Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-01-14 / 2. szám

8. UALATONVIDEK 1906. január 14. vei szembeu állottak a nemzet milliói mar­tiriumok hazafiságukkal. így lesz, sőt már igy is van most, is. A nemzet tűrni, szenvedni tud, de jogai­ról le nem mondhat soha ! Ennélfogva a mostani küzdelem végső eredménye nem lehet kétséges. Jöjjön iellát Fejérváry a helyt.artó. Csináljon rendet, lia tud. Elég volt már az alkotmányosdíból, a szemfényvesztés politikájából. Kitűnt, hogy a nemz.-t, aka­ratát fumigálják, rá sem hederitenek az al­kot.mánj'osság álarca alatt sem ; lássuk hát liogy néz ki az az abszolutizmusnak ne­vezett mumus. Vagy tisztes, a nemzeti akaratot mél­tányló béke és megegyezés, igaz hamisí­tatlan népképviselet,lel s tiszta alko'Hiá­nyossággal, vagy jöjjön hát az önkény uralma. A fordulatnak mielőbb be kell kő vetkeznie jobbra, vagy balra, mielőtt az országos felfordulás te'jes lenne. A nem­zet vezérei is legyenek készen, nehogy váratlanul érje nemzet ünket — a katasz­trófa. Várjuk az eljövendöket. Jöjjöa hát Fejér váry a helytartó. Nemzetünk is megy a maga utján tovább — a teljes győzelem felé. Ez az ut, lövises, a szenvedés és meg­próbáltatás keresztjei az útjelzők — föl a Kálváriáig — igy következik csak a mos­tani szomorú nagj^péntekre az örvendetes húsvét. Kamatleszállítás az eggházmegyei AJapitvángi Hivatalbaq. A megváltozott pénzügyi helyzet, s az a nemes elv, hogy az egyházi célú ala­pítványi tőkéket közhasznúvá kell tenni minél szélesebb körben, érlelie meg a veszprémi székeskáptalanban azt a gondo­latot, hogy a kamatlábakat leszállitja s ezáltal az őrizetére és a kezelésére bízott nagy lökével részt vesz abban a nagy horderejű akcióban, mely a keresztény szo ciálizmussal indult, meg a kis emberek s a földhöz ragiidt, eladósodott kis földmi ves és birtokos megmentésére. A székeskáptalan Benacsek B-»la ala­pítványi főkönyvelöt bízta meg, hogy e tekint,etben konkrét javaslatot dolgozzon ki. Benacsek Béla a száraz számadatok ke­retét messze túlhaladva, egv egész tanul­mányt irt javaslata mellé Élénk előadás­ban, érdekes fejtegetésekkel ismerteti meg az olvasót a tárgyról, az egyházi alapít­ványok hivatásáról és azokj közhasznú ke­zeléséről s minden sorából kilátszik a szerző bőséges szaktudása ós tárgyának őszinte szeretete. A 63 oldalas füzet első részében a tőke szociális értékét méltatja. Rámutat arra a tényre, hogy ma már szooiális kér­dések legnagyobb része a keresztény tő­kéből remélnek jogos és méltányos ki elégitést. Érdekesen osztályozza a nagy tökét, vállalati munkás tőke s ezzel szemben a csendes, nyugvó tőke osztásába s kimu­tatván, hogy a tőkének mindenki csak annyi értéket tulajdoníthat, amennyi mun­kaerőt az kölcsönözni képes; a csendes, nyugvó töke, melyek közé az alapítványi pénzeket is kell soroznunk, nem jogosult magasabb hozadék élvezésére, mint pél­dául a munkás tőke, mely d jlgozik és ami fő kockáztat. Az alapítványi pénzekkel kockázt.atós vállalkozásokba nem szabad belemenni. A keresztény tőke okszerű felhasználására nézve fő elve, hogy köz­pontositassanak a pénzek s ogyöntetü. a reális pénzpolitika okos fegyvereivel, a ke­lesztény tőke vegye fel a harcot, tisztes szabad versennyel, másrészt gyakorolja azután vele azokat a kötelességszerű te­endőket, a miket ezen tökének keresztény jellege reá ró. Nagy tökével sokat lehet tenni, ha nyugvó tőke is az, azért volna üdvös és jó, ha, míut a mi egyházmegyénkben, az egész vonalon állíttatnának fel ilyen egy­házmegyei alapítványi hivatalok, amelyek azután a tőkék szakszerű okos kezelése mellett a közjónak is tesznek nagy szol­gálatot. Csak ugy lehet p töke hatalmas, ha nagy ós összpontosítva van. Az éid-'kes s a figyelmet, mindvégig lekötő fejtegetés, majd számadatokkal való indokolás után megteszi Benacsek konluét javaslatát, melyet a Szék-skáptalan mail évi december hó 16 én tartolt üléséber. el is fogadott, a következő határozattal : 1. Az egyházmegyei alapítványi hi­vatal az illetmény esek nek 1906. január hó 1-töl kezdve az összes illetményeit 4%-al számolja fel és fizeti ki, kivéve a szt. Do monkos papi nyugdijalapot és a papne­velde fentartására tett, alapítványokat, amelyek után 5°/ c ós kamat fizetendő, kezelési költség levonása mellett. 2. Az adósfelek á'tal fizetendő ka­matláb 5%-ban állapittatik meg ugy, hogy a kamatok félévenkint utólag fizetendők. Azon esetben, ha az adósfél az évenkint egyszer, utólag fizetendő kamatozást, vá­lasztja, vagy fenntartani óhajtja, ugy a kamatláb BV^/o ' es z­3. Tekintettel a kamatláb leszállítá­sára, a késedelmi kamatok 8%-ról 6%-ra szállíttatnak le. A székeskáptalan e létéének szoci­ális szempontból való fontossága kétség­bevonhatlan. Most, mikor a hosszan lartó péuzolc»ó«ág U'án az egész pénzpiacon ész­revehetöleg drágul a pénz, most, siet a ren­delkezésére álló nagytőkével a kisembe­reknek, a kisbirtokosoknak segítségére az olc«ó pénzzel. Fontos körülmény az is,J hogy a le­vegőben van immár a földbirtokok leher­meiitesitó.iénfk eszméje s hiszem, hogy nincs politikai párt, mely ha a kormányra jut, ezt az eszmét meg n» valósítaná. Minő szép szerep vár akkor köt.eles^ógszerüleg az összpontosított keresztény tőkékre, köz tük a veszprémi egyházmegyei alapitváuyi hivatalra is ! Azt, hisszük azért, hogy az egyház­megye papsága, akiket az alapítványi pén­zek kamatleszállítása legközelebbről érde­kel, meg fogja érteni e tény szociális érté­két s örömmel üdvözli a káptalan elhatá­rozását, nyomán a kisbirtokosra, a szegéuy emberre áldás fakad. Melegen ajánljuk azért Benacsek Bila okos fejtegetéseit, szép tanulmányát, — me­lyet nyomtatásban minden plébánia szá­mára meg fog küldeni a szerző, — a pap­ság figyelmébe, annál inkább, mert annak hatása alatt liozta a székeskáptalan ezen újítást elrendelő határozatát, mennek jó­tékony kihatá a a jövőre kiszániithatlan leszen. Kedves Szerkesztő Ur! Ki tudja, lesz-e még alkalmam a köz­igazgatási bizottsági ülés lefolyásáról re­ferálni a >B. V.« igen tisztelt olvasoiuak. A békés idők,ugy látszik, nem sokáig tartanak, fejünk teleti lógg már a Damocles kardja Még élünk ! Pedig már ugyancsak irigylem azon varmegyék tisztviselőinek sorsát, akik már elvéreztek a küzdelemben. Nyugodtan várjuk mi is sorsunkat, mert megnyugtat az a ludat, hogy az ellenzék, melyhez tar­toztunk akkor is, amidőn bün volt, ellen zékinek lenni, most, ugyancsak a nemzeti küzdelem tüzében acélositja erejét a nagy célokért, melyek után minden magyar szi­vét, lelkét, eltölti az édes vágyódás édes hazánk függetlenségéért. Jól is van ez igy! Mi megyünk nyugodtan előre, felemelt fővel, mig csak el nem esünk a nagy na­pon ! Valahányszor együtt látom e várme gye lelkes közönségét, valahányszor látom annak vezérfél fiait, kik bajlithatatlanok, a remény mindig erösebb és erösebb lesz lelkemben, mert, lehetetlen, hogy a haza­szeretet lobogó tüze, a küzdelemben való állhatatos kitartás, becsületes győzelmet ne arasson. Ez uj évben először ült össze várme­gyénk kiváló alispánjának elnöklete alatt a közigazgatási bizottság. A bizottsági ülést mindjárt az alispáni jelentés nyitotta meg. A jelentés ujabb fontosabb esemé­nyekről nem számolhatott be az elmúlt hó­napról. A tüze«etek csak szor^a'mas láto­gatók minden hó lapban ! Pedig ugyancsak szívesen hallanók, hogy e szomorú s nyo­morúságot, hozó látogatás elmaradt A inalt év december havában is 34 304 korona kárt okozott ós ami különöseu elszomo­rító, e kár legnagyobb része az amúgy is szegény népe*, sújtotta. U| adat a je­lentésben a f. évi január 2-diki földren­gés. Bizony — kedves Szerkesztő Ui — nem igen örültünk ennek az újságnak ! Örvendetes benne csak az volt, hogy 7—8 másodpercig tartoLt és hogy kárt nem oko­zott. A jó Isten elhárította tőlünk a ve szedelmet, hisz nálunk ugy ii elég a réz­kódtatásból, mit a politikai viszonyok mi­att kell szenvednie a magyarnak. Rossz csillagok járnak ! . .. Szinte ál dá-, hogy a tél keménysége nem sujt ben­nünket. Mert hát ugyancsak fagyoskodhat­nánk fa hiányában. Drága az éle% drága a melegség- Fogy a tüzelő »nj'«g, mint az alispáni jelentés mondja, mart, a fa ara ölen kint (de milj-eu ö) 6 —10 koronával emelkedett, a szénnek métermázsája pedig 30—40 fillérr 1. A pénzügyi adminisztráció te'jeseu szünetel. A pótadók azonban a je­lentós szerint, szépen folynak be ! A gazdákat bizonyára fogja érdekelni a tvh állatorvos jelentése, ezért arról is tesz"k említést. Örvendetes jelenség, liogy a rag. betegségekkel fertőzött, községek száma 52-ről 38 ra csőkkent. a rrult hó vé­gével. Különösen a sertésvész pusztít 12 községben, a többi községekben megoszlik a rag. betegség. Pusztító veszedelem a szurvasmarhaállományra a sercegő üszök, ame'y majdnem mindenütt az állat pusz­tulásával jár. Védöojtás 9 gazdaságban tör­tént. Néhol eredménnj el. Az állal vásárok forgalma közepes volt. Ebben a válságos időben, midőn a hazafias jelszó a »nem adózunk«, bizo­nyára nem érdektelen, ha bepillantanak a • B. V.« olvasói a fináncok gazdálkodásiba is ! Hát, biz azok most. unatkoznak ! Na­gyon kevés a dolguk. Nem merem hinni, hogy örülnének enuekl? Egyenes adóban inig 1904 év december haváben befolyt 630 297 K. 93 fillér, a mult évi december hónapban csak 40.450 K, 87 f. ; ez is a régi hátralek A hadmentességi díjban míg két, éve 35493 K. 93 fill. folyt be decem­berben, addig 1905. évi december ha»ában csak 42 korona ; bély^gilletékben 106.940 K.. a mult év december havában csak 17703 K. 97 f. Fogyasztási és ilaladónál azonban megkétszereződött úgyszólván a jövedelem, amennyiben két évvel decem­berben befolyt 138.906 K. 38 f , mult év ugyanezen havában 247.724 K. Fizetési halasztást nem kért spnki a mult decem­ber hónapban Ez is jó jelenség. Adná az Isten, hogy sohse szorulnánk reá a fizetési halasztásra. A tanfelügyelő jelentése az iskola lá­togatásokról számolt be. Bennünket egé­szégieket nagyon megörvendezie'ett a je­lentés ama része, amely hírt adott, hogy a polgári leányiskolát a tavasszal építeni kezdik. Istenem, de hátra is maradiunk ! Mennyi tenger pénz kellene iskolára. Fia­ink, kicsiny, nedves lyukakba szoritvák ! Kaszárnyákat építünk, iskolákat p«dig csak csiga lassúsággal. Pedig hát az az elcsene­vészedni induló gyerek élete, a tanitó gyöt­rődése — amit a levegő és világosság nélküli lebuj szobák okoznak, ugyancsak megérdemelnék az áldozatot. Áldozatról, gyermekről lévén szó, eszembe jutnak a főorvosi jelentés szomorú adatai, melyek ugyancsak a gyermek ha­landóság nagy mérvéről tesznek tanúsá­got. Kell-e ennél nagyobb áldozat? ! Mi szülők aggodalommal neveljük kis fiainkat, leányainkat és jő valami rett-netes, ami 0I3' borzasztó fájdalmat okoz Közegészség — jöjjön el a te olyannyira várt országod. Mert ez a sok apró sirhalom nagyon kiáltó tanúsága, hogy nagyon könnyelműek va­gyunk a reánk bizott, gyereksereggel szem­ben 1 Amíg az orvosi jelentésben niiudin-

Next

/
Thumbnails
Contents