Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-17 / 11. szám

2 BALATONVEDÉK 1907. március 17. keiket a hitvallásos iskolák valláserkölcsi nevelésének áldásaiban részesíthessék s ne legyenek kénytelenek gyermekeiket — akaratuk ellenére is — monopolizált állami oktatás csarnokaiba küldeni. Lehet még többség, mely miként a mai üpponyinak — ez pedig egy más miniszternek fog tapsolni Hogy ily miniszterben nem lesz hiány, affelől senki kétségben ne legyen ! Darabontságra is volt kapható, — nem egy, hogy ne lenne kapható doktrinér jelszavak megvalósítására, főkép, ha az a katholicizmus, vagy általános kereszténység ellen vonultathat fel csábos, csillogó jelszavakat, ennek jogán üthet eg}

7et a minden szociálisták és demokraták örömére a piros bársonyszékből, 24 ezer korona évi javadalmazás fejében. Mert, amint 67 óta nem volt s jöhet idő, hogy évtizedeken át nem lesz ennek az országnak egy olyan minisztériuma, mely a miniszteri magas közjogi méltóságot, mint a hajdani táblabírák idejében, nobíle officiumnak s terhes örökség és kötelességnek tartsa, hanem pusztán állásnak jó fizetésért, melyről bármely elvet, egyezzék az a nemzet igazi közérzületével, vagy nem, többségi parancsszóra ide belionositson és keresztül hajszoljon. Apponyi és a vele szolidáris kormány nobile officiumból. kötelesség érzetből, mint terhes örökséget "viseli a kormányzás terheit, hogy szolgálatot tegyen nemzete ügyének.— Appooyi ideális lelkületének, nem a piros bársonyszék, nem a miniszteri magas közjogi méltóság, nem a hatalom édes, hanem a kötelesség. Nemcsak hivatalt, elveket is pen. Reá emlékezve csak érezni tudok, nyelvem néma . . iLs az alvók felébredének ! . Zsibbadt tagjaik felfrissítésén fáradni kész a »haza bölcse«, de zsarnoki önkény nyűgözi karját, mignem a magyar szabadságszeretet szét nem zúzza a tettre vágyó karok ^bilincseit ! Es újból ragyog Szent István szent ko ronaja Béke, jólét fakad melegében és megelégedés. Hangozzék az öröm ajkainkról nagy nemzeti ünnepünkön s büszkén kiáltsuk oda a világ négy tájának, hogy a magyar nemzet él és élni akar még soká, igen soká, mert ezer éves multunk a legfényesebb bizonyiték, hogy államot nemcsak alkotni, de fenntartani is van erőnk! Forduljunk hő imával a minden jók kútfejéhez : »Isten ! Magyarok hatalmas Istene ! add népünkre isteni áldásodat ! Oszlasd el a fejünk fölött ma is sötétlő viharfelhőket s ki oltalmazó karjaidban tartál az első ezerben, ne vond meg segitő kezedet tőlünk a másodikban sem ! Magyarország Pátronája, dicsőséges Nagyasszonyunk! könyörögj oltalmad alá helyezett hü nemzetedért !« Ugy legyen ! Illy Károly. képvisel. Ezért volt erkölcsi ereje és bátorsága nyil tan hangoztatni a maga elvi álláspont iát s szemébe mondani a demokratáknak, hogy nem ő lesz az a miniszter, kivel szabadon csináltatnak demokrata politikát. Jól esett hallanánk s nagy megnyugvással fogadtuk Apponyi erélyes szavait, melyek magukban is tisztitólag hatnak — mikor lélekölő a konkurrencia az állás és hivatal vadászat terén s mikor tapasztalnunk kellett, hogy az áilásért és hivatalért elvek és egyéni jobb meggyőződések estek áldozatul ! El kellett hangzani Apponyi szavainak a koalíciós érában, közvetlen a darabont-világ s a lebukott szabadelvű rendszer hivatal és állás hajszolása s a könnyű élés, haszon, rang, méltóság és kitüntetés urán való elvtelen kapaszkodás szertelenségei után. Tanulja meg a nemzet minden fia Apponyitól, hogy minden állás és méltó-ág csak addig válik díszére az azt betöltő egyénnek, mig abban elveket képvisel. Ha egyszer ennek, vagy ezért, meggj'őződését és elveit föláldozta, lehet szorgalmas hivatalnok, pedáns bürokrata, vagy éppen szerencse vadász, de a meggyőződéses mandatárius, vagy önzetlen hazafi cimére ne számítson. Szép példáit látjuk ennek a francia kulturharc küzdelmeiben is, mikor hivatalnokok, magasrangu katonatisztek hagyják oda állásukat, mert lelkiismeretük szarárai és meggyőződéseikkel ellentétbe jutni nem akarnak. Járjon csak a nemzet Apponyi iskolájába — ott tanul idealizmust, vallásosságot és önzetlen hazafiságot. Mind erre pedig égető szüksége van nemzetünknek, hogy az általánosan óhajtott üdvös fordulat elkövetkezzék. Útmutató ebben az irányban is Apponyi tanulságos és megszívlelendő parlamenti felszólalása. Március 15. 59 esztendeje mult, hogy a lelkes pesti ifjúság ezrei, élükön a magyar poézis örök dicsőségével, Petőn Sándorral, széttördelték a sajtó békoit, és imádságos ajakkal köszöntötték a gondolat szabadság glóriás tündéi-asszonyát, aki a nehéz varázslat alól feloldva, vakító fényözönben kelt ki börtönéből ós a lelkes tömeg örömrivalgása közepette suhant végig az utcákon, tereken, mezőkön, végig az egész országon. napon, ugyanabban az órában, percben, vele együtt született meg a magyar szab.idság is. Minden nemzetnek legdrágább kincse a szabadsága. Nekünk kétszerte az, mert szünteleu küzdenünk kell érte. R^sen kell lennünk éjjel nappal, hogy orv'ámadás ne érje. Ugy kell Őrködnünk, mint ahogy a tengerparti fényszóró vigyáz, n ely az alkonyat beálltával szüiiet nélkül végig siklik sugaraival a zajló vizfod'rokon, aggódó szemmel kémlelve, nincs-evalaini baj, nincs-e valahol veszedelem ? H'>gy ez az éber őrködés nem felesleges, azt a mult év eseményei eléggé beigazolták A szibsdság napia -ló sötét felhők tolakodtak s e vészteijes felhők pasztlilással fenyegették a márciusi vívmányokat. De e válságos időben újra összeforrt, a nemzet.. Mint. erős szikla, melyen megtörik a romboló vihar hatalma, állt. szilárdan, lendületlenül s erejének tudatában — nyugodtan. A vihar szégyenkezve elült egy időre, lehet, hogy erőt gyűjtve, más oldalról *fog ismét ránk törni. No csak jöjjön! Szent kincs ink oltalmábau újra egyek és erősek leszünk. Erre enged következtetni az a szent lelkesedés, mellyel március idusát széles ez országban köszöntötték — ünnepelték. Az ünnepségekből városunk is kivette a maga részét. Az ünnepélyek a következő sorrendben tartattak : Az elemi iskolában. Reggel 8 órakor a tanulók tanítóik vezetése a lat t templom ba mentek. Mise Után visszatértek az isko'ába s különválva a kisebbek és a nagyobbak, két csoportban ünnepelték a nagy nap emlékezetét. A lanulók alkalmi költeményeket szavaltak s hazafias dalokat énekeltek. A kisebbeknél Károlyi Ferenc, a nagyobbaknál Szollár István tauitó méltatta a nap jelentőségét. Az ünnepélyeken szépszámú közönség volt jelen. A fSgymnasinmban. A «Helikou önképzőkör» ünnepélye fél tizenegy órakor kezdődött a himnusz hangjaival. Majd Váginger Ferenc VIII. O. t. szavalta el lelkesedéssel Erdélyi Zoltán • Március 15» oimii költeményét. Ezután az énekkar a Talpra magyart énekelte el nagy precizitással Az ünnepi beszédet Domonkos György VIII. o. t,. tartotta. Gyönyörű beszédével mindvégig lekötötte hallgatói figyelmét s igazán megérdemelte azt a lelkes éljeuzést, mely beszédére felhangzott. A műsor Ugszebb pontja volt azonban Schaffer Jenő szavatata. Pósa Lajosnak «Az aradi vesztőhelyen» cimü remek költeményét, adta elő. Előadásának jellemzécére elég, ha annyit mondunk : szem nem maradt azután szárazon. A közönség lelkes tapssal jutalmazta fáradozását. A szép ünnepély a szózat eléneklésével ért véget, s a közönség a Kossuili-nóta hangjai mellett távozott. Megemlítjük még, hogy az ifjúság a Csáüy szoborra gyűjtést rendezett, illetve az ünnepély alatt az ajtónál perselyt hely ezett el. A gazdasági akadémiában. Szépen, lelkesen iinuepelték március idusát gazdászaink is. Változatos ós gazdag műsort állítottak össze, melynek mindegyik pontját érdekkel hallgatta a szépszámu közönség. A szereplöket lelkesen meg is tapsolta. Az ünnepély a következő sorrendben folyt le : 1. Szózat, énekelte az ifjúság. 1. Nemzeti dal, szavalta Fischer László II. éves hullgató. 3. Alkalmi beszed, tartotta T«llos Zoltán ifjúsági alelnök. 4. Kossuth Lajos azt izemé .... előadta az akadémia zenekara. 5. Március Idusa, irta és felolvasta Rhédey Gyula I. éves hallgató. 6. Március 15., irta ós szavalta Farkas Jenő II. éves hallgató. 7. Szabadságharcaink, irta és felolvasta Csánk Rudolf István II. éves hallgató. 8. Himnusz, énekelte az ifjúság. Ünnepélyeket tartottak még a zárdai iskolákban s az állami polgári leányiskolában is. Az előadások délután szüneteltek az összes tanintézetekben. ^t) Akar-e Ön megbízható és szolid helyen vásárolni ? Igen ? ! I ÍÍESZTHÍEI/YEN Neumark Adolf üzletét f ^ ki férfi-kalapot, föherneinüfe, férfi, qö'i és ggermekharisqyát, qöi kézimunkát, rövidárut jö nuiiű?égbeq raktáron tart. x

v