Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-12-16 / 50. szám

X. évfolyam. Keszthely, 1906. december 16. 50. szám. BALATONVIDÉK Politiliai Iietil ap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: V A S Á R N A P. 8ZBH KÉSZT ŐSÉG e: S KIADÓHIVATAL a volt gaad. tanintéiet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbizásoka' és reklamációkat, a szerkesztőség ciniéie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak. Egész évre . . ... lü kor. — Fél évre... . . 5 ,, — „ Negyed évre 2 ,, 50 , Egyes szám ára 2o , Nyllttér petltsora alku szerint. Franciaországi események. (*) Az egész müveit világ fi­gyelme dec. 11­e óta fokozott mér­tékben függ Franciaországon. Mert különös dolgok történnek ott. A ha­talmat magához ragadott radikaliz­mus már régóta hírhedté tette magát s kompromittálja nemzetének hírne­vét komoly nemzetek előtt. Miután hadseregének hírnevét sikerült ala­posan lejáratni, eszeveszett dühében neki támad saját polgárai lelkiisme­reti szabadságának, üldözőbe veszi a vallást, az Egyházat s az évszáza­dok megszentelte jogokat és hagyo­mányokat. A szerzetesek és szerzetesnők kiüldözése, a kolostorok javainak el­rablása, a templomok szentélyeinek feltörése után, a pillanatnyi sikerek­ben elbizakodott radikalizmusnak már magának az egész Egyháznak ront neki, cézári gőggel és vad fa­natizmusnál. Keresztül hajszolja s életbe lépteti az úgynevezett szét­választási törvényt. Az Egyház és állam közti viszonyt szabályozó Con­oordatumot megszünteti, a templo­mokat és egyházi épületeket az ál­lam részére lefoglalja, a kultusz költ­ségeket törli, az isteni tiszteletek tartását betiltja stb. Ennyi gőg, ekkora féktelenség, ily nagy eszeveszettség csak egy, a francia forradalmi radikalizmusban képzelhető el! Nem csoda, ha a ko­moly nemzetek a történteket szem­lélve fejcsóválva aggodalmaskodnak a francia nemzetet ez idő szerint kormányzó radikálizmus józansága fölött! Ha maga a francia nemzet is aggódva néz a jövő elé. De a kocka már el van vetve. A harc immár folyamatban van, minden ellen ami szent és kegyele­tes egy nemzet előtt. A Combok, Clemenceank és Briaudok nérói tó­gában, cézári allűrökkel mennek harcba, vagy 40 millió állampolgár legszentebb vallásos meggyőződése s lelkiismereti szabadsága ellen. A francia szabadság nagyobb dicső­ségére bilincsekbe verik szabadsá­gát annak az Egyháznak, melynek kebelén nagyra nőtt a francia nem­zet. Templomait elrabolva, az isteni tiszteletek szabadságát korlátozva: a szentmise hallgató francia állami polgárok millióit, templomokból ki­űzve a katakombák mélyébe kény­szeritik, hogy lelki szükségleteiknek, vallásos meggyőződésüknek eleget te­gyenek. Mert az isteni tiszteletek méltóságát közönséges népgyűlések színvonalára alásülyeszteni, sem a vallás isteni tekintélye, sem a rom­latlan, józan eszű francia nép ke­gyelete nem engedi. Népgyűlésre nem fog menni a templomokba, az Isten felszentelt hajlékaiba, hanem igen is elmegy le a katakombákba misére s isteni tisz­teletre. Ennek az oktalanul felidézett harcnak tehát nagy áldozatai lesz­nek. Áldozata: az állampolgárok bé­kéje, az ország nyugalma bent s hirneve kifelé. Áldozata az ország ereje s tekintélye, az állampolgárok szabadsága. Mert van-e és lesz e any­nyi rendőre Clemenceaunak, hogy mindeu város, minden falu, minden kastélynak templommá alakított s felszentelt helye elé elegendő rend­őri erőt állítson. Lesz e elegendő rendőre arra is, hogy minden mi­sére menő állampolgárt lefüleljen, minden papot elhurcoljon s lesz-e elegendő börtöne valamennyi állam­polgára számára — a törpe radika­lis csoportot ide nem számitva? Mert a katakombák isteni tisz­teletei után csak a börtön következ­hetik az isteni tiszteletek hallgatói és kiszolgáltatói számára. Hogy pe­dig isteni tiszteletek, szent misék s más egyházi szertartások a radiká­lisok engedelme nélkül is lesznek, az ép oly bizonyos, mint ahogy ma Fallieres papa az elnök s mint ahogy ebből a küzdelemből az üldözött Egyház kerül ki győztesen. A Nérók és Dioklecianok csont­jait megőrölte az enyészet, a Napó­leonok hatalmát megtörte az isteni igazságszolgáltatás, mibe bizakod­nak a radikalizmus szerencsefiai ? Vagy azt hiszik e botor államfél fiak, nekik több ész adatott mint Napo­leonak, avagy nag) Tobb hatalom, mint a Néróknak ? Ne higyjék ! Ma is az a Krisztus él és uralkodik mil­lió ós millió francia állampolgár szi­vében, ki összetörte a Nérók és Di­oklecianok hatalmát s semmivé tette az apostala Juliánok minden tudo­mányos furfangját. Győztek, hirdetik. De győzel­mük csak Pirrhusi győzelem. Es még egj ilyen gj-őzelem s Fallieres papa elveszett minden pereputtj'á­val egyetemben. Mert győzelmük fel fogja nyitni most már a francia nemzet szemét. A francia vallásos nép öntudatra fog ébredni. Ez a szendergő oroszlán sokáig engedte piszkálni talpait, tépni sörényét a radikalis legyeknek, de a tőrt nem engedi szivébe mártani, fölriad s össze fogja taposni háborgatóit. Lesznek traditorok, gyengék és árulók, de lesznek hősök és vértanuk is. Pedig régen megírták: A vérta­nuk vére a kereszténység magva. Büszke lehet Fallieres papa, hallani fogja a római circusok és amfitheat­rumok gladiatorainak üdvözlését: Ave Cesar salutant te morituri ! Ezt az üdvözletet küldik a szabad­ság országa Elnökének vallásukért halni kész állampolgárai. Lesz-e bátorsága Fallieres és társainak: bör­tönt, bilincset, nyaktilót, ki.álytig­rist, oroszlánt stb. előszólítani mil­liónyi polgártársak vallásos meggyő­ződésének elnémitására ? A történelem igazságszolgálta­tása mondja: nem. Mert erre nem lesz sem idejük, sem erejük. Dec. 11-iki győzelmük, tehát tulajdon­képi vereségüknek kezdete. Franciaországot már e napon egy erkölcsi Szeudánhoz vezették Jobb ügyhöz méltó buzgalmuk kárba veszett. Derék s nagy nemzetük hír­nevét az egész művelt világ előtt compromittálták. Ám az üldözések vihara ugy le­Sirolin EmeH az étrtcyat <a a teatsflljrt, nepzOa­tcti a kfih&féit, váladékét, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" ereiteti csomagolátl. F. Htffmann-Li Roehe & C*. Basel (Srájc). Roehe fí 99 Kapható crroai rendeletre a nréfyfierttraV­ban. — Ara Uv*c cn k"« <*— korona

Next

/
Thumbnails
Contents