Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-10-06 / 40. szám

6 BALATONVIDÉK 1907. október 6. kor egj

T-kót biztató fénysugár mosolygott reánk. De aztán újra csak beborult fölöttünk a mennyboltozat. Sivár, egyhangú szürkeség lett úrrá, nehéz, fojtó köd, amelyben botorkálva járunk, keresve az ösvényt és meg nem találva. Az éles rögök megvérzik a lábainkat, s hulló vérünk nyomai jelzik az úttalan utakat, amerre bolyongunk. Nincsen közöttünk egy sem, akinek szavára a szürke párázat széjjel szakadna. Pedig hogy követnők azt az egyet ! Örömsikoltással, lelkünk odaadó hűségével, mámorittasan, szilaj kedvvel, vakon, amerre utunkat jelezné. De addig is, amig eljön a mi feltámadásunk — mert el kell jönnie! — forduljunk igaz kegyelettel ama hősök sirja felé, akik a hazaszeretet legszebb példáját szolgáltatták. Az Ő hantjaikon állva, ájtatosabb lesz az imádság, amelyet ajkaink rebegnek. Nincsen templom, amely a lelkünket közelebb hozná az istenhez, mint az ő sirhalmuk. Ez a sírdomb megszentelt hely, a hazaszeretet oltára. Vegyük le a kalapunkat, görnyedjünk meg és imádkozzunk. . . Fejlegszíil[ tnzoltó-egge^ületünket! in. 1 Hátra van még, liogy a kényszer t űzoltóság életbeléptetéséről mondjuk el vélemény üuket. Bizonyara sokan megütköztek azon, hogy mi ezt a legkevésbbé megfelelő és kielégítő tűzoltóságot is, mint, a fejlesztés egyik módját emiitettük fel. De a már elmondottak alapján mindenkinek be kell látnia, üogy a mai viszonyok közt, nálunk még ennek életbeléptetése is fejlődés számba menne. Akkor, amidőn fennálló önk. egyesületünk a részvétlenség, közönyösség következtében mindig jobban sorvad s élete első éves jogászocska vagy. Hiába keresed a házszámot. Lehordta a múltkori pogány vihar a tűzfallal együtt. Mit tesz ilyenkor egy udvarias családapa ? Előbújik rejtekéből, bemutatkozik és ajtót. _ ablakot nyit a szívesen látott vendégnek. Es mit tesz'jegy modern XX. századbeli ^szélhámos ? Nohát az azt teszi, amit én. Átugrottam szomszéd uraság kerítésén és a kastélya falára ráírtam a saját házszámomat. Akkora 3-as számot rajzoltam rá egy porhanyó tégladarabbal, hogy a legéretlenebb gólya is elolvashatta volna. Sokáig nézte és irgalmatlanul vakarózott, akárcsak egy városatya a tisztviselők fizetésjavításának tárgyalásakor. . . Ez humbug^ — gondolta elég okosan — mert a vendéglátásnak a legelemibb jelei sem mutatkoznak, üjtók, ablakok zárva, az egész ház kihaltnak látszik. Rátekintett az én házamra, melyből a világitás sugarai oly esedezve csalogatták. . . Jöjj már... jöjj ! Megértette. Felkapta nagymérgesen cók-mókját és a friss levegő beeresztése céljából kinyitott ablakomon betaszitotta... és . . . én megértve ... az előbb ecseteltem családi fészkemben elaludtam. csak tengődés, akkor, amikor ismeretes előttünk a város vezető embereinek minden ujabb kiadástoli rettegése, akkor igenis lehet beszélnünk a kényszertüzoltóság felállításáról, mint a legvégső módozatról a tűzoltói kérdés megoldásában. Felállitása mellett különben több nyomós érvet lehet felhozni. Mellette szól az egyenlő teherviselés és a törvény előtti egyenlőség is. Az önkénles egyesületből a jobb iparosok s a tanult elem, teljesen kivonta magát. Mindegyiknek derogált felvenni a tűzoltói egyenruhát, mert, hát, nem akart operett-figura lenni. Az egylet működő tagjai a kisebb iparosok és segédmunkások soraiból kerültek ki. Ezektől megkívánták, hogy sziveiket a felebaráti szeretet dobogtassa, hogy minden önző éidek mellőzésével álljanak a humanizmus szolgálatába. Meg is tették egy darabig. Helyt álltak emberül, De mikor azt tapasztaltak, liogy a tisztelet és elismerés helyett., guny céltáblái lesznek, akkor lassankint, kihalt a lelkesedés lángja az ő sziveikből is s az egylet mindenektől elhagyatva mai sorsára jutott. A kényszertüzoltóság felállitása esetén megszűnik a személyválogatás. Egyenlő lesz minden euiber a törvény előtt, s a szolgálat, alól nem a vagyon, az állás mentesít, hanem csak egyedül a kor. Vagy fizet mindenki egyenlően évi 4 koronát, vagy teljesít szolgálatot, melynek csak egyszeri elmulasztása is büntetést von maga után. Országos törvény alapján vármegyei szabályrendelet intézkedik a kényszertüzoltóságok .felállításáról, mely tüzoliói szolgálatra kötelez mindenkit, ki a 18 ik életévét betöltötte s a 40 évet még t,ul nem léple. A szolgálat, mint említettük megváltható évi 4 koronával, de csakis azoknál, akiknél kellő anyagi fedezet vau, mely az összeg esetjeges behajthatóságát biztosítja. Hozzávetőleges számításunk szerint mintegy kétezerre tehető városunkban azok száma, kik a törvény értelmében tűzoltói szolgálatra kötelesek. Ha ezek kétharmadrésze megváltja a szolgálatot, mintegy 6000 korona évi jövödeleuire van kilátás, amely jövödelem, tekint ve, hogy a kiadások is lényegesen redukálódnának, nemcsak hogy elegendő lenne a fejlesztésre, de még tökét is lehetne belőle szerezni. Működő tag szinte A hajnali órában egy eredeti külbeliatás következtében felébredtem Kutyám cibálta ki zsebemből a gondos háziaszszony által gyermekeim és feleségem számára összepakolt récecombokat. . . Nem boszaukodtam. Hisz már vánkosomat is kihúzták fejem alól annál nem kisebb kutyák. Fődolog az, hogy vagyok. Isten kegyelméből róm. kath, azaz, hét gyermeknek neveletlen apja. Isten küldött — szóltam nem kisfokú gyanakvással a kis jövevénynek, kit már, dacára a fukar holdvilág gyér világításának, az éjjel volt szerencsém megismerni : mit kívánsz, hogy cselekedjem ? — Egy jó erkölcsű komát keress — szó't helyette feleségem. — Az lehetetlenség — szóltam keserűen. Amióta Somogymegye átirt Zalának, hogy az egy gyermek-rendszer ellen társulva azt törvényhozás utján szüntessék meg ; az egész Zala az »egyike« vagy legszívesebben a »semmike< rendszernek hívévé szegődött s mint ilyenek az 5—6—7-es rendszert követő könnyelmű családapákat egyszerűen bojkottálják. fölös számban lenne. Kerülne őrségre,^gyakorlatra s ami fő, vész esetére elég. Ámde — s ez a bökkenő — kiképzéjük okozna óriási, szinte legyőzhetetlen nehézséget. Mintegy 5—6 száz embert, kiképezni a rövid nyári hónapok alatt, lehetetlen s e mellett mégis nagy fáradságot adna a vezetőségnek. Egyszerre 50 uél többet netn tudna foglalkoztatni s igy csak minden 11-ik hétben kerülne rá egy-egy csapatra a gyakorlatozás. Ez az idő pedig ép elég arra, hogy mindent elfelejtsenek az előbbi gyakorlaton szerzett ismeretekből s kezdhetik újból. Esztendők telnének el, mire ily módon egy kiképzett, és megbízható csapat állna rendelkezésre. Nem kecsegtető kilátás ugyan, mégis merjük állítani, ha sokkal nem is, de valamivel osak jobb lenne ez az állapot, mint a mostani. Mert most se pénz, se képzett és elegeudő legénység nincs, akkor pedig pénz is, legénység is lenne bőven. A kiképzést véve figyelembe, egészen mindegy, hogy 20—25 kiképzetlen ember van-e, vagy 500. Egészen mindegy, hogy a törvény vagy a vész színhelyére kirendelt karhatalom kényszere folytán babrá'nak-e avatatlan kezek a drága oltószerekkel. Az eredmény egy és ugyanaz marad. Most sem szállhatnának szembe nagyobb veszedelemmel sikerrel s akkor sem. E tekintetben, tehát nagyon mindegy akár e mostani állapot marad változatlanul továbbra is fenn, akár a kényszertüzoltóság fog életbe lépni. Haszon csak az anyagiakban lenne várható. Ezeket tartottuk szükségesnek elmondani a kérdésről. Kötelességünket megtettettük. Rámutattunk a bajokra, feltártuk a helyzetet a maga valóságában, módozatokat ajánlottunk a kérdés megoldására, most már csak a cselekvés vau hátra, melyet, a képviselőtestületiül mielőbb elvárhat a közönség. Tollfuttában. Aki figyelemmel kisérte a nyári színházi szezont, az nagyon sok üdvös tanulságot szerezhstett niagáuak. Mindenekelőtt láthat,tuk azt, hogy fürdőseink nem látogatták a színházat Ennek egyszerű oka az, hogy nem voltak megelégedve szinéHárom napi szigorított böjtölés és elmélkedés után kisütöttem, hogy mivel hirdetés utján már sok okos ember lépre ment, én is ez uton fogok szerencsét próbálni. Csalétkül odavetettem 10 korona napidijat, teljes ellátást, természetbeni fuvart, esetleg viszont szolgálatot. Mindezekkel szemben csak azt követeltem, hogy az illető ép elméjű, büntetlen előéletű és magyar állampolgár legyen. Még be sem fejeztem eme szokatlan hirdetés megírását, amikor belépett a végrehajtó. A toll kihullott kezemből. . . Fölugrottam helyemről és egy hatalmas ütést mértem a fejére . . . azaz a saját fejemre. E pillanatban az ütés következtében egy szokatlanul okos gondolatom támadt: meghívom kereszt komának ! — Mondja kérem, volt-e már e cifra világban olyan szerencsés halandó, ki önt komájának nevezhette ? — kérdém az Istenhozta üdvözlés után, szokottnál 90 percenttel udvariasabban. — Eééén ? Bocsánatot kérek. Tévedni méltóztatik. Én kir. végre . . . — Tudom, tudom, hisz nem ma van Sirolin E»eH « «rfmt <• a toMljrt, Buguflfr. ttU a Wh8f«*t, YiUdtket, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofuiozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Hoehe" eredeti csomagolást, F. H«ffmtuu-La Roche A < «. IKasel (Svájc), Hoehe a 9* bpkató «ml rendeletre a orótysmttn*ban. — Jbra Hvtgenkfat C— koroaa A