Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-20 / 3. szám

XI. évfolyam. Keszthely, 1907. január 20. 3. szám. I V>liiiKai hetilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: V A S Á R N A P. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL a Tolt gaid. tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbizásoka ós reklamációkat a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre Fél évre . IV kor. — f. Negyed évre 2 ,, 50 , Egyes szám éra 2o , Ny/lttér petltsora alku szerint. A boritaladó. (*)A magyarországi bortermelők és kereskedők orsz. szövetsége az elmúlt vasárnap Budapesten kongresszust tartott, számos érdeklődő, köztük Herrelendy Ferenc vármegyénk volt főispánjának is, részvételével. Egy minden tekintetben figyelemre méltó határozati javaslatot fogadtak itt el. Kimondotta ug}'anis a kongreszszus, hogy a boritaladó eltörlése tárgyában föliratot intéz ugy a kormányhoz, mint a képviselőházhoz. Mi a magunk részéről helyeselni tudjuk ezt az okos javaslatot s a kongresszusnak ily irányú állásfoglalását. Netn gátol bennünket ebbeli véleményünk és meggj'őzőcl.é; sünk formálásában az állami financiális szempont sem, melynek el kell törpülnie a mindennél magasabb közgazdasági, közegészségi és közerkölcsiségi érdekek előtt. Szépen induló bortermelésünk értékesítésének egyik akadályát látja afamozus boritaladóban minden bortermelő gazda. Evek óta állandó a panasz a borkereskedelemben tapasztalható pangás miatt. A bortermelők panaszkodnak a borárak atacsoni/siígn, a szegényebb sorsú fogyasztók pedig a bor árak magassága miatt. Bár örvendünk, hogy borkereskedőink, mint a jelzett kongresszus résztvevői hozzájárulásukkal emelték e határozati javaslat súlyát, de mégis, ne veg}

Ték rossz néven, mi azt valljuk, hogy a két panaszos fél közt, mint harmadik kontingens aránylag még a borkereskedők járnak legjobban. Mert amit vesznek, olcsón veszik s drágán adják el. Ha tehát mégis ők elégedetlenek azzal a törvénnyel, mely ezt az adót a nemzet nyakába sózta, csak a boritaladó elleneseinek hadállását eröi'síTikT Elégedetlenek veié a terrTietiffr, elégedetlenek a kereskedők, elégedetlenek vele a fog3'asztók, elégedetlen velo hát az egész ország! Mit szóljunk még? Kell-e ennél több és nagyobb argumentum ! Tehát megérett a teljes ós tökéletes eltörlésre ez a törvény ! Még annál inkább is, mert a közegészségügyre egyenesen káros, sőt veszedelmesA szegényebb néposztályt egyenesen az alkoholizmus karjaiba kergeti. Nos ! Nem ? Egyszerű s egészen kézenfekvő a magj^arázat. A szegénj- ember a bor drágasága miatt — bort nem ihatik, hát az olcsóbbhoz fordul. Iszik pálinkát. Es még ha ezt is tisztán élvezhetné* Issza a pálinkának nevezett italt, de amely soha üstöt nem látott. Mert nálunk a borgyártás mellett a pálinkagyártás nemes mestersége is virágzik. Hála a levitézlett szabadelvű rendszer éberségének, er. e a szabadelvükormányok sohasem értek rá ügyelni. így jött aztán forgalomba: a spiritusz és denaturált szesz, mint amelyek legalkalmasabb szerek a magyar torok csiklandozására s a tisztelt pálinkások zsebeinek megtöltésére. Hogy azután a gőzölgő fej és spirituszban meg- és kifőzött gyomor, a,z alkohol gőz, a betegségek minemű csiráit hordta és hordja még ma is magában, hogy egész generációk degenerálodása a következmény, ez a tisztelt szabadelvű törA BALA'IUNVIUÉK TAHI! A JA. Sebes Katalin története. Szomorúan üldögél a Sebes Dénes szépséges leánya az öreglaki nemesi kúria széles tornácában. Bánattól nehéz fejét kezébe hajtva, égszinü szemeivel a távoli erdő mögé lehanyatló nap sugaraitól megaranyozott vidéket szemléli. Nem hallia ősz apjának zsörtölődéseit, ki az udvaron cselédf-ivel mérgelődik, sem a Miska cica dorombolását, miben pedig máskor oly örömét lelte. Lelke elkalandozik messz*, messze Sopron tájékára, a Károlyi Sándor táborába, hol a vitéz kurucok siió tárogató szava mellett pihenik ki a Heistor tábornokkal vivott csaták fáradalmait. Lát maga előtt egy daliás kurucot, holló fürtökkel s lángoló tekintettel, ki épen oly epedve gondol most elhagyott arájára miként ő. Aztán elővesz egy keblén őrizett levelet s olvassa újra, meg újra, pedig már nem is kell olvasnia, annyit a lelkébe véste annak minden vonását. Ls amig lelke betelik az édes szavak gyönyörével, nem hallja, hogy mint köszönti az udvaron apját egy falábú koldus. Csak, mikor a tornácon hallik már a koldus mankójának kopogása, mikor hallja apjának recsegő hangját, csak akkor télmagához ábrándozásából S amint rátekint a jövevény arcára, hirtelen ijedtség vesz rajta erőt s alig birja zokogását visszafojtani. Amnt látja a fiatal falábú koldust, rágondol arra a szép kuruc vitézre, ott messze a Károlyi Sándor táborában, ki lelkének minden éizelmét, szivének minden dobbanását magával vitte. Ah, ha azt is ily sors érné ! A falábit, az öreg Sebes unszolására leül a tornácon és látva a leány ijedelmét szomorúan felsóhajt s megszólal. — Ne ijedjen meg tőlem szépséges leányasszonj

7, mert az nekem nagyon fáj, ha nyomorúságom valakit megijeszt Hej ! Nem voltam ám én még néhány hónappal ezelőtt, sem a. világ nyomorultja. Csak a koroncói csata óta borult be az én napom. Bárcsak borult volna be egészen, legalább nem kellene fájó szivvel gondolnom arra, ami azóta történt. — De nem tudom — folytatta tovább — váljon olt vagyok-e, ahova kell mennem ? Én üzenetet hoztam a harcmezőről Sebes Dénesnek és leányának. A fiatal láuy szemei örömtől sugárzanak s apjával együtt repeső szivvel adja tudtára az idegennek, hogy jó helyen jár. — Akkor hát — szól a falábú — ide szól ez a levél. Kebeléből egy összegyűrt levelet, vont elő s a leánynak nyújtotta. Sebes Katalin sietve törte fel az ismeretes pecsétet és szoruló szivvel olvasta a levelet. Édes angyalom ! Talán ma írom hozzád utolsó levelemet. Valami félelem szállt a szivembe, mit eddig nem ismertem soha. Sirolin Emeli az étráfyat éa a teatsfltjrt, BJPfirO*teU a k6h6fé*t, váladékét, éjjeli izzadílt. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofi'lozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. JRoehe (6 99 Kapható orroti rendeletre a fyé«r»"rt*

r,

kb«n. — Aia Uvatenkiat *.— korona F. H«ffmann-La Kor he A Co. Basel (Srájc),