Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-05 / 14. szám

2 BALATONVIDÉK 1908 átprilj g 12. denik pontja számol a lehetőség kí­vánalmaival s a való élettel. A józan, mérsékelt evolúció elvén áll pro­grammjuk, minden egyes előre tett lépéssel pontokint valósithatják meg a nemzetnek tett Ígéretüket. Mi ugy tudjuk, hogy a függetlenségi párt is éppen a közelmúlt szomorú tapaszta­latain okulva, erre a progressiv alapra helyezkedett, annál csodála­tosabb s az inkonsekvencia minden attribútumát magában hordó lépés lenne most, tehát idő előtt, szétrob­bantani a koalició egységet s a párt­villongás üszkét dobni amúgy is izzó közéletünkbe. Akár fél a jövőtől, akár bizik abban a függetlenségi párt, ez az erőszakos nagykorusitási vagy ha jobban tetszik, önállósitási lépés, minden körülmények között végzetes lehet. Most, mikor az egész nemzetet képviselő koalició óriási tábora együtt van, egy kvalitative és kvantitative törpe minoritás, egy úgyszólván kis­dedcsapat politikai újonccal szem­ben, tehetetlenül áll. Parlamentáris életűnk, a szólásszabadságának tisz­telete, nemzeti respectusunk s a köz­tisztesség elvénél fogva kénytelen ez az óriási többség— kebelében a nem­zet bizalmának letéteményeseivel — tűrni a nap-nap után folyó legva­dabb obstrukciót a balpártiak és nemzetiségiek részéről. Mit akar a függetlenségi párt egymagában egy oly korszakos fon­tosságú reformmal, mint az általá­nos választójogé ! ? Nem! Nem hihetjük, hogy a párt zöme és a vezérek erre a térre engednék sodortatni magukat! Fő­kép, mikor a vármegyék egymásután nyilatkoznak meg a koalició fönn­tartása mellett s a közvélemény kí­vánja, az ország érdeke pedig pa­rancsolja, horvátok, nemzetiségiek és a többi ellenség vakmerő támadásai szükségessé teszik ennek fönnmaradá­sát. Minden gyanús tünet mellett is szeretjük hinni, hogy a koalició egére tolakodó felhőket csak a füg­getlenségi párt egy mindenáron ér­vényesülni akaró töredékének türel­metlenkedő szelei verték föl s ha lesz is valami, de zápor semmi esetre sem. Valamint ennek a csoportnak eddigi fészkelődése sem bizonyult egyébnek szellőnél, melyet a vezé­rek bölcs szava csakhamar lecsen­desített. Kossuth és Apponyi szava, min­den különösebb csodatevő hatalom nélkül is ugy hisszük elég lesz arra, hogy a szelek ismét lecsendesedje­nek. Mert áprilist járatni egy nem­zettel nem szabad és nem lehet. Különfélék. (Az igazságügyi palota helye. — A gyermeknapok.) Egész kis irodalma vau már aunak a kérdésnek, hol legven az igazságügyi pa­lota helye. A «Balalouvidék» mult heti számában «o» ur azt ajánlja, hogy az igaz­ságügyi palotát a K riszt, féle villa helyére kell épiteni. Fő argumentuma, ha jól em­lékszem, az, hogy Keszthelynek azt a ré­szét kell elsőben szépíteni, amely részen az idegenek először pillantják meg kies fek­vésű városunkat. Tehát fő a szépészeti szempont. Ha igy vau a dolog, akkor a t. cikkíró öiijnaga ellen beszól, mert hisz az idegenek uem azzal a benyomással távoz­nak városunkból, amelyet a vasútról be­hajtva egy-egy -szebb ház futólagos meg­pillantásával szereznek, hanem azzal, amely a váios alaposabb megismerése utáu emlé­kezetükbe vésődik. Az az idegen, ha végig megy egyéb­ként csinos Fö-utcáukou, körülbelül igy fog okoskodui : «Szép, szép, osak az a kér, hogy a legszebb utca el van csutitva. En­nek a háznak (érti persze a Reischl-féle ódon, dísztelen épületet) nem volna szabad itt ese^.lenkeanie » Ei az idegen szivünkből tépi ezt, a dalt. Az idegennek igaza vau ! Ez ódou épület lebontásával Keszthely csinosodása hatalmas lépésekkel haladna előre. Igaz, hogy a dolog nem menne valami könuyen, mert a zsidó hitközség jogai csorbulnának. Aui jó akarattal, llölcsönös megértéssel so­kat el lehetne érni. Megvagyunk győződve, hogy a zsidó hitközség minden lehető ál­dozatot meghozna Keszthely fürdőváros csinosodása érdekében. Abban meg ki m9ine kételkedni, hogy a ház tulajdonosa, kinek derék elődje any­nyi jót tett Keszthelj' városának, e fontos kérdés megoldásában rideg üzleti szempon­tokra akarna helyezkedni? Tehát most, vagy soha. Tegyen meg a város inindon lépést, ha azt nem akarja, hogy az utódok jóizüet kacagjanak nem­törődömségünk ön. Lezajlott tehát a két. gyermeknap. Az igazság érdekében azonban kénytelen va­gyok kinyilatkoztatni, hogy Keszthelyen ápr. másodika és harmadika semmiféle moz­galmat sem idézett elő. Az üzletekben még annyi vevő sem fordult meg, mint más napokon. Mi lehet ennek az oka? Taláu a mi közönségünk nem érdeklődik a szegény, elhagyott kis­dedek sorsa iránt, ? Oh, azt ueui lehet m >ndani ! Csak egy kissé megunta már a túlzott, humanizmust. Mert, hogy a gyer­mekvédelem kérdésében sokan túllőnek a célon s a nemes ügy iránt való érdeklő­dést ezzel csak apasztják, az bizonyos ! Hogyan jut hozzá ép a kereskedő osztály, melynek sorsa ugy sem valami ró­zsás, hogy csekély haszjának egy részéről éppen akkor mondjon le, mikor neki is fi­zetéseket kell teljesítenie ? De még ez uem minden. Annak a ke­reskedőnek gyermekei vauuak, akik isko­lába já,ruak. Ige i, de az iskolákban is gyűj­tenek, ott is osak helyt kell állania.*) Egy szó mint száz, az elhagyott gyer­mekekről gondoskodjék az állam a min­denféle egj'letekkel agyonsanyargatott tár­sadalom már több terhet nem bir meg. Azt meg nem is említem, hogy sokan *) Ez az iskolai gyűjtés is korlátozandó volna. Szerk. korona nagy hatalmába és jóakaratába küldöttséget is menesztettek a trón elé, hogy tegyen valamit ellene. Már nem em­lékezem vissza biztosan Mária Terézia vagy II. József volt-e az, ki nevetve je­lentette ki a deputációnak, hogy ez már az ő hatáskörénél is magasabb hatáskörbe tartozik. Kialudt magyar vulkánoknak bizo­nyultak be : a Mátra, a Cserhát, a Hegy­alja, a Vihorlat Gutin, a Hargitta, a Ba­kony, vagyis a Balatonmelléki kúpok kö­zül a Szentgyörgyhegy, a Badacsony, Tördemic, Gulácsí hegy stb Itt-ott egy-egy csúcsnak krátere is meg van. Nagyon sajnálom, hogy csakis a kül­föld tűzhányóit, és gejzírjeit szemléltethe­tem és a hazai kiégett vulkánokat nem mutathatom be vetített képekben és a föld tüzéről szóló felolvasásomban a hazaszere­tet szent tüzét, melyből soha sincs elég bennünk — nem élesztgethetem e klasszi­kus vidékek bemutatásával, megismerteté­sével és megszerettetésével. Kötelességem­nek tartottam volna ezt is megtenni, do mentsen ki azon körülmény, hogy hazai tárgyú üveg fotográfiákat, sem nálunk, sem külföldön, beszerezni nem tudtam. De bérces szép hazánk elbájoló természeti szépségeivel, melyet jórészt vulkanikus vi­dékeinek köszön, nemcsak szakembereink foglalkoztak, hanem költőinket is megih­lették. Mert, ki ne ismerné a „Szép vagy ó hon, bérc, völgy változnak gazdag (öledben" kezdetű, eszmékben, sőt földrajzi igazsá­gokban gazdag költeményt? Magyarország tájképi szépségeitől el­telve kiált fel leglelkesebb magyar költőnk „Ha a föld Isten kalapja Ügy hazánk boKréta rajta." Sőt szép magyar tengerünknek, a Balatonnak igazi báját az a gyönyörű, vál­tozatos vulkanikus keret, az a fenségesen szép festői hegykoszoru adja meg, melynek láttára még Teremtőnk sem tudta öröm­könnyeit visszatartani, melynek cseppjeiból támadt Garay szerint a Balaton, „A könnyű lecseppent A legszebb vidéken A föld meg nem itta, Megtartotta épen. Tükre lön az égnek S szép Magyarországnak ; Nevezik e könnyet Balaton tavának. De sőt a különböző magasságú és alakú festői kuphegyek keletkezését is meg­fejti a költő fantáziája — ha nem is geo­logia alapon, mikor elbeszéli, hogy az Ég belenézve a Balaton gyönyörű kék sze­mébe annyira beleszeretett, hogy szerel­mét a vidéknek is elmesélte : A vidék nem láthatá be, Lábujjhegyre állt tehát S hegy után hegy, domb után domb Földugá fejét, makát. „Ah mi bájos ! suttogták, mi Tünde a szép Balaton !" S ott maradtak megbűvölve A virágzó partokon A működő vulkánok számát a földön vagy 672-re teszik, ezek közt" 270 most is működik. Legkevesebb vulkánja van Auszt­rália kontinensének, azután növekedő sor­rendben következik : Afrika,Európa, Ázsia és Amerika. Nézzük meg először a Vezúvot, hogy meglássuk egyúttal a világnak legszebb tá­ját Nápolyt és környékét, hol a természet oly remekül egyesitette a szárazföldnek és a tengernek szépségeit, hogy azt hiunők — itt egy darab ég hullott le a földre. Európa legnépszerűbb tűzhányója a tenger szine fölött 1303 méterre emelkedik és drótkötél pályán 12 perc alatt kényelmesen feljuthatunk — mint ezt vetített képeink mu­tatják— a reir.sk építkezésű observatorium­hoz, hol a drótkötél pályának felső állo­mása van. Innen a kráter csúcsáig ]0—15 percig kell vulkáni hamu és salak közt mászkálnunk perzselő hőségben. Kinek sok elveszteni való hája nincs, nem bánja meg, ha ez alkalommal mások lábaira bízza ma­gát és napkeleti uralkodó módjára kényel­mes hordozószékbe ül. Látogassuk meg Szicíliában Európa leghatalmasabb vulkánjának a 3300 méter magas Aetnának pokoli torkát, melynek kráterébe egy nagy város beleférne. Szi­cília szigetétől északra a Stromboli szige­ten működik a hasonnevű vulkáu, mely 3000 év óta 10—15 percenként, — mintha óraszerkezetre járna — rendesen kitör. Előttünk áll Izland szigetének alkotója és rombolója a 1600 méter magasságú Heckla. Afrikában meglátogatjuk a Teneriffa szi­geteken a 3800 méter Pico di Teydát, mely 1704 ben Guarrachio várost hamujá­val és lávájával eltemette. Ázsia vulkánjai közül a púpos Fudzsi-Jámátiak és Japán egy másik tűzhányójának a Bandai-San­nak kráterébe mászunk le. Amerikában a mexikói 5400 méter magas Popokakatepo­telre igyekezzünk feljutni, annyival is in-

Next

/
Thumbnails
Contents