Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-05 / 14. szám

XII. évfolyam. Keszthely, 1908. április 5. 14. szám. BALATONVIDEK Politikai hetilap. MEGJELENIK HETEN KI NT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG- ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. 5 K. Negyedévre Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona 2 K. 50 f . 20 f. Aggasztó jelelt. (*) Kossuth Ferenc bécsi utazása s az önálló bank kérdésének idő­előtti fenyegetése ismét megszólal­tatta a politikai időjósokat. Jóslatuk cseppet sem örvendetes. Bomlásról suttognak. Szerintük ismét a függet­lenségi párt égtája felöl nyomulnak előre a vihart sejtető felhők. A füg­getlenségi párt szerintük képzelt ab­szolút többségének tudatában nagy­korusitatni kiván, önállóságra törek­szik, nehéz neki a kpalició rózsa­lánca. Mint abszolút többség magához kivánja váltani a hatalmat. Mi mind­ezt megengedjük, Hallottunk mái­mi affelől az égtáj felől dörgést, lát­tunk villámlást is nyomában, meg is indult a szóáradat záporesője, de kárt csak nem tett a koalició veté­sében. Ma is zöldéi az. És bármit prófétáljanak is a politikai kuruzslók, mi nem tudjuk elhinni, hogy a füg­getlenségi párt sutba dobva az adott szó szentségét, negligálva az ország közvéleményét s mindenekfölött pe­dig a nemzet egységét követelő óri­ási érdekedet meggondolatlanul szét­robbantsa a koalíciót csupa hatalmi vágyból és speciális pártérdekből. Ekkora könnyelműséget s az ön­zésnek ilyen fokát mi nem tehetjük fel a függetlenségi pártról, legke­vésbbé annak nagynevű vezéréről, Kossuth Ferencről. És mégis! Nem tagadjuk, gya­nús tünetnek tartjuk Kossuth külö­nös utazását Bécsbe, a bank-kérdés forszirozását idehaza. Éppen akkor, mikor a koalició úgyis utolsó pont­jához ért programmjának, a választó­jog reformjával. Hogy egy oly nagy pártban ne legyen meg a kellő mér­sékletnek olyan minimális foka, mely egy, esetleg két évi várakozás pró­báját ki nem állja a hatalomra ju­tás határáig, egyenesen nemzeti sze­rencsétlenségnek tartanánk. A hatalom kizárólagos birtoko­lásának ez a hisztériáig fokozódó ideges vágyakozása még nemzeti szinii abszolút többségi köpönyegben is visszataszító s lesújtó lenne! Mert egy ujabb nagy, a nemzet utolsó erőit is próbára tevő távol­ságnak hordozná csiráit magában. Ha csak persze a függetlenségi párt nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy programmját és elveit a bihari pontok mellé a szegre akassza ! Bár ez is kettős szerencsétlen­séget zúdítana fel, egyet a polgárok százezreire, egyet magára a függet­lenségi pártra. Halálos csapást szenvedne a füg­getlenségi eszme s súlyos kór, a bi­zalmatlanság sorvasztó betegsége tá­madná meg a függetlenségi párt szervezetét, mely lehet ma még oly erős is, ki tudja, képes lenne-e meg­birkózni egy ily gyilkos kórral. Es a nemzet ügye! Csak vesztene a párt ilyen lépése folytán. Mert ne gondolja, hog}' az erőszakosan ki­űzött két párt, az : alkotmány és néppárt az umbiciliánusok szerepére vállalkozva megelégednének a merev, vagy passiv szemlélődéssel. Ezen két párt visszanyerve akciószabadságát, programmj uk egész compl exumáva 1 ál ­lanának ismét aforumon.E programm­pontozatok mindegyike pedig olyan természetű, hogy közülük egyiket sem kénytelen egyik párt sem szegre akasztani, hogy már csak a parla­menti váltógazdaság elvénél fogva is hatalomra juthassanak fönnt, lent egyformán. Mert programmjuk min­A BALATONVIUÉK TÁRCÁJA. A vulkánokról és gejzirokrél.*) Irta: VUTSKITS GYÖRGY dr. Mélyen tisztelt Hölgyeim és TJraim ! Uraim ! Magyarországon a föld alatt még tüz van. E szavakkal kezdette meg a német természetvizsgálók Bécsben tartott egyik vándorgyűlésén, melyen többek kö­zött hazánk legjelesebb geologusa Szabó József dr. budapesti egyetemi tanár is je­len volt, Nöggeratli porosz fóbányatanácsos — első előadó — felolvasását. Nem felejtem el azt az impressziót — irja emiitett világhírű tudósunk, melyet a fóbányatanácsos stentori hangon mondott német szavai tettek ránk. *) Szerzőnek a főgimnázium felolvasó-esté­lyén vetített képekkel kisért előadásának kivo­nata. Magyarázatából kivettük, hogy a fő­bányatanácsos a gyűlést előzőleg Russegger kamara gróffal a zólyommegyei Kalinkán a kénbányába ment, hol egy hasadékból 40° C. levegő jött ki, de maga a tárna ol­dala is közel ily melegnek mutatkozott. Selmecen is a legmélyebb színekben oly magas a hőfok, hogy a munkások még az inget sem tűrik. Félreértések kikerülése végett sietek kijelenteni, hogy hazánk földjének vulka­nikus természetéről nem a porosz fóbá­nyatanácsos ur kijelentése fol} 7tán szerez­tünk tudomást, mert a föld belsejében levő óriási tüzkatlannak működését ismerte mái­hazai geológusaink kis hada és már ak­kor feljegyezte és leitta mindazon hegye­ket, melyek egykoron izzó lávát hánytak ki nlagukból, Ismert már mintegy 60 hő­forrást, fúratott már számos ártézi kutat, melyek adataiból a többek közt kitűnt, az is, hogy Budapestnek jól alá van fűtve, mert itt azon mélységtől számítva, mely­ben a Föld saját melege és a Nap mele­gének besugárzása egyensúlyt tart, vagyis ahol a hőfok már állandó (normális pont) minden 16 méternyi mélységben 1 C. fok­kal emelkedik a hőmérséklet. Tudták a magyar geologosuk, hogy Kassa mellett működő gejzírünk van, is­merték a kovásznai iszaphányd «Pokolsárt» is, megvizsgálták a szepességi Ruszbach közelében levő méregvölgynek kiömlő szénsavát, mely a beletévedt állatot meg­öli. A Székelyföld számos haldokló vul­kánjának u. n. «gözlöinek» utolsó lehele­tét cseppfolyósítva mint folyékony szén­savat iparilag értékesítették ; régóta büsz­kék voltak 100 meg 100 gyógyforrásunkra és szénsavdus savanyuvizeinkre, borvi­zeinkre. Átéltünk nem egy ijesztő mérvű föld­rengést, melyek közül egy sem kivánt ugyan áldozatul 1000 meg 1000 ember életet, de a 18. század utolsó harmadában annyira megrémítette évtizedeken át Ko­márom vidékét a gyakran megujuló föld­indulás, hogy a jó komáromiak bizva a Sirolin Emi a «T*oal <0 • tuMlrt, mente­teti a kflMfétt, váladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­9 köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Mtatoogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti e*omagolátt. W. H*ffmann-La Roehe A C®. Basel (Sfijr^ 99 Roehe" phttó erreeJ icadcfetn a | )<B mi Mir i­bao. — Al* t*«c«Hat krwoa*

Next

/
Thumbnails
Contents