Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-05 / 14. szám

XII. évfolyam. Keszthely, 1908. április 5. 14. szám. BALATONVIDEK Politikai hetilap. MEGJELENIK HETEN KI NT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG- ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. 5 K. Negyedévre Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona 2 K. 50 f . 20 f. Aggasztó jelelt. (*) Kossuth Ferenc bécsi utazása s az önálló bank kérdésének időelőtti fenyegetése ismét megszólaltatta a politikai időjósokat. Jóslatuk cseppet sem örvendetes. Bomlásról suttognak. Szerintük ismét a függetlenségi párt égtája felöl nyomulnak előre a vihart sejtető felhők. A függetlenségi párt szerintük képzelt abszolút többségének tudatában nagykorusitatni kiván, önállóságra törekszik, nehéz neki a kpalició rózsalánca. Mint abszolút többség magához kivánja váltani a hatalmat. Mi mindezt megengedjük, Hallottunk máimi affelől az égtáj felől dörgést, láttunk villámlást is nyomában, meg is indult a szóáradat záporesője, de kárt csak nem tett a koalició vetésében. Ma is zöldéi az. És bármit prófétáljanak is a politikai kuruzslók, mi nem tudjuk elhinni, hogy a függetlenségi párt sutba dobva az adott szó szentségét, negligálva az ország közvéleményét s mindenekfölött pedig a nemzet egységét követelő óriási érdekedet meggondolatlanul szétrobbantsa a koalíciót csupa hatalmi vágyból és speciális pártérdekből. Ekkora könnyelműséget s az önzésnek ilyen fokát mi nem tehetjük fel a függetlenségi pártról, legkevésbbé annak nagynevű vezéréről, Kossuth Ferencről. És mégis! Nem tagadjuk, gyanús tünetnek tartjuk Kossuth különös utazását Bécsbe, a bank-kérdés forszirozását idehaza. Éppen akkor, mikor a koalició úgyis utolsó pontjához ért programmjának, a választójog reformjával. Hogy egy oly nagy pártban ne legyen meg a kellő mérsékletnek olyan minimális foka, mely egy, esetleg két évi várakozás próbáját ki nem állja a hatalomra jutás határáig, egyenesen nemzeti szerencsétlenségnek tartanánk. A hatalom kizárólagos birtokolásának ez a hisztériáig fokozódó ideges vágyakozása még nemzeti szinii abszolút többségi köpönyegben is visszataszító s lesújtó lenne! Mert egy ujabb nagy, a nemzet utolsó erőit is próbára tevő távolságnak hordozná csiráit magában. Ha csak persze a függetlenségi párt nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy programmját és elveit a bihari pontok mellé a szegre akassza ! Bár ez is kettős szerencsétlenséget zúdítana fel, egyet a polgárok százezreire, egyet magára a függetlenségi pártra. Halálos csapást szenvedne a függetlenségi eszme s súlyos kór, a bizalmatlanság sorvasztó betegsége támadná meg a függetlenségi párt szervezetét, mely lehet ma még oly erős is, ki tudja, képes lenne-e megbirkózni egy ily gyilkos kórral. Es a nemzet ügye! Csak vesztene a párt ilyen lépése folytán. Mert ne gondolja, hog}' az erőszakosan kiűzött két párt, az : alkotmány és néppárt az umbiciliánusok szerepére vállalkozva megelégednének a merev, vagy passiv szemlélődéssel. Ezen két párt visszanyerve akciószabadságát, programmj uk egész compl exumáva 1 ál lanának ismét aforumon.E programmpontozatok mindegyike pedig olyan természetű, hogy közülük egyiket sem kénytelen egyik párt sem szegre akasztani, hogy már csak a parlamenti váltógazdaság elvénél fogva is hatalomra juthassanak fönnt, lent egyformán. Mert programmjuk minA BALATONVIUÉK TÁRCÁJA. A vulkánokról és gejzirokrél.*) Irta: VUTSKITS GYÖRGY dr. Mélyen tisztelt Hölgyeim és TJraim ! Uraim ! Magyarországon a föld alatt még tüz van. E szavakkal kezdette meg a német természetvizsgálók Bécsben tartott egyik vándorgyűlésén, melyen többek között hazánk legjelesebb geologusa Szabó József dr. budapesti egyetemi tanár is jelen volt, Nöggeratli porosz fóbányatanácsos — első előadó — felolvasását. Nem felejtem el azt az impressziót — irja emiitett világhírű tudósunk, melyet a fóbányatanácsos stentori hangon mondott német szavai tettek ránk. *) Szerzőnek a főgimnázium felolvasó-estélyén vetített képekkel kisért előadásának kivonata. Magyarázatából kivettük, hogy a főbányatanácsos a gyűlést előzőleg Russegger kamara gróffal a zólyommegyei Kalinkán a kénbányába ment, hol egy hasadékból 40° C. levegő jött ki, de maga a tárna oldala is közel ily melegnek mutatkozott. Selmecen is a legmélyebb színekben oly magas a hőfok, hogy a munkások még az inget sem tűrik. Félreértések kikerülése végett sietek kijelenteni, hogy hazánk földjének vulkanikus természetéről nem a porosz fóbányatanácsos ur kijelentése fol}

7tán szereztünk tudomást, mert a föld belsejében levő óriási tüzkatlannak működését ismerte máihazai geológusaink kis hada és már akkor feljegyezte és leitta mindazon hegyeket, melyek egykoron izzó lávát hánytak ki nlagukból, Ismert már mintegy 60 hőforrást, fúratott már számos ártézi kutat, melyek adataiból a többek közt kitűnt, az is, hogy Budapestnek jól alá van fűtve, mert itt azon mélységtől számítva, melyben a Föld saját melege és a Nap melegének besugárzása egyensúlyt tart, vagyis ahol a hőfok már állandó (normális pont) minden 16 méternyi mélységben 1 C. fokkal emelkedik a hőmérséklet. Tudták a magyar geologosuk, hogy Kassa mellett működő gejzírünk van, ismerték a kovásznai iszaphányd «Pokolsárt» is, megvizsgálták a szepességi Ruszbach közelében levő méregvölgynek kiömlő szénsavát, mely a beletévedt állatot megöli. A Székelyföld számos haldokló vulkánjának u. n. «gözlöinek» utolsó leheletét cseppfolyósítva mint folyékony szénsavat iparilag értékesítették ; régóta büszkék voltak 100 meg 100 gyógyforrásunkra és szénsavdus savanyuvizeinkre, borvizeinkre. Átéltünk nem egy ijesztő mérvű földrengést, melyek közül egy sem kivánt ugyan áldozatul 1000 meg 1000 ember életet, de a 18. század utolsó harmadában annyira megrémítette évtizedeken át Komárom vidékét a gyakran megujuló földindulás, hogy a jó komáromiak bizva a Sirolin Emi a «T*oal <0 • tuMlrt, menteteti a kflMfétt, váladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár9 köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Mtatoogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti e*omagolátt. W. H*ffmann-La Roehe A C®. Basel (Sfijr^ 99 Roehe" phttó erreeJ icadcfetn a |

)<B

mi

Mir

ibao. — Al* t*«c«Hat krwoa*