Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-12-08 / 49. szám

XI. évfolyam. * Keszthely, 1907. december 8. 49. szám. BALATONVIDÉK / Politikai hetilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség ciaiíre kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Eél évre . 10 K. — f. B K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 f 20 f. Nyilttér petitsora alku szeriut. Tisztelettel kérjük azon vidéki előfizetőinket, kik la­punkra még hátralékban van­nak, hogy hátralékaikat hoz­zánk mielőbb beküldeni szí­veskedjenek. Birói telíintély. Régi írásban olvastam, hogy a társadalom négy oszlopon áll: a ki­rály trónján, a pap oltárán, a biró székén és a házastársak ágyán. A francia kommün forradalma lerom­bolta a király trónját, szétdúlta az oltárokat s e két, a társadalmat fönn­tartó oszlop pusztulása romjai alá temette a társadalmat s vele bukott el a másik két oszlop is. A jogot fel­váltotta a véres erőszak, agilotinok rémes működése; a családi életet az anarkhia uralma. Ingassa meg, döntse le valaki a négy oszlop bármelyikét, kidől a többi is, magával rántja a társada­lom egész épületét. Hazánkban is látunk kísérlete­ket, ez oszlopok majd egyike, majd másika ellen. Hogy Isten oltárai el­lenségeinek számával azok vakme­rősége napról-napra csak fokozódik a szabadkőművesek, szabadgondol­kodók és szociáldemokraták táborá­ban, szomorúan tapasztaljuk. Ám minden Nyugatról importált felfor­gató törekvések közepette is ez ideig érintetlen magasságban állott a bi­rói szél>• tekintélye. Csakhogy megint csak áll a nagy igazság: az egyik oszlop megingása magával rántja a másikat — a töb­bit is. Miután a felforgató tanok fa­natikus hivei sárba tiportak ebben a szerencsétlen országban minden tekintélyi elvet, elérkezettnek látják most már az időt arra, hogy a bi­rói széknek, mint az igazságszolgál tatás organumának tekintélyét is le­vonják arról a magas piedesztálról, melyre azt a nemzet lelkiismerete s magas hivatása is helyezte. Erre láttunk az utóbbi idők za­varos viszonyai között kísérletet. — Mind gyakrabbá látszik válni az a törekvés, hogy az igazságszolgálta­tás tekintélyén rést üssenek. Ha tanulatlan és műveletlen lelkű durva emberek teszik ezt, még meg tudjuk érteni. De amit a Poló­nyi-féle pörben tapasztalhatott az ország közönsége : az már egyene­sen megdöbbentő. Törvényhozók, nagytekintélyű egyének, ügj^védek, a védelem örve ala t bizonyító és meggyőző érvek helyett a maró guny, gáncsoskodás, gorombáskodás és sértegetések egész fizönét zuditják a tárgyaló biró és a vádhatóság képviselője, a királyi ügyész ellen. Bizonyítás helyett majd az egyikkel, majd a másikkal vias­kodnak útszéli hangon, csapszéki modorban. Ez nem elég. Mivel az ítélet nem nekik ad igazat, folytat­ják a támadást a tárgyalás után is. Kikezdik a tárgyaló s ítélkező biró személyét, gyanúsításokkal terhelik egyéniségét. A sértegetések mellett a terro­rizmus, a megfélemlítés eszközeit sem vetik meg. Mi ez más, ha nem terro­rizálás; hogy ne akadjon többé biró, ki ne az ő véleményük szerint ítél­kezzék ? ! Nem nevezhetjük ezen uraií el­járását merényletnél egyébnek. Me­rénylet ez az igazságszolgáltatás el­len. Ez ellen pedig kell, hogy a haza minden polgára felemelje tiltakozó szavát. Mert az igazságszolgáltatás nem lehet egyes körök, klikkek, vagy társadalmi rétegek privilégiuma, vagy martaléka. Mindnyájunk közkincse ez. Mindnyájunk közérdeke, hogy ennek tekintélye tisztán, sértetlenül fenntartassák és megőriztessék. Nem engedhetjük társadalmi életünk ez oszlopát martalékul sem egyesek, sem egyes rétegeknek. Mert ha ezt az oszlopot is sikerül egyszer meg­ingatni, akkor társadalmunk s egész közéletünk jogrendje is áldozatul esik. Ha a birói igazságszolgálta­tásba vetett hitet és bizalmat az ilyen elszomorító példák egyszer a népben megingatták és kiölték, me­lyik fórum az, hol a megsértett jog­rend, az egyéni becsület, tisztesség, személy és vagyonbiztonság védel­met keressen ? Amily vakmerő, ép oly gyűlöl­ködő volt a védők. Ötvös és Len­gyel magatartása. Nem annyira az igazság mellett, mint a biró és ügyész személye ellen harcoltak. Invektivák­kal nekik keserű és nehéz órákat szereztek. Ám egyik sem ijedt meg. A vé­dők heccelő modorával szemben ko­moly méltósággal, feladatuk és hi­vatásuk teljes tudatában állottak a fórumon, az ellenkezők nyilzápora között. Es a visszataszító és elszo­morító jelenség közepette a biró és ügyész magatartását vigasztaló mo­mentumnak tekintjük. Biztató jel ez, hogy a független bíróság a legkinosabb helyzetben a legkritikusabb viszonyok között is megtalálja az utat az igazsághoz s attól sem sértegetés, sem gáncs, vagy terrorizmussal magát eltériteni nem engedi. Hogy pedig a Polónyi-féle tár­gyalás praecedensül ne szolgálhasson, hisszük, hogy a sértett bírósági sze­mélyek méltó elégtételben, a sértők pedig megfelelő megfenyitésben ré­szesüljenek ! Reméljük, ebben nem fog aka­dályul szolgálni a sértők törvényho­zói mivolta s az a hatalmas erő, mely a hátuk mögött áll. Nem, mert az igazság minde­nek fölött áll s fundamentuma nem­csak az állam, de a társadalom rend­jének is. Az igazságszolgáltatás za­vartalan függetlensége és sértetlen tekintélye közérdek, óriási közérdek. Aki ennek rendjébe ütközött — bűn­hődik. A haza üdve kívánja ezt. Ez a supréma lex. Ennek pedig bázisa az igazságszolgáltatás tisztasága és függetlensége a klassikus szerint is, mertjustitiaestfundamentumomnium regnorum ! Ez a fundamentum szent. Tisztelje ezt mindenki. Az ellene vétők pedig -— bűnhődjenek. Nagy karácsonyi vásár! Mélyen leszállított árak mellett eladásra kerülnek az összes legdivatosabb selpem, szőrét, csipke és flanel fölous kel­mék- topábbá szőrme-áruk* nyakkendőig, női gallérod, alsó szok­nyák, köíénpek, zsebkendők, férfi ingek és még SZáZ meg Száz itt fel nem sorolható cikkek. Kiváló tisztelettel Rosenberg Béla nri- ég női divatáruhása.

Next

/
Thumbnails
Contents