Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1907-10-06 / 40. szám
4. BALATONVED$K 1907. október 6. Az őszi szelek fuvallatára még meg sem indultak az ég csatornái s a Hajdúutcán máris az ablakok aljáig ér a sár. Igen, mert, nemcsak gyalogjárónk niuos, hanem még a szegélykövek is hiányoznak. Pedig hát ezeknek a lerakása a várost illeti. De ha erre nincs pénz, húzasson a város legalább egy árkot végig az utcán, hogy valamiként le lehessen vezetni a megálló esővizet. Mert bizony a már sokszor emlegetett átjáró komp és falábak többe fognak kerülni, ha a kántorlakást fölemeli a viz. Közös konyha. Az egész ország uralta drágaság és cselódmizeriák közepett e két szó adhat ma már csak némi vigasztalást a drágaság kifosztotta, cseléd agyouboszantotta liáziaszszonyoknak és gazdáknak. Amióta csak megszületet t Nagy becskereken ez a fogalom napról-napra nagyobb tért hódit, magának és nemsokára az eredmények fogják beigazolni, hogy teljes joggal. Ma ugyani*, mikor a kenyér, a hus méregdrága, mikor a háztartási cikkek és eszközöknek 25—30 °/ 0-al emelkedett az éra, mikor egy valamire való ruhadarabért egész vagyont kell kiadnunk, kell ós szükséges olyan eszközökről gondoskodnunk, amelyek megmentsenek bennünket egyesek kizsákmányoló törekvésétől, amelyek hivatva legyenek igazán a közönség érdekét szolgálni. Az eddig naponként fokozodó husdrágaság ellen néhol társulati mészárszék fölállításával igyekeztek védekezni, máshol szövetkezetek által akartak a bajon segíteni. A leghelyesebb dolgot azonban a közös konyhában a nagybecskerekiek találták ki Es nagyon helyesen. Ha ugyan is védekeznünk kell azon áramlatok ellen, melyek veszedelemmel fenyegetnek bennünket, védekezünk egy csapással — ha lehet — valamennyi ellen. Mar pedig a közös konyha mindezt a dolgot szolgálja. Mindenekelőtt O/o'^okbau kifejezhetöleg csökkenti a mai kereseti viszonyokhoz mérten ma már tűrhetetlen drágaságot. Ez ellen nem szólhat senkisem, mert, mindenkinek be kell látnia, hogy nagyban olcsóbbért kaphatjuk meg szükségleteinket, hogy 20— 30 család közös étkezése sokkal kevesebbe kerül eg3 üttesen, mintha külön-külön főz valamennyi. Megszünteti azután az áldatlan cselódmizeriát, amelynek minduntalan ki vau téve mindt,nki. Legfőképen pedig segit, az iuielligens tisztviselő osztályon, melynek nem emelkedett fizetése ma már sehogysem felel meg a drága éler,viszonyoknak. Belátták ezen körülmény fontosságát a nagybecskerekiek s követőjük akad számos. Budapesten, Nagykanizsán tárgyalnak már a közös konyha érdekében. Temesvárott már a másodikat állítják és mindenütt csak hálásan gondolnak azokra, kik ezen eszmének létet adtak. Vaj on nem volna-e nálunk is áldásos egy ilyen intézménynek a létesítése ? Az a 40—50 tisztviselő, tauitó család, ki minden tekintetben legjobban siuyli uz irtózatos drágaságot, nem tömörülhetne-e össze, hogy egyesülve könnyebben megbirkózhassanak a mindjobban fenyegető veszedelemmel ? Ha volna egy intézményünk, mely megvéd a kizsákmányolástól, bizony nálunk is nagyon javulnának a viszonyok. Az élet közössége közelebb hozná a ma egymástól idegenkedő embereket. Egy célért, egy eszközzel küzdve nagyobb lenue az összetartozandóság. Rajta tehát ! Okuljunk az előttünk álló jó példán. Allitsuk fel mi is a közös konyhát, mely csak hasznos lehet mindazokra, kik most a piac, drágaságát kénytelenek nyögni. Ha pedig belátjuk, hogy az étkezés közössége csak hasznot, hoz ránk. az eszmét bővitve tudunk oly szövetkezést létrehozni, mely mind ruházati, mind élelmezési, mind fényűzési igényeinket teljes mértékben kielégítheti. Egyesüljünk tehát mi is. Közös erővel könnyebb a bajok orvoslása s ha egyakarat.tal közös érdeküukbeu mindent elkövetünk, ami rajtunk csak segíthet, a jó eredmény bizonyosan meg fog lenni. Előfizetési felhívás. Az uj negyed év elején tisztelettel felhívjuk m. t. előfizetőinket, hogy előfizetésüket megújítani és az esedékes előfizetési dijakat lapunk kiadóhivatalához címezve megküldeni szíveskedjenek. Lapunk hátralékos előfizetőit, pedig újból is tisztelettel felkérjük hátralékaik mielőbbi kiegyenlítésére, nehogy a lap szétküldésében zavar történjék. Azon t. előfizetőink részére, kiknek előfizetési dija a mult negyedben lejárt, vagy akik már régebbi hátralékban vannak, mai számunkhoz utalványt mellékeltünk. Keszthely, 19Ó7. okt. 6. A kiadóhivatal. A Keszthely kerületi kath. tanító urak részére a negyed év elején bátrak voltunk mutatványszámot küldeni. Kérjük szives előfizetésüket a folyó hó 2-án Keszthelyen megtartott gyűlésen emiitett kedvezményes árban. A kiadóhivatal. H I U EK. — Őfelsége névnapját f. hó 4-én szokásos módon loyalis tisztelettel ünnepelte meg városunk közöusége. A 9 órakor tartott- ütiuepi szent misén résztvettek : a katonaság, a hatóságok és hivatalok ós egyesületek kiküldöttei, a tanintézetek növendékei tanáraik, illetve tanítóik vezetése alatt és nagyszámú közönség. Mise alatt, a főgimnázium énekkara a Király hymuuszt énekelte, végül pedig a hymnust, melyet a közönség állva hallgatott végig. A tanitás e napon az összes iskolákban szünetelt. A középületeken egész nap trikolorok lengtek. — Személyi hlr. Idősb Szinnyei József, muzenini könyvtárőr, Endrődi Sándor és Baróti Lajos irók Keszthelyre érkeztek ós a prein. rend vendégei. — Föuri vadászat. Gróf ur ónagyméltóságát keszthelyi palotájában e héten is több magasrangu vwndóg látogatta meg, kik a még mindig tartó szarvascserkószeten vettek részt. A szokásos ószi nagy vadászat. e hó végével fog megtartatni, melyen értesülésünk szerint Őfensége Ferdinánd tróuörököa i* részt, fog venui. — Föuri vendégel*. A« elmúlt napokban több iuagasrangu vendég időzött Festetics Tassilo gróf keszthelyi palotájában, kik a grófi család látogatására érkeztek ide. Itt voltak Iswolsky orosz külügyminiszter és neje, Demidoff hercegné, Pahlen g:-Óf bécsi orosz nagykövetségi tanácsos és Esterházy Pál gróf és neje Ursáról, — Október 6. Ismét elérkezett az a gyászos emlékű nap, melyen szomorúság fogja el az elmélkedő houfilelkeket, s a mindennapi kenyér után való futkosás hétköznapi zajába valami gyászoi hangulat vegyül. Öt.vennyolo esztendeje már annak, hogy az aradi tizenhárom vértanú halálával pecsételte meg azt a szent eszmét, mely még ma sem ragyog egész fenségében tisztán fényesen, hanem időnként homályba borítja azt a hazafiat.lanság, a belónk gyökerezett pártoskodás és széthúzásra való hajlandóság. Ha a törvényhozás még nem tette is országos ünneppé azt a napot, amelyen szabadságunk diosö oltalmazói gyászos halállal műitek ki az aradi golgothán, legyen ünnep minden igaz hazafi szivében, fakadjon az ő haláluk emlékéből a szabadságnak szebb reménye a mi szivünkben ós az az erős fogadalom, hogy amint ők életüket, áldozták a honért ós szabadságért,, akként áldozzunk fel mi is mindent, ha azt, a hon érdeke kívánja. — A gróf Festetics-féle ollári ós vasvári uradalmak parcellázásának ügyében október 2 án a parcellázó bizottság értekezletet tartott. Az értekezlet Zalaegerszegen az állami erdőhivatal helyiségében Apáti László erdómesteruól volt. A bizottság tagjai Lestyánszky Sándor uy. államtitkár elnöklete platt a miniszter kiküldőtteikéut, : egy főmérnök, a komáromi és szombathelyi állattenyésztési felügyelök, Apáti László, zalaegerszegi erdőinester és Szigethy Rezső szombathelyi erdömester, továbbá a tulajdonosnak két, megbízottja : Dezsényi Árpád dr. kormányzó és Barna György uradalmi f rdőmester voltak. Ez a bizottság megállapította a belsőségeknek, száutó földeknek ós erdőknek osztályait és azok értékét. — Egyházmegyei hirek. Vasa Ferenc görgetegi és Udvardy Ferenc tüskevári plébánosok javadalmaikról lemondottak és az egyházmegyei nyugdíjintézet nyugdíjasai közé felvétettek. Az ily módon megüresedett plébániákra a pályázati határidő f. hó 15-ére tüzetett ki. Puska Géza felsőiszltázi káplán betegsége tartamára ideiglenesen nyugdíjaztatott. Prácser Albert cit. r. bakonynánai lelkész, Antal Lajos várpalotai ós Sólyei Imre káplánok, mult lió 25 ón a zsinati vizsgálatot sikerrel kiállottak. — Értesítés Főmagasságu Vaszary Kolos bibornok, hercegprímás 0 Eminent.iája által Keszthely város szegényei segélyezésére tett alapítványának 2000 koronát tevő félévi kamatai, Ö Emiuent.iája alapitó leveléuek 3 ik pontja értelmében folyó évi október hó 15-én fog kiosztatni. Felhívom mindazon keszthelyi születésü s illetve illetőségű egyéneket, akik ezen alapítvány kamataiból nyerendő segélyre igényt tartanak, miszerint eunek <-luyerhetese iránti igényeiket október hó 13 ik napjának déli 12 óráig a városház tanácstermében, a hivatalos órák alatt (d. e. 9 — 12-ia) jelentsék be. Keszthely, 1907. okt. hó 3-án. Nagy Istváu városbíró, bizottsági elnök. — A >Zalamegyei Kör< szept. 28-áu tartotta alakuló közgyűlését, amelyen Havas Vilmos elnökölt. Havas beszámolt a körne!í mult évi tevékenységéről, bizonyságot téve arról, hogy ez a muukálkodás eredményes volt. Ezután az uj tisztikar megválasztást! következett. Elnök : Klosovszky Ernő. Alelnökök : Grüufeld Ferenc és Hetónyi József. Titkár : Spitzer Lajos. Főjegyző : Biró Géza. Jegyző : Greiner Zsigmond. Pénztáros: Grünvald Mór.Könyvtáros : Dávid László. Háznagy : Kattauer Gyula. Vigalmi eluök : Usz Ferenc. Bizottsági tagok : Havas Vilmos, Grüuvald Jeuő, Szommer Imre, Kováts Imre, Bertalan József, Mandl Dezső, Grünsberger Lipót, Zala Vilmos, Lengyel András, Rátkai Béla, Videtz Antal, Milosits Károly. — A Himnusz az iskolában. A vallásés közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy valamennyi iskolában a magyar Himnusz kottával együtt két, táblára legyen felvonva. A miniszter ezen hazafias dalt, kinyomatta és egyelőre az állami iskoláknak megküldte. Jövőre a többi népiskola is megkapja a két táblát, ós ezeket az iskoláknak meg kell őrizuiök. — Olyan törekvés föltétlenül megérdemli támogatásunkat, hol arról van szó, hogy a gazda minél magasabb árak mellett értékesítse terményeit,. Gazdálkodó olvasóinknak tehát ezúttal is tudtára adjuk, hogy Mautliner Ödön magnagykereskedése Budapesten a uyárou kezdett akoióját folytatja, t. i. természettől arankamentes lóhere ós lucerua magért nemcsak a napiárnál, hanem egyáltalán az itt, nálunk elérhető árnál is lényegesen magasabb árakat fizet. Helyénvalónak tartjuk tehát a gazdákat emlékeztetni, tudassák a Mauthuercóggel, még pedig minta melléklésével, ha arankament.es lóhere, vagy luceruamag felett rendelkeznek. — Mi lesz a kiállítással. Az 1909. évben Keszthelyen rendezendő kiállítás ügyében a soproni iparkamara elnöksége levelet intézett Regensperger Ferenc festögyároshoz, a melyben közli, hogy a kereskedelmi minister a kiállításnak nyújtandó állami támogatás dolgában csak akkor határozhat, ha a kiállítás rendezői a kiállítás