Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-06 / 1. szám

2 190

7. január 6. szőfutásban fáradnak ma politikusaink a izgatják vele a lelkeket. A koalíció harctéri szökevénye, Bánffy báró, szegedi liivei előtt mindkettőre anathemát mond s a jogfolytonosságot vallja bázisul, melyen minden pártalakulatnak sarkalni kell. Komoly és meddő vitatkozások és közjogi torzsalkodások közepette megszívlelendő szavak, miket ez a tar magyar hangoztatni jónak és szükségesnek látott. Átn a 48-afc legyőzte : világos; a 67-et a darabontok — a jogfolytonosság győzhetetlen ! Jogfolytonosság ker. alapon az a bázis, melyen tatár, török uralom j megtörött. Jelszavak helyett helyez- \ kedjék vissza erre a nemzet. A i közjogi vitatkozások és civakodások , között ez lesz a leghatalmasabb per- ' döntő tényező. Alkotmányos fejlődésünk legbiztosabb, mert legerősebb bázisa. Aspirációink s törekvéseink iránytűje. Jelszavak propagálása helyett mi ezen az alapon indulunk a XI. évfolyam küszöbén. Es azt hisszük, helyes ösvényen járunk. li>00. (Vége.) Városunk kereskedelmére és iparára igen kedvező hatással volt az év elején megalakul!. »Védőegyesület«. A lioni ipartermékek nagy keresletnek örvendtek. Hazafias kereskedőink egymással versenyeztek a béc^i holmik kiküszöbölésében s rövid idő alaí.t alig voli. kereskedés, melynek ki- | rakatábau más, mint hazai áru, látható 1-tt volna. Sajnos azonban, hogy közönségünk lelkes felbuzdulása csak szalmaláng volt s idő multával újra visszatért a régi állapot. Az osztrák vigécek előtt újra megnyíltak a boltajtók, a rájuk akasztott tiltó táblák eltűntek, mintha csak nem is léteztek volna. Kz ipar örvendetes fellendülésére később nyomasztólag hatott az anyag megdrágulása, különösen pedig a szakszervezetekbe tömörült ipari munkások túlhajtott követelései, munkaadóikkal szemben. Ali;/ ' o Isten veled, te clnteger vitae, scelerisque purus» ; Isten veled ! Tiszta lelked lebegjen körülöttünk s tanítson bennünket minden szépre ós jóra. Békén pihenj csendes sírodban ! GalbaKárolyszületett Pozsonyban 1814ben. Középiskoláit részint szülővárosában, részint Komáromban végezte ; itt Czuczor Gergelynek volt tanítványa s a fogékony lelkű ifjúra a tüzes nemzeti érzésű papköltő igen nagy befolyással volt. Kedves tanáráról irt emléksorait a «Balatonvidék> már évekkel ezelőtt, közölte. A mérnöki oklevelet Bécsben szerezte meg s Albrecht főherceg uradalmában volt alkalmazva. Ifjúkorában gyalog elutazott Velencébe, hol az olasz épitő és festőművészet remekeit tanulmányozta. Keszthelyen a gazdasági tanintézetben tanárkodott s egyúttal ritka szakértelemmel, meleg szeretettel és nagy szelídséggel oktatta a gimnázium tanulóit is a rajzolás nemes, de nehéz művészetében. Nyugalmi éveit családi körében tölte s a főgimn. évzáró és megnyitó ünnepén mindig részt vett. van iparág, melynek munkásai ez évben nem álltak volna bérharcban a mesterekkel, kik végre is, hogy munkásaik követelését kielégíthessék, kénytelenek voltak készítményeik árát 20—25°/

0-al felemelni. A helyi ipar fejlettsége és versenyképessége igen szépen kitűnt, a nyár folyamán a keszthelyi Gazdakör által rendezett kiállításon, melyen szép számban voltak képviselve az egyes iparágak. A kiállításon Darányi Ignác dr. földmivelésügyi miniszter is megjelent, s elismeréssel nyilatkozott a helybeliek által kiállított munkákról. A miniszter itt tartózkodása kedvező alkalmul szolgált a képviselőtestületnek arra, hogy előtte tisztelegve, egyúttal gazdasági tanintézetünknek akadémiává leendő fejlesztésére is megkérje. A kérés nem volt eredménj'telen, mert gazd. tauintézetünk október hóban már mint. akadémia kezdte meg működését. Két jelentős mozzanatról kell még megemlékezuüuk. A gazdakör kiállításával egyidőben az 0. M. G. E. városunkban tartotta évi közgyűlését s ugyanazon napon a >Balaton Úszók Egyesületei nemzetközi úszóversenyt rendezett Ugy egyik, mint a másik, nagyban hozzájárult idegen forgalmunk emeléséhez s hogy ez mily mérvű volt e napokon, azt eléggé bizonyítja az, hogy nemcsak a szállók, de a magánlakások is tele voltak idegenekkel. E nagy forgalom, a mellett, hogy tetemes anyagi hasznot is hajtolt, még azzal is használ, hogy az itt megfordult idegenek mint élő reklámok hirdetik és viszik szét városunk liiiét a szélrózsa minden irányában. Többet ér egy ily nap, ezer szines rekláinképnél. Jól tenné azért a képviselőtestület, ha H jövőben esetleg még anyagi áldozattal is, de elősegítené az ilyfajta napok megismétlődését. Ezt azért mondjuk e helyütt, mert tudomásunk szerint ezentúl évről-évre tervbe van vt ve egy úszóverseny rendezése, I melyet, ha a város is némileg segélyez, oda lehet fejleszteni, hogy nemcsak az országos, de az európai, sőt a világbajnokok találkozása és mérkőzési helye legyen. Alkalmasabb helyet e célra a miénknél keresve sem találhatnának, se a Balaton mellett, sem sehol az országban. Egy kis jóakarat s idővel a versenyek nevezetességei lesznek városunknak. Ha már benne vagyunk a nyári események elsorolásában, emlékezzünk meg pár szóval a fürdő-évadról is. Sok mondani valónk nincs róla. Ami panaszunk, illetve kifogásolni valónk volt, azt, elkróuikáztuk még u nyáron, ami dicsérelet, elismerést érdemel, arról fentebb már említést tettünk. Itt még csak annyit, hogy, dacára a kedvező időjárásnak vendég nem volt annyi, mint más években. Ennek oká

r pedig az országos drágaságban kereshetjük, mely pénzhiányt idézett elő mindenfelé. Akik itt voltak mégis, a nyarat kellemesen töltötték, amennyiben nemcsak az üditő fürdőt élvezhelték, de a mellett szórakoztatásukról is kellőleg gondoskodott a fürdőkezelőség. Hátra van még, hogy egyesületeink működéséről beszámoljunk. Sok egyesületünk van s mégis oly kevés, amit, működésűkről mondani tudunk. A legtöbb egyesület a tagok szórakoztatásán kivül másra egyáltalán nem törekedett egész éven át. Pedig mily szép programúi megvalósítását tűzte ki egynémelyik feladatául. Ha annak csak negyedrészét is megvalósították volna, mily más képet, mutatna ma társadalmi életünk. Egyedül két egyesület életében tapasztaljuk a törekvést, a kitűzött célok megvalósítására. Az egyik, ismeretterjesztő felolvasások rendezésével az általános művelődést, szolgálta, a másik, a nyári úszóverseny rendezésével ós előkészítésével, majd később a madárvédelem meghonosításával szerzett maradandó érdemeket. Az elért sikerek bizonyára buzditólag fognak hatni az egyesületek további működésére is s az uj évben fokozottabb mértékű munkálkodásra serkentik őket. Ezekben foglaltuk össze röviden az elmúlt év eseményeit. Sok jóban, de rosszban is volt részünk. Adja az ég, hogy e megkezdett év még jelentősebb sikereket hozzon s minél kevesebb rosszban, de annál több jóban legyen részünk. —i —i. A „Keszthelyi Iparosok Dalköréinek; szilveszteri hangversenye. A Keszthelyi Iparosok Dalkörének hangversenyével fejeződött be nálunk az 1906-ik eszteudő. Ezen mulatság azon régi, kedves szokások közé tartozik, mikhez édes örömest, ragaszkodunk ; melyek kedvességükkel s valódi élvezetet nyújtó előadásaikkal nemcsak a mulatni vágyókat, hanem a szellemi élvezetet keresőket is magukhoz vonják. Most sem csalódtunk ezeu hitünkben, mert a keszthelyi iparosok dalköre ezen estén is, mint mindig, kitűnően megállotta a helyét. Ugy látszik, hogy a nagykanizsai győzelem szerezte lelkesülés nem volt szalmaláng, hanem állandó tüz marad s a dalkör győzeleinről-gyözelomre szállva ujult erővel s lángoló lelkesedéssel dalol. Daloljatok, daloljatok ! Dal az élet vigasza! Mindezekért a legnagyobb elismeréssel és hálával kell adóznunk a dalkör vezetőségéuek, de legelső sorban a dalkör karmesterének Garai Sándornak, ki fáradságot nem ismerő lelkes buzgalmával lehetővé telte azt, hogy a keszthelyi iparosok dalköre a Dunántúl hasonló egyesületei között majdnem az első helyet vívta ki magának. Különösen tetszettek a Hopp-* Rezső • Daloljatok* című müdala és a >Tuntulanlu« Finn bölcsödal, de a Révfy Géza »Honszeretet« cimü müdala és Szentgályi Gyulának »Magyar dalosokon című dalegyvelege is nagy hatást ért el és minden darab előadása lelkes buzgalomról és fáradliatlau törekvésről tesz tanúbizonyságot. Midőn azonban elismerésünk zászlaját a dalkör elótt ekkép meghajtjuk, nem hagyhatjuk említés nélkül ezen szép este egyébb tényezőit sem Azt hisszük, hogy nem kell dicsérő szavakat mondanunk Simon Ernő dr. Gönci Ede ós Somogyi Ilonka urleány triójáról, mert ők ugy játszanak, hogy fellépésük minden előadás sikerét előre biztosítja. Nagy tetszést nyert Harangozó Mariska urleány kitűnő technikáról tanúskodó zongorajátéka s nagyon jól sikerült, Mitidszenty Gizella és Kovács Ignác párjelenete is, mel} ben Kovács kitűnő előadásával sokszor megnevet lel te a jelenvoltakat. Az éjfélben bemutatott, meglepetés, mit Rábai Lajos festett és Ejuri Nándor, urodalmi főgópész világított meg különféle színű lánggal, igazán, elragadóan szép volt s alakjaihoz méltóan általános derültséget keltett, Rábai declamatiója, melyben a u'ult évben városunkban történt eseményekről számolt be kacagást keltő humorral. A kitűnően sikerült előadást táncmulatság követte, melyen oly nagy számmal vettek részt, hogy az »Amazon« nagyterme csaknem szűknek bizonyult, A mulatságon jelen voltak: Bendekovich Istvánné, Braun Rudolfné és leánya, Bognár Jánosné ós leánya, Balogh Lujza, Beruáth Józsefné, Böröc Istvánné, Böröc Anna, Bazsó Ágnes (Sümegről), Bezniozn, Györgyné ós leánya, Cságoly Istvánné, Cséby Lajosné, Csőre Istvánné, Csonka Józsefné és leánya, Deáki Sándorné, dr. Dezsényi Arpádné, Durzsa Sándorné, Durzsa Ilonka, Sjury Nándorné, Emetz Gizella, Fülöp Victorné, Fisch nővérek, Gál Nándorné, Gáspár Józsefné, Geiger Gizella, Gulio Ilonka és Anna, Hanny Gizella, Hajdú Jánosné, Hajdú Mariska, Harangozó N.-né, Harangozó Mariska (Tapolcáról), Heidecker Jánosné, Her-