban. Sajnos nincs meg. Mert különben a szenzációt leső, az erkölcsi mételyt terjesztő bulevard lapok nem örvendeznének akkora kelendőségnek, vetéseik nem zöldelnének oly szépen, ha társadalom kissé fel tudna emelkedni az önmegfékezés magaslatára s vétót mondana minden ellen, ami a tisztességgel, az annyit hangoztatott humanizmussal ellenkezik. A nagy pör vihara talán tisztított valamit a megromlott társadalmi Ízlésen és felfogáson. Ha igen, akkor az a pusztító zivatar mégsem vonult el fejünk felett minden erkölcsi haszon nélkül. Akkor könynyebb feladatuk lesz azoknak a férfiaknak, kik Polónyi művét, a sajtó megreformálásának munkáját, lesznek hivatva megalkotni. Mert a nemzet élő lelkiismerete ül majd sajtóbiróságot minden egyes, a becsület és jóhirnév ellen intézett támadás fölött. A mi kafcholikns íegengegylettink. Az előző évek egyikén Sipulusz élo lapjában a • Kakas Márton»-bau, egy képet láttam, mely egy haz homlokzatát tüntető fel, a főbejáró fölött eme sokat mondó fölirattal cA veszprémi iparos ifjak önképző köre.» A cinikus rajzoló mindjárt az ajtó fölé egy sörös kriglit is illesztett s egyszersmind az önképző helyiségéül szolgáló nagytermet is elénk tárta, hol a sörös^üvegek ós boros fiaskók rengeteg sokasága alatt görnyedő hosszú asztal mellett élénk tónusban folyt az önképzés, recte: muri, melynek alkoholos hatása alatt, egyik-másik tag az asztalra hajtott fejjel, a jótékony álom ölén piheute ki már szellemi fáradalmait. Vicclapnak hálás tárgy ! Nem felelek érte, hogy az említett, illusztráció födte-e a valóságot, annyit a tapasztalatokból azonban mégis mondhatok, hogy az eféle önképző köröknek többé-kevésbé egy kis sör és bor ize vau ; hogy a szellemi torna helyett, sokszor csak a boros ós sörös üvegek szorgalmas üritgelésében s az összevert poharak hangos koccint gatásában merül ki az önképzésre szánt, drága idő. Mennyivel másként fest a mi kath. legónyegyesületünk ! Itt az arra hivatott t.é^ nyezők gondos vezetése mellett az aránylag kevés iskolát, végzett iparos ifjúság, egyes előadás ós felolvasások keretében, megszerzi magának az általános műveltséghez szükséges mindama ismereteket, melyeket a mai modern életviszonyaink, az iparososztálytól is feltétlenül megkívánnak. Nevezett ifjáink lelkes ügybuzgalma mellett kell, hogy elismerésünk hálaadóját lerójuk azoknak is, kik ismereteik gazdag tárházát, megnyitva, fáradságot nem kiméivé, kevés szabad idejüket az iparos ifjúsági egyesületben, mint előadók, fölolvasók töltik. Különösen az utóbbi időkben, mint igen örvendetes tényt kell felemlítenünk, hogy a helybeli főgimnázium (tanári kara, mintegy nemes versenyre kelt, hogy az emiitett, egyesületi tagok s az egyesület felölvasó-estélyein megjelent, szépszámú közönség ismereteit fejlessze, gyarapítsa. Nemkülönben segédlelkészeink is, kik közül egyik a nevezett egyesületnek elnöke, bokros teendőik mellett is nemes hévvel szolgálják a szent ügyet. Mutatkozik is már a szép eredmény 1 Az említett iparos ifjúság ezen -— sajnos még mindig kevés hányada — lehetőleg visszatartat,ik ama helyek látogatásától, hol a hit ós vallás nélküli lelketlen izgatók karmai közt, test, és lélekben elromlanának; hol a pihenés, nyugalomra szánt idő, a dohányfüst és borgőzbe fulad, mely azután a test és lélek teljes elsatuynlását vonja maga után. A részegeskedésre, tivornyára vezető ily alkalmatosságokat kerülve, a mi egyesületi ifjaiűk fizikai munkásságuk mellett, hogy a szellemiekkel is foglalkoznak, ezen hasznos tevékenységük egyik kimagasló szép eredményét a mult vasárnap estéjén általuk előadott, Gabáuyi-féle tAz apósok» cimü színdarabban, igazi élvezettel szemléltük. Gönci főgimnáziumi tanárt, mint a darab buzgó betanítóját és a lelkes szereplőket méltán megillető dicséret mellett, az igazi élvezettel eltöltött előadás keretében csak egy dissonaus körülményt kívánunk ez alkalommal felemlíteni, ez pedig : a helyi elite közönség nagy részének, a meghívókkal előre jelzett előadástól való távolmaradása, kiket fedig az e féle ünnepélyeken, mint jelenlevőket, szoktunk üdvözölni. Ma, midőn a vallásólet, a társadalmi rend és béke legnagyobb ellenségeit a demagógok által félrevezetett i parososztály fiatalabb tagjai közt találjuk fel a legijesztőbb mértékben, kimondhatatlan üdvös célt szolgálnak az ilyféle ifjúsági egyesületek, melyeket istápolni mindnyájunknak szent, kötelessége, AZ igy demonstrált párragaszkodni fog a Szent-István-Társulat ebben az esztendőben is. A mult évbe azonnal népszerűvé vált kis uyolcadrétü köteteinek formájában kiadja Jehlicska Ferenc dr.-nak Társadalmi kérdés és ethika, Notter Antal dr.-nak A szabadakarat és Schermann Egyed főiskolai tanárnak Az egj'házi könyvtilalom című munkáját. Mind a három mű olyan kérdéssel foglalkozik, melyek erősen belenyúlnak a modern élet és gondolkodás szövevényeibe s amelyekbe kapaszkodva, vagy amelyekből kiindulva naponta erős támadások érik az Anyaszentegyházat. Szeptemberre a tagok kezében lesz mind a három munka. A rendes tagsági illetményeknél nem kevésbé fontos szolgálatot végeznek a kath. öntudat ébresztgetésében és fönntartásában a Szent-István-Társulat pártoló tagságának jutalékai. Ezekkel a nép lelkéhez akarnak hozzá férkőzni; abba akarják belehmteni a hit es hazafiság magvait s a társulat ily irányú becsületes törekvése a papság és tanítóság lelkes támogatása közben naprólnapra szélesebb körökben érvényesülhet, mivel ma már a pártoló tagok száma 15955, a mult évinél tehát 4730-al nagyobb. A pártoló tagoknak is a katliolikus irodalom tejfelével igyekezett kedveskedni a társulat, mert a tavalyi tagilletményekről egyhangú volt az a kritika, hogy ezeknél alkalmasabb olvasmányokkal nem igen fogtak még nálunk az alsó néposztályok lelkének megnyeréséhez. A katakombák története a hitbuzgóságot növelte, a kis fizika a tudomány világosságát terjesztette, a szabadon termő gyógynövények kézikönyve uj kereseti forráshoz segített, a naptár pedig mindennapi jó tanácsadó. A mult évi csapáson fognak haladni az uj esztendő kiadványai is s hisszük, hogy a naptáron kívül adandó Szentek élete, Uj kis tükör és Kis gazda tanácsadója, nemcsak a régi tagokat fogják kielégíteni, hanem százával szerzik majd az uj pártolókat is e derék intézménynek. Pezsgő irodnlmi élet folyt a SzentIstván-Társulat tudományos és irodalmi osztályában is. Üféseit Majlath József gróf, Turi Béla, Czirbusz Géza dr., Huber Lipót dr., Reiner János dr., Aldássy Antal dr., Kudora János, Katon,a Lajos dr., Mázy Engelbert dr., Huszka József, Lukcsios József dr. és P. Velics László S. J. fölolvasásai tudományos életünk jelentős mozzanataivá avatták. Kiadványai közül a felolvasó ülések közleményei értékes adalékai a magyar tudományosságnak, nagy kiadványa : az Egyháztörténelmi emlékek pedig — melyből a mult évben jelent meg a III. kötet — megbecsülhetetlen adattára a magyar egyházi és köztörténelemnek. Az osztály tagjainak közéleti és tudományos munkássága elismeréssel és méltánylással találkozik a magyar közélet minden számottevő faktora részéről. Büszkék vagyunk arra, hogy Csernoch János dr. csanádi püspök, Demkó György dr. egri kanonok és Katona Lajos budapesti tud. egyetemi tanár, kiket uj méltóságaikba a mult évben helyezett ő Felsége kegyelme, a tud. ós irodalmi osztály tagjai s a Szent-IstvánTársulat tud. és irod. osztályának tudományos renoméját emelik, A Magy. Tud. Akadémia minap megejtett, választásain is a Tud. és írod. osztály tagjai közül ,Békefi Rémiget rendes, Platz Ronifácot és Aldássy Antalt pedig levelező tagoknak választák meg. Tagjainak tudományos munkásságát könyvtárával s a Pázmány-Egyesülettel közösen berendezett olvasótermével mozdítja elő a Szent-István-Társulat. Könyvtára a mult évben Hornig Károly br. kegyes adományán kívül a bel- és külföldi tudományos folyóiratokkal gyarapodott, anyagi eszközei pedig azon körülbelül ötödfélezer koronányi hagyományokkal erősödtek, melyeket elhunyt jóakaróinak végső megemlékezéséből kapott a társulat. A Szent István-Társulattal kapcsolatosan működő nyomdai és könyvkiadó részvénytársulatok ugyanazon szellem szolgálatában állanak, mint maga az anyaintózet s a sajtó és könyvkiadás eszközeivel, a vállalkozás, a reális élet terén iparkodnak