Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1907-03-17 / 11. szám
XI. évfolyam. Keszthely, 1907. március 17. szam. IDÉK 1 V>liliKai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG tf KIADÓHIVATAL k volt gaid. tanintéaot epületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat., liirdeté.si niegbiz.ánoka és reklamációkat. a szerkesztősig ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak. Egész évre . . ... Ili kor. - f.. Fél évre. . . . . 5 ,, — „ Negyed évre 2 ,, 50 , Egyes szám ám ..}.... ílu , Nyllttér petltsora alku szerint. Apponyi tanusagai (*) Apponyi tanitói törvényjavaslatának mult heti tárgyalása alkalmával Polacsek képviselő, a demokraták táborából, előrántotta ismét a szabadéivüség, vagy ha ugy tetszik szabadkőmüvessi g rozsdás í'rmgiáját s suhintott egyet a hit vallásos iskolák ellen. Egyebb onj nem történt. így tehát napirendre is térhetnénk a demokrata honatya és társai kudarcán, ha nem volna följegyzésre méltó, ami e demokrata kirohanás után követ ke/.ett. Apponyi felszólalása s a t. Ház állástoglalása Apponyi és a hit állásos iskolák mellett, és — Polacsekék ellen. Azaz, a nemzetközi doktrinér jelszavak paripáján nyargalászó s minden áron államosítani akaró szociáldemokraták ellen. Polacsek urnák és társainak ma nincs nagyobb bajuk és forróbb óhajuk egyszersmind, mint a hitfelekezeti iskolák államosítása. Erre felelt meg Apponyi és az öt helyeslő többség. Apponyi rag) ogó dialektikája s közvetlensége meggyőz hetett mindeneket, — amit számtalan tapasztalat is igazol, hogy ami bevált, vagy legalább is élhet a külföldön, más állam és közjogi viszonyok közt élő nemzeteknél, nem vál be s nemzeti veszedelem nélkül nem hozható magyar földre, erre a különös és sajátságos, szin e egyedül álló közjogi viszonyok közt élő országra. Elénk világot vetett Apponyi felszólalása a demokraták s/abadsag szeretetére. A szabadság e bajnokai moui'poliitmmik szeretnék tekinteni ma^át. a szabrds<íg<>t is demokrata monopóliumnak — állami köpönyeg alatt. A szabadságok egyik legszebbikét, a tanítás szahadsáqát óhajtanák a maguk számára lefoglalni. Polgárok, hitfelekezetek, szülők szabadsága mind semmi. Es Apponyi éppen e pontról verte vissza a tanitás szabadsága és a szülői tennésze/es jogok ellen intézett támadást. A többség helyeslő tapsai között védelmezte meg a hitvallásos iskolákat. Tehát Magyarországon ez idő szerint nincs miniszter, ki az iskola és tanitás monopolizálá-ára kapható volna. Mert a koalíció tapsolt és helyeselt — tehát többség nincs a tanítási monopolíum becsempészésére. Az állami közoktatási monopolium veszedelme tehát ez idő szerint sem a kormányszékekről, sem a képviselői padokról nem fenyeget. Apponyi határozott és erélyes szavai talán hosszú időre elejét vették s ugy hisszük kedvét is szegték a mindenféle fajta demokraták államosítási kedvének. De e nagy államférfiú szavaiban implicite komoly intelem is rejlik. Kijelentette, hogy akadhat még demokratáéit szája ize szerinti többség — hiszen a nemzeti társaskörben lesben áll a szabadéiviipárt — s ez a többség szerezhet is (de hányat ?) — a maga elveinek megfelelő minisztert — de ez nem Apponyi lesz. Apponyi komoly intelmét szívleljék meg az iskolafenntartó felekezetek. Hozzanak meg minden áldozatot iskoláik színvonalának az államiakkal való vízszintes emelésére. Szívleljék meg a hithű polgárok s legyenek áldozatkész támogatói az iskolafenntartó hitközségeknek, hogy szülői szabadságukkal élve gyermeA BALATÜNVIUÉK TAHlíAJA. Gondolatok március idusán. Szállj képzeletem a messze múltba s oszlasd el a ködöt, mely nemzetem történetét fedi ! . . Már lebben a köd s liadverő nép körvonalait látom, amint száguldva rohan tova—tova, szemmel be nem látltaió rónákon. Hová bujdostok ti deli leventék s hol lesz meguyugvástok ? De im' ! int a vezér s nyomában népe sátort ver tenget vize partján. Te vagy-e bujdosó, édes magyar uépem ; te versz sátort tenger vize partján?! Mint rekkenő nyári napon, midőn a lég mintegy megdermedni látszik, kél szárnyaira duló förgeteg : tört alá a pihent, karu magyarság Kárpát bérceitől s árasztá el a háromkarú Bodrog s a szőke Tisza környezte síkot. S ott, hol a két Szamos igaz testvérként egymás karjába 'dől, háromszor »Deust« kiáltva ront Gyelóra s tört hatalmú Gyelóuak térdei jobbágyi eskütóte re csuklanak. Es te, nagy Bolgárország törpe fejedelme Zalán, ki könnyelműn küldéd Árpádhoz hü Hlüdnit büszke paranccsal ; rólad mit mondjak ? Alpar volt a méltó válasz, Alpár látta a kétségbeesett küzdelmet, amidőn a leáldozó nap a te néped vértelen arcára, a te hülterü bajnokaidra veté véres tekintetet. Porba hullott koronád ; feledni Göröghonba bujdosál! . . . És Maróth és Glád is me^hódoláuak ós csak magyart uralt Etele örökében minden nép I Honszerző Árpád ! örök hála neked és dicsőség emlékednek ! Szent áhítattal gondolok reád : István, Magyarország apostola ! A te böl cseséged szilárdttá meg e hon alapköveit; te ojtottál szelídebb erkölcsöket nemzetedbe a szeretet vallása által s tetted test» vérré a nem testvér Nyugottal. Szellemed ma is óv minket, enyészettől ment szent Jobbod őrködvén folyton fel-ltünk ! . . Gyors szárnyalással suhan tova képzeletem. . . Nemes alakod tűnik fel előttem : Béla, Magyarhon második alapitója! Vad tatárcsordák nemzeteket tipró árja nem csökkenté önbizalmadat, bizva győztél s királyi erélyed uj életet önte belénk. És a többi dicső ! Bocskay, Bethlen és ti Rákócziak ! Világraszóló vitézségteknél csak lángoló houszerelmetek volt nagyobb s tündöklő hadi tetteiteknek legcsekélyebbike is csak annak volt bizonyítéka, hogy szabad földön született a magyar ós csak szabad föld élteti. Szabadság ! te népek boldogsága. Szabadság! te éltető napsugár, légy örökra üdvözölve általunk ! De hol vanuak véreid Egyenlősége Testvériség, hol késtek ? A leányzók nem haltak meg, csak alusznak. De már köze'g az Apostol, hazánk Megváltója, Kossuth, kinek lángszavára százados álmunk elröpSirolin Erndl n «r*cjat éa a tMtuílyt, npilitéti * k&faöfést, váladékot éjjeli Izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orros által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Boeeredni cromagolátt. W. H«ffmuii.La R»che * C«. Basel (Srájc). Kapható arro* rcaMctre a «y4c bao. — Aia flvacauktat korom