Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-01-14 / 2. szám

X. évfolyam. Keszthely, 1906. január 14. 2. szám. BALATONVIDÉK MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL. t Tolt Ilid. tanintáaet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízások* és reklamációkat a szerkesztőség címéie kértink. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... lü kor. -- f. Fél évre ... . . 6 „ — „ Negyei! évre 2 ,, 50 , Egyes szám ára 2li , Nyllttér petltsora alku szerint. Dunántuli aratósztrájk. (*) A tél fagyos, nyirkos hidege szendergeti még mély álomban az «óletet», a növényzetet. Pihen, alszik még a «természet* s az egész vegetáció s már is fölütötte fejét az aratósztrájk rémhíre. A fővárosi lapok utján járta be e hir az elmúlt héten az egész országot, mindenütt megdöbbenést és méltó felháborodást keltve. Hogy nem alaptalanul kelhetett szárnyra ilyen híresztelés s nem is csupán rémeket látó fantázia szüleménye, elég legyen utalni a mult év nyarának veszedelmes aratósztrájk mozgalmaira s ama tényre, hogy az aratási szerződések megkötése éppen most van folyamatban. Tehát eléggé alkalmas matéria kínálkozik az izgatóknak. A tél nyomora is kedvez munkájuknak : az elégedetlenség s gyűlölet szításaiban a vagyonosok, a «kizsákmányolók* ellen. Egyes vidékek munkásai itt a Dunéntulban a fővárosi s a magunk éltesülései szerint is számítva — az országos zavarra vonakodnak szerződést kötni, hogy a gazdatársadalom kényszerhelyzetbe szőritva, kénytelen legyen előttük majdan kapitulálni s a lelketlen izgatók által felcsigázott s lehetetlen követeléseket teljesiteni. Szomorú kilátások ! És mi történik a keletkező veszedelmes nyugalommal szemben ? Semmi! Politikai küzdelmünk foglalja le egész erőnket s minden gondunkat s mialatt alkotmányosságunkért folyik a küzdelem, nem vesszük észre, hogy izzó aknák felett járunk s gaz merénylők gyújtásra készen tartják kezükben a tüzes kanócot. Fölül ről törvényes és alkotmányos szabadságunkat készülnek végkép eltiporni, alulról pedig az féletet*, a mindennapi kenyeret akarják kezünkből kiütni, hogy ugy teljes legyen az atyai szeretettel kilátásba helyezett s ránk mért «nyomor és szenvedés.* A félrevezetett s megmételyezett munkásság egy része már ellenünk viv testvérharcot ! Az anarkia azonban még nem teljes, a gazdatársadalom csődje még nem befejezett, az országos felfordulás még nem eléggé zavaros a sikeres halászásra, már most kel' gondoskodnia teljes felfordulás sikeres munkájához segédcsapatokról. Az aknavetők a mezei munkásságra vetették ki hálójukat. A bevezetés a mult nyár aratósztiájkjával már kezdetét vette. Itt tehát az alkalom a sikeres folytatáshoz. Valóban itt volna az ideje, hogy az egyes urodalmak fokozottabb éberséggel kisérnék a szférájuk körében élő munkás népnek életét s minél hatékonyabb támogatásban részesítenék a népnek ama hivatott vezéreit. kik nem beteges népszerűség hajhászásból s közönséges demagóg szereppel ennek alantosabb szenvedélyeire spekulálva ülnek a nyakán s ágálnak maguk mellett, hanem lelkimüvelésén, nemesítésén fáradozva. őket felvilágosítva megelégedettségük s lelki békéjük alapjait épitve, a megmételyezéstöl s saját múlásuktól is megmenteni törekszenek. Tagadhatatlan, a munkásnép anyagi bázisának és szellemi működésének, haladásának érdekében üdvös kezdeméuyező lépések itt is, ott is már történtek. Legújabb üdvös törekvés a népnek a földhöz kötése, anyagi jólétének előmozdítására céloznak a mindonütt megindult parcellázó törekvések. A bérletrendszernek népesitése. A nagy bérleteknek kisbérietekre való átformálása. Mégis még mindig minden áldozatra készen kell állania a társadalom minden rétegének : a gazdaosztálynak ugy, mint a nép szellemi irányítására és vezetésére hivatottaknak. Bár ebben a hazában recseg, ropog minden, napról-napra csökken fönt és lent egyformán a törvény tisztelete, a tekintély elve fölött a frigiai vörössipkás demagógia tombol vad szenvedélylyel, mégis kívánatos, hogy a közigazgatási hatóságok a törvényes hatalom egész erejével s minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekezzenek gátot vetni a keletkezőben levő aratósztrájk mozgalomnak, amig nem késő. Tehát: principiis obsta, mert sero medicina paratur. Ez a kéznél levő medicina a fegyveres erő, pedig rendesen rosszabb orvosság magánál a betegségnél. Nem gyógyít, hanem öl. Pedig gyógyítani kell a beteget és nem megölni. Erre alkalmas medicina az előrelátó gondoskodás és a szegény munkásnép ügyének felkarolása, igazságos és méltányos bánásmód. Most még kenyerünk, egész <életünk> a földnek fagyos göröngyei közöttszunnyad, rejtőznek a szerény gabonaszálak, a meghúzódó, didergő vetésekben, de ha jön a kikelet, felnő az Istenáldása s aranykalászok sárgulnak földeinken, várva a munkás, az arató kezet, de hiába, mi lesz akkor ? Ki takarítja be az «életet.»? Ki ad kenyeret a nyomorgó- s békét a háborgó tömegnek ? Jó lesz tehát a sok politika mellett ezzel a veszedelmes tünettel is foglalkozni s ellene eleve mindent meglenni. Abszolutizmus. (x) ígérget,iU régóta, feuyegetnek vele minduntalan. Hát c*ak hadd jöjjön. Ak állapotok igy már ugy sem tarthatók. Ország, állam :

r törvényes rend nélkül ugy sem állhat.. Álarcos alkotmányosságnál többet ér a nyílt, őszinte abszolutizmus. Jöjjön hát csak a maga nyers erejével, kir. biztosokkal, adminisztrátorokkal és spiclikkel. Mán viharokat is látott már a nemzet. Az 1825 iki országgyűlést s az 18á8-at megelőző elnyomatás korának kir. biztosai, mrgyefőnökei és spicliéi szóljanak mire mentek az erőszak fegyverével ? Sok keserűséget, üldöztetést zúdítottak ti nemzet nyakába, de nekik is érezni kellett, » vereségek és csufo-i kudarcok egész soroVoltak gyászmagyarok s konclesó árulók. Ám az igaz ügy árulóinak ezreiTüdöbetegségsk, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe'' eredeti csomagolást. F. Hofmana-La lUrhe A C*. Ba«cl (Sráje). Kapható orrox readtlttrt a fyífjr»«rtlraVbao. — Afa iragMktat 4--koroaa