Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-02-03 / 5. szám

2 tatnak, de szenvednek minden nevüket viselő utódaik is. És vájjon elzárjuk-e a bűnösök megtérésének lehetőségét? Elvessük-e örökre azokat, kik gyengeségből, vagy meggondolatlanságból botlottak ? A büntetésnek nemcsak a bőszülő megtorlás, de a javítás is kell, liogy célja legyen. Vagy a proskribáltak már meg se javulhassanak ? Nem tehetnek-e még ők hasznos szolgálatot hazájuknak, — ha már megvezekeltek bűnökért ? Ez és más szempontok inditanak bennünket arra, hogy teljes mértékben helyeseljük a belügyminiszteri döntést. Számtalan más alkalom njúlik a megtorlásra, Éreztesse a társadalom a maga körében a megfeledkezettekkel szigorát, de ne sújtsuk az ártatlanokat, a jövő generációját. Egyben törekedjünk arra, hogy a hazaszeretet ne csak szavakban, de mindenek fölött tettekben is nyilvánuljon. Miért is, ne csak a küzdelem idején, de a munka óráiban is tartsuk nyilván azokat, kiknek a haza nemcsak addig jó mig annak keblén önös érdekeknek szolgálhat bárki is, hanem akkor is. mikor azért áldozni és szenvedni is kell. Ezt a nyilvántartási naplót jó lesz vezetni. Jegyezzük fel ide mindazok nevét, kik a haza érdeke ellen cselekszenek, nemcsak szóval, Írásban, de tettekkel is. Akkor számba vett sereggel mehetüuk mindig a küzdelembe s nem lesz szükség: tekete-táblára, mert nem lesznek önös hazafiak. Es a nemzeti ügy sikere biztositva van minden eshetőséggel szemben. A balatonmenti vasút ügye. (*) Riasztó liirek kelteit szárnyra csak nemrégiben is, bizon} os körökben. Vádaskodás, alaptalan gyanusiiás röpködött a levegőben. Sandító szemmel néztek Bécs felé. Déli vasútról, legmagasabb érdekeltségről s részvényesekről suttogott a tintás és nyomdafestékes fáma. A va»ul ügye ez alatt pedis; szépen és vigan halad előre. A fantazmagóriák e sötét képei között jól esett, tapasztalnunk a szomszédos Veszprém várme gye tevékenj'sógé'. A vármegye szép áldozatot hozott az ügynek, jeléül annak, hogy ott holmi fölröppentett kacsák szavának nem szoktak felülni, hanem következetesen és bizalommal haladnak a cél felé s közre is munkálnak annak elerétiábeu. A vasút létesítésére garancia nekik is, nekünk is, Kossuth és a kormány nyilatkozata. Természetes azonban, hogy nekünk első sorban balatonmenti zalaiaknak sem szabad alvásra térnünk, hogy vidékünk jobb és szebb jövőjéről álmodjunk. FeUzinen kell maradni ennek az ügynek, hogy siet tessiik diadalát. Ez sem elég. Teuni is kell. Ha azt akarjuk ós komolyan akarjuk, hogy vidékünk üg^'e föllendüljön, nem várhatjuk csupán összetett kézzel, hogy ez a vasút hozzon nekünk minden jó', dolgozni kell magunknak is már most ! Mert az egé--z Balaton mentén : falukban, hegyeken, fürdőielepeken tenger sok a tennivaló. A sok közül : utaiuk jók, a közlekedés akadálytalan, sző öiuk immár reorganizálva szép termést nyujtanal . De emellett fogyatékos a gyümölcstermelés, még fogyatékosabb a termények éri éltesii ese. népünk vállalkozási kedve. BHlalonf'üred és Kész hely kivételével számottevő fürdö'elepünk nincs. Pedig az egész Balatonmentei), a somogyi oldalt, is ideszámítva, szebb, fürdőtelep lói.esilésére poetikusabb, történelmileg i-< nevezeiesebb pon< alig van, hogy egyet ragadjunk ki i sok nincs közül — Szigligetnél, melyet megközelíteni is alig lehet. Vagy ott van közvetlen közelünkben a voiiyarc-vashegyi Szent. Mihály hegy, van-e o'i cs k embriója is a fürdőtelepnek ? Gyenes a kezdőlépésnél tan Tovább haladva Badacsony, párszálodán kívül, vagy Révfülöp két vendéglőjén kívül bir-e mással is? Pedig éveá óta lioz'ájuk csak ugy ellátogat a kikötővel bíró gözha|ó, mint akár hozzánk, vagy Badacsonyba. Mólója az egész zalai Balaionuak Füreden ós Keszthelyen kívül nincs. Rozoga, iugó-bingó fa hidak v /.étnek a hajóállomáshoz és fürdőkhöz. Fürdőink a töméntelen sokaságú és nag3

Tságu sziklatömbök, sás ós süppedő iszap miat' majdnem megközelithetet,lenek Persze, Füred és Keszthely itt is kivétel. Rendszeres fürdőéletről szó sincs ! A fürdőszezon tetőpontján is osendesek, mint a Szahara sivatagja, szomorúak volnának elhagyatottság likban, ha a szőlőhegyek munkás népének zaja 11-m hozna, változatosságot a komor egyhangúságba. Pedig még így is számtalan műkedvelő fiiidőző és agilis turista keresi föl e vidéket, vidékünk e természeti szépségekben ragyogó részeit Mire számit hát a Balaton zalai része, ha a vasút hozza a főváros érdeklődőit kir'idulóit és iiirdőzóit? Ám, hogy ez-^k megjelenése ne csak egyszerű kirándulás, vagy álulazás legyen, haji jin a zalai fürdőkben otthont is találjanak a fürdőzők, nem elég egy-kétsz >mmi szálloda, magánpince, rozoga fahíd s még rozogább fürdökabin, hanem a kor követelményeinek megfelelő fürdői beruházásra a fürdők kényelmére is teuni kell valamit. Ez pedig nem megy máról-liolnapra sebliben. Idő, pénz ós munkával jár. Meg kell kezdeni már most. Hogy mire a vasút kiépül, ha nem is érjük ntói a somogyi oldalt, de legalább tűrhető t maradást készítsünk elő az érkezőknek. Áldozzon a vármegye is. El-ő és főtennivaló lenne a hajóközlekedés előmozdítására a szebb és nagyobb fürdötelepekliez móló építése. Szent Mihály hegyének, B.-Győröknek, Szigligetnek, Badacsonynak, Révfülöpnek, mint a jövő század fiüdőte'epeinek felkarolása s a kiépítésnek már most megkezdé-e. Ha a Balatonoa't ez irigylésre méltó pontjai : nem Sveiobau, hanem csak a somogyi oldalon volnának, — bocsánat az őszinteségén — máris virágzó, villákkal koszorúzott fürdőielepek lennének, mind megannyi (a á'kozója a vármegye inlelligenciájának; de igy, csak szomorú egj'hanguságban váiják a jobb napokat. Hogy ezeket meghozza a vasút — tegye meg mindenki a magáéi. A vassit meglesz ! Előzze meg a vál alko'.ó és szorgalmas tevékenység. Ez a vidak a legnagyobb áldozatokat is megél domli és kifizeti. kelte : «Bár csak ezer nyelvem volna ...» Van is neki — hizouyiiom. Miért nem nyirbáltn. meg egy kicsit, kedves papa ? — Néni ldiet gyermekem ! Az éjjel nappal mindig mozog. Nem lehet hozzátérni. Hanem csak várj ! Van nekem egy kiiünő tervem. Nos ? — Most csináltatok neki két sor fo gat, mert már csak egy foga van neki a harminckettőből. A nyelve mind kiüldözte őket. A fogakat ugy ki fogom élesittetni — inkább kerüljön pár koronával többe — hogy, merek fogadni, pár nap alatt uiind az ezer nyelvét megnyir.bál|a . . . He-he-hehe . . Te ! . . . ny ? Ezután majd jön a szabadalom, utána" a töméntelen megrendelés .. , hatalmas percent. . . no meg a férjek hálásom. . . mi ? Ja, majd elfelejtem, ma elmegjüuk az «Aggoki-köre mulatságára. Csupa apósok mind. Azért bátran apósbálnak is nevezhetjük. Hallottam, hogy az anyósok pár héttel ezelőtt úgyis sikerült murit rendeztek . . akkor még mi falun voltunk. Tegnap kaptam meg a felvételemet igazoló jegyzőkönyvi kivonatot. Képzeld, kifogásolják azt, hogy én napon kint, a kofákkal tárgyalok, sokszor nem a rendes beszédmodorban. Hetven tag közül csak kettő szavazott ellenem, mim, a jegyzőkönyv mu atja. Ez a kettő is özvegy ember. Persze a többi hatvannyolc velem együtt járja naponkint a kofák-sorát, füymáiván a vizes fejet, a megzápult tojást, a mozgó túrót, a sovány tyúkot, a megfagyott krumplit, a már egyszer kifőzött zöldséget, 110 meg a legkofább hétköznapi goromba*ágot. Te ! ha te látnád ezt a azatyros hadat, ugy elkeserednél, hogy soha sem mennél nyugdijba Nem mi, hanem az asszonvok mentek nyugalonib i Kevesebb a munka, több erő jut a családi drámák lejátszásáta. Igaz, a játszásról jut eszombe, lesz valami mulattató is e<tére ? Higyne. Bedének ur fogja előadni Irén kisasszonnyal, a szomszéd szappanosleánnyal a «Mézeshetek után»-i. Nagyszerű, Te, Cjicsám ! az a sz'ippuno* kisasszony nekem nagyon tatszik. Többször látom az Üzletben, amikor a feleségem nagymosáshoz készül. Ha jól tudom, büszke a kaucsalságára. Azt, mondják jól áll neki Arra hát nem, hanem igenis büszke arra a kétszáz métermázsa faggyúra, ame y raktáron van Mint egyetlen örökös, ő fogja zsebre vágni. Szép. No, de most ne gyertyázzuuk, hanem üssük össze az estéli programot. Az nagyon egyszerű ! A sárkányt feleresztjük én hozzám — Városház-utca 76|a szám I. emelet 4. ajtó — a feleségemnek pedig . . . azt bizza csak reám. Egyszerűen éjjeli szolgálatot csinálok. Papa velem fog dolgozni. Stimmt ? Bravó, bravissimo ! Te gyerek, ilyen tehetséggel még főnök is lehetsz. Tehát stimmeltünk. Mindketten éjjeli szolgálatba leszünk, Szabadulás, reggei négy óra, Haha-ha-ha. Már este 7 órakor ott ültünk az «Iparos-kör* dísztermében. Az apósok szállingóztak felnőtt leányaikkal, mert az anyósok zajos helyeslések közt, ki lettek zárva, Az én öregem szőriben fészkelődött. Folyton a szomszédja, a szép leányos szappanos felöl kéi'dezősködöt . Szegény jó apósom, talán érezte, hogy másnap «nagymosá*» le-z. A \ ig apósok kitettek magukért. Kiki sajái választottjával ugyancsak keringőzöl,!. Közbe közbe csörd Ültek a poharak ós hallatszott a szálló ige: «Oreg ember nem vén euiber » Net.ek doktorok és dörgölő öreg asszonyok ! Mehettek a pokolba öszszes ladományotokkal és gyógj fürdőitekkel ; meri nincs többé kopasz . . . azaz renun, Felt vő tanuk erre a folyosóra kihajigált botok és mankók. Lám, lám Rechnitzor ur ! Ün is le van főzve. Reggel négy órakor támolyogtunk haza. Az öregem danaj szóval lépett be portájára, Bevonulása oly impozáns volt, akárcsak Mátyásé B^cs kapuján. Botondmódra verte meg öklével B foly-osó ajtaját. Plóui! (ez a cseléd volt) ajtót ! ! ! Nekem olyan asszony kell .... No ! Azt a . .. • Asszon}^ te csak hallgass.,. .> No — Azonnal kedves galambom, drága Vendelem . , , azonnal . . . rögtön megyek. Jaj, csakhogy megjöttél a terhes szolgálatból . . . kis türelmet apuskám. . . Ezt, szüleiét), Kopró Juli úrhölgy mondta tetetett ked veskedéssel. Istenem, minő kéj). Ha Könyves Kálmán ezt, látta volna, sohasem született volna meg bölcs agyában a boszorkányok égetése ellen hozott törvénycikk. Sőt! No, nézzük. Egy kifogásolható pongyola ráaggatva két meszelőnyélre. Tetején egy vipera módra sziszegő nyilás, egy messze kiálló agyarkával. A fő-