Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-10-06 / 40. szám

1907. október 3. BALATONVIDÉK ö. szeinkkel. És ez nagyon természetes is. A mi színészeink nem elégítik ki fővárosi fürdöseínk igényeit. Ok hozzá vannak szokva kitűnő alakításokhoz, kifogástalan felszereléshez és művészies zenekisérethez. Szilágyiék alakítás tekintetében még csak megfelelők lettek volna, de a másik két követelménynek még csak távolról sem tettek eleget. Hogy a dekoratió és a zene mily primitív volt, azt színházi közönségünk legjobban megmondhatja. Pedig a színészek nem kielégítő elő adása nemcsak a társulatnak van anyagi kárára, hanem ha mélyebben belegondolunk Keszthelynek, mint fürdővárosnak a reklámját is rontja Hogy ez mily igaz, legjobban bizonyítja fürdővendégeinknek ama sok fitymáló megjegyzése, mellyel nem a Szilágyi társulatot, hanem a keszthelyi szint szeket illetik. Épen ez okból nekünk keszthelyieknek érdekünkben áll, hogy nálunk, ha máskor nem is, de legalább nyáron, a legkényesebb igényeket kielégítő színtársulatunk legyen. Egy ily előkelő társulatnak nyáron nagyon szép jövödelemre lehetne kilátása, tekintettel fürdővendógeink jelenlétére. Igazgató bizonyára akadna, ki elsőrendű társulatával egy hónapi, vagy hat heti szezonra hozzánk jönne nyarankint, Egy ilyen társulat hozzánk legközelebb a szombathelyi, melynek igazgatójával, ha a helyzetet megismertetjük, ő valószínű szívesen vállalkoznék, hogy hozzánk jöjjön. A jó színészet szükséges voltát fejtegetnem felesleges, ezt nem is teszem Hallom igenis egy elsőrendű színtársulat szerződtetését szükségesnek tartom és sürgetem is. Közönségünk Ízlését s igényeit ismerem és épen erre támaszkodva óhajtom az ügy ilyetén való elintézését. Egy rrásik, a színészet, keretébe vágó kérdésre is fel akarom hívni a közfigyelmet és ez a színházépület kérdése. A kocsiszín nem művészetnek szánt, és arraépennem alkalmas hely. A szállók nagytermei sem kielégítők minden tekintetben. Fejlődnünk kell e téren is. Álljon előttünk a veszprémi ós nagykanizsai példa. Veszprém körszinházat épít, melyre államsegélyt kapott 100000 koronát, sorsjátékokat, mulatságokat, gyűjtéseket rendezett s ezúton szerezte meg a szükséges összeget,. Kanizsának egy elég jó nyári színháza vpn, melyet, most, körszinházzal akarnak helyettesíteni. Számításuk szerint rövid időn belül megfogják tudni szerezni a szükséges pénzt, mikor is egy modern, kifogástalan nagyvárosias körszinházuk lesz. Látván a vidékiek példáját, visszaemlékezünk a mi nyári színkörünkre, önkénytelenül is szánalmas mosoly jelenik meg ajkunkon. Egy állítólagos világfüidő színházába beesik az eső. Előadások alatt a közönség esőernyőt tart feje felett. Aki nem elég előrelátó s nem hoz esernyőt, bőrig ázik. A nagyon is szellős színkörben ugy a közönség mint szinészeiuk meghűltek. E körülménynek tudható be színészeink állandó rekedtsóge és Völgyi Rezső, a Szilágyi társulat, volt teuoristájának alapos meghűlése és ennek következtében bekövetkezett halála. Azt hiszem több ily esetet nem kívánunk. Ezen segítenünk kell, még pedig oly módon, hogy építenünk keli vagy egy arénát, vagy köszinházat. A hozzá szükséges pénzről! gondoskodjunk, előttünk a veszprémi és] kanizsai példa. Az eddigi szinészeti viszonyok tarthatatlanok ós ránk nézve megszégyenítők. Turul. Krónika. Történt, a minap, hogy a város villanyos müvei egy időre megtagadták az engedelmességet. Leszállott már az este teljes homályával ós mégsem gyúlnak ki az üzletek és kirakatok lámpái.j Az utca népe valami ideges félelemmel tekintget hol a sötéten tátongó üzletajtókra, hol a pyászosmi és némán magasra meredező villanyos oszlopokra. Hiába lesz a homályból koromsötétség, nem gyulád ki seholsem a várva-várt fény s ha néhány nagyon takarékos gazda petróleum lámpása nem pislogna, bizony egymásra bukfenceznének azok az alakok, kik az utcanépéuek negy mulatságára valamennyien a villanyos irodába rohaunak. Ilt egy felsütött, liaju borbély száguld át az utcán, mert sötétben maradt félig borotvált, vendegeivel, kikre rászárad a szappan, mig előkereshetik a először szerencsém szerény házamban üdvözöl he tni. — En a társadalom alaptalanul megvetett páriája ? Hová gondol ? ! — Nos hát, én ezennel ünnepélyesen felkérem, hogy újszülött gyermekem kapcsán velem az eddigi ismeret tsógünk, hogy ugy mondjam barátságunk teréről a lelki rokonság édes csöbrébe lépni méltóztassék. Lerogyott egy székre és mint ^vizbefult ugy kapkodott, a levegő után. Én tovább szónokoltam. Végre összeszedvén magát a legnagyobb hivatalos apparatussal kezdett viszont szónokolni : — Felsége a király . . . azaz a hites feleségem nevében I Alperes, azaz Uraságod kérelme, tekintettel a fennálló barátságra a világkrónikában páratlan megtiszteltetést elfogadni hajlandó vagyok ; de mivel az lb81. évi LX. t.-cz. azaz a már 30 óv óta családomban dívó házszabályok idevonatkozó §-a értelmében felsőbb beleegyezés nélkül elhatározásom jogerőre nem emelkedhetik, kérem Uraságodat 24 órai halasztást adni kegyeskedjék. (Iszik ) Tekintetes királyi Járásbíróság, illetve kedves komám ! Ma vagyok Önnél utoljára hivatalos minőségben. Ma is csak egy foglalást, és három feliilfoglalást vagyok kénytelen eszközölni, miért is az öszszes ingó jószágát, bemutatni kérem. . . (Megmutattam újszülött fiamat.) * Másnap megtörtént a keresztelés. Fiam a szent keresztségben, dacára erélyes fellépésemnek Jáuos nevet kapott. Kereszt komám kívánsága volt, mert, hogy őt Józsefnek hívják. A paszita fölöttébb jól sikerült. Három cigány húzta reggelig a jó magyar nótát, azután pedig kereszt komámat húzogatták másnap délig a szerződésileg megállapított taksa fejében. — Komám ! — szóltam a búcsúzkodás utolsó percében — nagyon boldog vagyok, hogy . . . hanem csak arra kérem, hogy mire a János fiam annyira megnő, hogy szégyeuleni tud, keressen magának valami tiszteletbeli állást. Pl legyen tiszteletbeli megyei számvevő, vagy a >Népszava« tiszteletbeli szerkesztője . . . vagy ha ugy tetszik legyen tiszteletbeli körkoma — Pá ! a közeli viszontlátásig — kiáltott vissza elcsukló hangon. — Szerencsés utat! kiáltottam harsány hangon és önkénytelenül is a legelőbb érhető Zala hídjára gondoltam. . . sutbadohott petróleum lámpát, ott egy szemüveges öreg ur szalad lihegve. Kalapja bezúzva, amiut a EÖtótségben belevágta fejét az ajtófélfába, zsíros, pöcsétes házikabátja a t.anu rá, hogy fontos dolga mellől késztette el a hiányzó áram. Az üzletekben kétségbeesve állanak a kereskedők vevőik előtt, műhelyekben megáll a munka a segédek kezében és mindenütt rohannak a telefonhoz. Hasztalan azonban ez is. Hiába csönög mindefelől, a központban nincs világítás s bizouy nem a villanyos irodát kapcsolják be a kérdezősködőkkel, hanem a legnagyobb ellenségek hallják egymás nem kivánt krákogását a távbeszélőből. És mindéi azért történt, mert a villanyosok este kapcsolják át, a gépeket. Pedi g az a sötétségben eltöltött liusz p rc még annak is sok, ki puszta időtöltésből jár az utcán. Ki fizeti meg azoknak a kárát, kik óráról órara kénytelenek segédeik és alkalmazottaik fizetését felszámítani és hiába, mert nincs villany. Bizony-bizony kár volt leszedni még az utcáról azokat a pislogó petróleum mécseket, azok legalább pislognának, ha a villanyosoknak nem lesz kedvük a rendes időben átkapcsolni. * * * Végre lakpénzt adtak a keszthelyi elemi iskolai tanítóknak ós tanítónőknek és pedig — mivel a m. k. vallás- és közoktatásügyi miniszter Keszthelyt a II. lakbérosztályba sorozta, hát, a városi tanács se tehetett, mást. Köszönet a dologban most. sincs. Isjaz ugyau, hogy erre okot az 1907. évi XXV. t.-cz. adott, de az ezen törvényben biztosított, jog mellett, mely szerint a város maga határozhatja meg a lakbérek mérvét,, nincs egy cseppuyi méltányosság sem a városi tanács erre vonatkozó határozatában. A nős tanitók kapnak 420 korona lakpénzt, a nőtlenek és hajadon tanítónők 210 koronát, a férjes tanítónők pedig elégedjenek meg 120 K.-val. Ismételjük-, hogj vau erre joga a tanácsnak, de hát egy, a városra uézve szabályt hozó testületnek nemcsak a »ius stricte* szerintkell ám eljárni, hauem a hozandó határozatban legyen méltányosság is. Hiszen oly régóta meg volt tagadva tanítóinktól a törvényben biztosított lakás s az ennek megfelelő lakpénz, hogy azok vesztesége kiszámít hallan. Miért kell hát egy városi tanácsnak ktilömbséget tenni tanító ós tanító, de piano tanítónő között, ha azoknak egyforma munkát kell végezniök s azoknak egyenjogúságát az egész világ elismeri ? Vajon méltányos dolog-e az, hogy gyermekeink nevelői közül sújtsuk azokat, kik még nem nősülhettek meg, vagy férjhez nem mehettek ? Vagy móltányos dolog-e az, hogy a tanács egy tanítónő lakpénzét — ki a fenti bölcs határozat, szerint, 210 koronát kap — férjhezmenetele alkalmával leszállítja 90 koronával ? Mért kell megbüntetnünk azt a tanítónőt, ha szive sugallatát követve férjet választ. Vagy buzdításul fog ez a dolog szolgálni, hogy az a terhes megélhetési viszonyokkal küzdő tanítónő fokozott mértékben törekedjék leányaink helyes nevelésére ! Akárki sugallott,a ezen eszmét, a tanácsnak, abból csak a tanítók iránt éizett rosszakarat világlik ki. Irigyeljük tőlük azt, mit a törvény nekik megad. Pedig ma már a teljes 420 koronáért sem lehet egy tanítóhoz méltó lakást kapni Keszthelyen, nemhogy 210 koronáért lehessen egy egész évre csinos, jólevegőjü, száraz bútorozott szobát kapni Az a pénz pedig, minek megvonásával a tanács csak a megelégedetlenséget és elkeseredést szitja, nem viszi ki a budgefc megsülyedt szekerét a kátyúból sohasem. Akar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! akkor keresse fel IVToiltTl Cl T*lz" A ílfll"? l'Wlof tíf a városháza KESZTHELYEN llCUIliCllll XlUUll U^lUtUt átellenében, ki férfi-kalapot, fehérneműt!, férfi, qői és ggermekharisqgát, qői kézimunkát, rövidárut stb. jö minőségijei] raktáron tart.