Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-05 / 14. szám

2 BALATONVIDÉK 1908 átprilj

g 12. denik pontja számol a lehetőség kívánalmaival s a való élettel. A józan, mérsékelt evolúció elvén áll programmjuk, minden egyes előre tett lépéssel pontokint valósithatják meg a nemzetnek tett Ígéretüket. Mi ugy tudjuk, hogy a függetlenségi párt is éppen a közelmúlt szomorú tapasztalatain okulva, erre a progressiv alapra helyezkedett, annál csodálatosabb s az inkonsekvencia minden attribútumát magában hordó lépés lenne most, tehát idő előtt, szétrobbantani a koalició egységet s a pártvillongás üszkét dobni amúgy is izzó közéletünkbe. Akár fél a jövőtől, akár bizik abban a függetlenségi párt, ez az erőszakos nagykorusitási vagy ha jobban tetszik, önállósitási lépés, minden körülmények között végzetes lehet. Most, mikor az egész nemzetet képviselő koalició óriási tábora együtt van, egy kvalitative és kvantitative törpe minoritás, egy úgyszólván kisdedcsapat politikai újonccal szemben, tehetetlenül áll. Parlamentáris életűnk, a szólásszabadságának tisztelete, nemzeti respectusunk s a köztisztesség elvénél fogva kénytelen ez az óriási többség— kebelében a nemzet bizalmának letéteményeseivel — tűrni a nap-nap után folyó legvadabb obstrukciót a balpártiak és nemzetiségiek részéről. Mit akar a függetlenségi párt egymagában egy oly korszakos fontosságú reformmal, mint az általános választójogé ! ? Nem! Nem hihetjük, hogy a párt zöme és a vezérek erre a térre engednék sodortatni magukat! Főkép, mikor a vármegyék egymásután nyilatkoznak meg a koalició fönntartása mellett s a közvélemény kívánja, az ország érdeke pedig parancsolja, horvátok, nemzetiségiek és a többi ellenség vakmerő támadásai szükségessé teszik ennek fönnmaradását. Minden gyanús tünet mellett is szeretjük hinni, hogy a koalició egére tolakodó felhőket csak a függetlenségi párt egy mindenáron érvényesülni akaró töredékének türelmetlenkedő szelei verték föl s ha lesz is valami, de zápor semmi esetre sem. Valamint ennek a csoportnak eddigi fészkelődése sem bizonyult egyébnek szellőnél, melyet a vezérek bölcs szava csakhamar lecsendesített. Kossuth és Apponyi szava, minden különösebb csodatevő hatalom nélkül is ugy hisszük elég lesz arra, hogy a szelek ismét lecsendesedjenek. Mert áprilist járatni egy nemzettel nem szabad és nem lehet. Különfélék. (Az igazságügyi palota helye. — A gyermeknapok.) Egész kis irodalma vau már aunak a kérdésnek, hol legven az igazságügyi palota helye. A «Balalouvidék» mult heti számában «o» ur azt ajánlja, hogy az igazságügyi palotát a K riszt, féle villa helyére kell épiteni. Fő argumentuma, ha jól emlékszem, az, hogy Keszthelynek azt a részét kell elsőben szépíteni, amely részen az idegenek először pillantják meg kies fekvésű városunkat. Tehát fő a szépészeti szempont. Ha igy vau a dolog, akkor a t. cikkíró öiijnaga ellen beszól, mert hisz az idegenek uem azzal a benyomással távoznak városunkból, amelyet a vasútról behajtva egy-egy -szebb ház futólagos megpillantásával szereznek, hanem azzal, amely a váios alaposabb megismerése utáu emlékezetükbe vésődik. Az az idegen, ha végig megy egyébként csinos Fö-utcáukou, körülbelül igy fog okoskodui : «Szép, szép, osak az a kér, hogy a legszebb utca el van csutitva. Ennek a háznak (érti persze a Reischl-féle ódon, dísztelen épületet) nem volna szabad itt ese^.lenkeanie » Ei az idegen szivünkből tépi ezt, a dalt. Az idegennek igaza vau ! Ez ódou épület lebontásával Keszthely csinosodása hatalmas lépésekkel haladna előre. Igaz, hogy a dolog nem menne valami könuyen, mert a zsidó hitközség jogai csorbulnának. Aui jó akarattal, llölcsönös megértéssel sokat el lehetne érni. Megvagyunk győződve, hogy a zsidó hitközség minden lehető áldozatot meghozna Keszthely fürdőváros csinosodása érdekében. Abban meg ki m9ine kételkedni, hogy a ház tulajdonosa, kinek derék elődje anynyi jót tett Keszthelj' városának, e fontos kérdés megoldásában rideg üzleti szempontokra akarna helyezkedni? Tehát most, vagy soha. Tegyen meg a város inindon lépést, ha azt nem akarja, hogy az utódok jóizüet kacagjanak nemtörődömségünk ön. Lezajlott tehát a két. gyermeknap. Az igazság érdekében azonban kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy Keszthelyen ápr. másodika és harmadika semmiféle mozgalmat sem idézett elő. Az üzletekben még annyi vevő sem fordult meg, mint más napokon. Mi lehet ennek az oka? Taláu a mi közönségünk nem érdeklődik a szegény, elhagyott kisdedek sorsa iránt, ? Oh, azt ueui lehet m >ndani ! Csak egy kissé megunta már a túlzott, humanizmust. Mert, hogy a gyermekvédelem kérdésében sokan túllőnek a célon s a nemes ügy iránt való érdeklődést ezzel csak apasztják, az bizonyos ! Hogyan jut hozzá ép a kereskedő osztály, melynek sorsa ugy sem valami rózsás, hogy csekély haszjának egy részéről éppen akkor mondjon le, mikor neki is fizetéseket kell teljesítenie ? De még ez uem minden. Annak a kereskedőnek gyermekei vauuak, akik iskolába já,ruak. Ige i, de az iskolákban is gyűjtenek, ott is osak helyt kell állania.*) Egy szó mint száz, az elhagyott gyermekekről gondoskodjék az állam a mindenféle egj'letekkel agyonsanyargatott társadalom már több terhet nem bir meg. Azt meg nem is említem, hogy sokan *) Ez az iskolai gyűjtés is korlátozandó volna. Szerk. korona nagy hatalmába és jóakaratába küldöttséget is menesztettek a trón elé, hogy tegyen valamit ellene. Már nem emlékezem vissza biztosan Mária Terézia vagy II. József volt-e az, ki nevetve jelentette ki a deputációnak, hogy ez már az ő hatáskörénél is magasabb hatáskörbe tartozik. Kialudt magyar vulkánoknak bizonyultak be : a Mátra, a Cserhát, a Hegyalja, a Vihorlat Gutin, a Hargitta, a Bakony, vagyis a Balatonmelléki kúpok közül a Szentgyörgyhegy, a Badacsony, Tördemic, Gulácsí hegy stb Itt-ott egy-egy csúcsnak krátere is meg van. Nagyon sajnálom, hogy csakis a külföld tűzhányóit, és gejzírjeit szemléltethetem és a hazai kiégett vulkánokat nem mutathatom be vetített képekben és a föld tüzéről szóló felolvasásomban a hazaszeretet szent tüzét, melyből soha sincs elég bennünk — nem élesztgethetem e klasszikus vidékek bemutatásával, megismertetésével és megszerettetésével. Kötelességemnek tartottam volna ezt is megtenni, do mentsen ki azon körülmény, hogy hazai tárgyú üveg fotográfiákat, sem nálunk, sem külföldön, beszerezni nem tudtam. De bérces szép hazánk elbájoló természeti szépségeivel, melyet jórészt vulkanikus vidékeinek köszön, nemcsak szakembereink foglalkoztak, hanem költőinket is megihlették. Mert, ki ne ismerné a „Szép vagy ó hon, bérc, völgy változnak gazdag (öledben" kezdetű, eszmékben, sőt földrajzi igazságokban gazdag költeményt? Magyarország tájképi szépségeitől eltelve kiált fel leglelkesebb magyar költőnk „Ha a föld Isten kalapja Ügy hazánk boKréta rajta." Sőt szép magyar tengerünknek, a Balatonnak igazi báját az a gyönyörű, változatos vulkanikus keret, az a fenségesen szép festői hegykoszoru adja meg, melynek láttára még Teremtőnk sem tudta örömkönnyeit visszatartani, melynek cseppjeiból támadt Garay szerint a Balaton, „A könnyű lecseppent A legszebb vidéken A föld meg nem itta, Megtartotta épen. Tükre lön az égnek S szép Magyarországnak ; Nevezik e könnyet Balaton tavának. De sőt a különböző magasságú és alakú festői kuphegyek keletkezését is megfejti a költő fantáziája — ha nem is geologia alapon, mikor elbeszéli, hogy az Ég belenézve a Balaton gyönyörű kék szemébe annyira beleszeretett, hogy szerelmét a vidéknek is elmesélte : A vidék nem láthatá be, Lábujjhegyre állt tehát S hegy után hegy, domb után domb Földugá fejét, makát. „Ah mi bájos ! suttogták, mi Tünde a szép Balaton !" S ott maradtak megbűvölve A virágzó partokon A működő vulkánok számát a földön vagy 672-re teszik, ezek közt" 270 most is működik. Legkevesebb vulkánja van Ausztrália kontinensének, azután növekedő sorrendben következik : Afrika,Európa, Ázsia és Amerika. Nézzük meg először a Vezúvot, hogy meglássuk egyúttal a világnak legszebb táját Nápolyt és környékét, hol a természet oly remekül egyesitette a szárazföldnek és a tengernek szépségeit, hogy azt hiunők — itt egy darab ég hullott le a földre. Európa legnépszerűbb tűzhányója a tenger szine fölött 1303 méterre emelkedik és drótkötél pályán 12 perc alatt kényelmesen feljuthatunk — mint ezt vetített képeink mutatják— a reir.sk építkezésű observatoriumhoz, hol a drótkötél pályának felső állomása van. Innen a kráter csúcsáig ]0—15 percig kell vulkáni hamu és salak közt mászkálnunk perzselő hőségben. Kinek sok elveszteni való hája nincs, nem bánja meg, ha ez alkalommal mások lábaira bízza magát és napkeleti uralkodó módjára kényelmes hordozószékbe ül. Látogassuk meg Szicíliában Európa leghatalmasabb vulkánjának a 3300 méter magas Aetnának pokoli torkát, melynek kráterébe egy nagy város beleférne. Szicília szigetétől északra a Stromboli szigeten működik a hasonnevű vulkáu, mely 3000 év óta 10—15 percenként, — mintha óraszerkezetre járna — rendesen kitör. Előttünk áll Izland szigetének alkotója és rombolója a 1600 méter magasságú Heckla. Afrikában meglátogatjuk a Teneriffa szigeteken a 3800 méter Pico di Teydát, mely 1704 ben Guarrachio várost hamujával és lávájával eltemette. Ázsia vulkánjai közül a púpos Fudzsi-Jámátiak és Japán egy másik tűzhányójának a Bandai-Sannak kráterébe mászunk le. Amerikában a mexikói 5400 méter magas Popokakatepotelre igyekezzünk feljutni, annyival is in-