Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-02-18 / 7. szám

6. BALATONVID EK 1906. február 11. őket és a sötétség fekete lovagjai­nak ! Mig a szabad, köztársasági Amerikában szent a vasárnap, zár­vák a korcsmák, addig itt ebbeu az alkotmányos, apostoli keresztény ki­rályságban még csak azt sem lehe­tett k ivinni, hogy a törvényhozás a serdületlen gyerkőcüket legalább 16 éves korukig eltiltsa a dohányzástól! Nem lehetett kivinni, hogy ha már a korcsmák nem is, legalább a pá­linkamérések és lebujok legyenek zárva vasárnap, ha máskor nem, leg­alább a vasárnapi istentisztelet ideje alatt. Ezt sem érhettük el. Pedig, de módja lett volna a törvényho­zásnak a nemzet erejét gyöngitő egy­házpolitikai vagy más tusák helyett, a nemzet erejét acélozó sok üdvös törvényhozási intézkedést megtenni. Hatalmas eszköz lenne a nem­zeti védelemben ! De mig tömvék a pálinkás butikok, mig a divatos hiú­ságnak áldoz a nagyzásraszoktatott magyar tucatszámra, sárkánymódra neki eregetett anzichstokkal, addig nem fáj az abszolutizmus feje a fo­gyasztási adó csökkenésétől. Lehet-e máról-liolnapra önmór­séklésre, sőt önmegtagadásra birnia magyart, főkép ennek azt a részét, melyik már megszokta Bachusnak áldozni, legyen az áldozati anyag pálinka vagy bor stb. A nemzeti küzdelemnek ez az uj módja sokaknak s igy köztük ne­künk is, kik állandóan hirdettük a vasárnapok megszentelésének szük­ségét, az italozások korlátozását st b., nagy elégtételül szolgél. Mert ben­nünket már ahlcor is nemcsak vallási, morális' de nemzeti szempont is ve­zetett. Adja Isten, hogy a nemzet meg­értse a vezérek szavát s kövesse őket a mértékletesség ösvényén is — a haza javára. A megyei törvényhatóság évi rendes közgj'iilést tartott hé íön dé'előtt Csertán Károly alispán elnökletével. A gyű­lésen kiemelkedőbb pontok voltuk : Vas, C<anád, Somogy, Sopron, Szabolcs, Pest, Komárom vármegyéknek ál iratai a inni politikai ügyekben. A balatonparti vasút építéséhez Hertelendy Ferenc folyamodá­sára hozzájárul a varmegy« 105 szavazat­tal 8 ellen ngy, hogy a 10% os megyei útadóból 1% ot ide adnak. U|»hb adót to­llát n«in keltett rá kivetni. — Torvényha­tósági munkásközvetitőnek megválasztották Sárközy Viktort. — Stefanecz József kémény seprő mester kérelmét teljesíteti ék, hogy kerülete kettőbe oszlassék. S ezeken kívül mintegy 70 folyóligyet tárgyaltak. Keszthely város fölmérése. Zalaegerszeg város belsőségénele fölvétele. (Folyt) Térképezés. A tulftjdonképeni tér­képet a város kíváusága szerint 80 cm. hosszú, 64 om. széles és 7 mm. vastag, fakeretbe erősített, csiszolt üveglapokra ragasztott merített papiroson 1:720 mér­tékben kell kéiz'teni. A szel vény keret, — a kataszteri térképekhez hasonlóan — 25 hüvelyk hosszú és 20 hüvelyk széles ép­egyközény. A térképi felrakás hibahatára a fix­pontokat illetőleg Vio. a részletes felmérés pouljait illetőleg pedig 2/lo természetes milliméter. Az utcivonalra ciatlakozó épületek liosszaságai, valamint az egyes telkek szé­lességei törésponttól lörésponlig méteres méretjegyekkel látandók el, továbbá be­jegyzendők a fixpontok és a magassági je­gyek számai és méretei is. A részletes felmérésről ugyancsak üveglapra ragasztott, papiroson 1 : 2880 mértékben átnézeti térkép is szerkesztendő az összes fixpontok, uicák, telkek és épü­letek feltüntetésével. Területszámitás. A lerületszámilámak nagyból kicsibe kell lörténnie olyformáu, hogy első sorbsn az egész belsőséget 15—20 számítási csoportra osztjuk, ezek területeit szel vényenkini. külön számitjuk.egy szelvény elméb-ti területéi-ó kiegyenlítjük s i^y az egyes csoportok területeit megállapítjuk. Ez az ellenőrző számítás grafikus utou pontos négyzethüvelykbeosztá* segítségével végzendő legcélszerűbben, grafikus terület­számítás alá tulajdonképpen csakis a cso­port határvonalai állal metszett, négyzet­hüvelykek esnek, az érintetlenek p udig el­méleti teriilelórtékükk-l jönnek számításba. A szelvénybe e«Ő csoportok területe illek összege és a szelvény elméleti terü­lete közt csak oly különbözet lehet, mely a csoport,vonalak álial meiszett négyzet,­Lüvelykek területének Vsoo részénél nem nagyobb. A szabályos alakú részletek területe természetes méretekből, a szabálytalan ala­kúak é terület-zámiió eszközzel a térkép­ről számítandók es eredményül kétsz-ri jó számítás középértéke vétetik. A kétszeri számítás etedméuyének 100 t.eiületegységig 2 egységtől, 2Ó0 te­rületegységig 3 egységgel, 400 terüleiegy­ségig 4 egységgel, 600 területegységig 6 egységgel, 800 területegységig 6 egység­gel, 1000 területegységig 7 egységgel, 1400 területegységig 8 egységgel, ezen felül pe­dig a területnek í/ 20 0 részéve'} szabad csak egymástól különbözni. Az egyes telkek, részletek területei végre a csoport területére állitaudók, mi­közben a terület arányában elosztandó kü­lönbözet a csoport, tei ületének Vsoo részé­nél nagyobb nem lehet. Szintezés. Minden utcakereszt,ezésen valamely alkalmas épület falába magas­sági j gyet kell alkalmazni. Magassági je gyűl kezelhe'őség, pontosság és jutai^'Os­ság szempontjából a város állal kívánt uégyszögalaku vastáblák helyett oly vas­szögek ajánltat.uak, melyek feje lárciaalnku s tetszés szerinti méreiü öjiiölt vas, mely a f'al színe elö»t marad, a hornyolással el­látott szöget pedig a falba ékelt fabetétbe érösitjlik. A szintezés pontosságának biztosítása végett első sorban 4—6 zárt s egymással kapcsolatos poly^onban haladó föhálózat. alkotandó, melyben az egyes meneteknél küométeivnkint egy cin. zárohí'.a van meg­engedve. E hálózatot egyes csoportokba fog­lalva a 1-gkisebb négyzetek elmélete sze­rint ki kell egyenlíteni, miután a részletes .szintezés abba beillesztelik. A fixpontok közt. az utcák és kö te­rek hosszmetszetei, valamint — 25 méte­renkint — keresztmetszetei felveendők. Egyben be kell szintezni az összes fixpontokat és magassági jegyeket. A hosszmetszetek 1 . 720, illetőleg a magasságokra nézve 1 : 100, a keresztmet­szetek egyaránt, 1 : 100 mértékben, vá­szonra ragasztott mi limétor papiroson szer­kesztetnek. A szomszédos fixpontok egymás közt magasságban 3 inni. a magasai jegyek egymás közt, valamint a legközelebbi fix­pontok magasságától 4 mm rel térhetnek el. * Ha Keszthely városa e véleményt megszívleli, akkor a város fölmérése és e mérés nyomán csatornahálózala is a kívá­nalmaknak meg fog felelni, mert a város fölmérésének két jellemző tulajdonsága : a pontosság ós a tovább' fejleszthetőség ily kikötések mePeit biztos alapokon fog nyugodni. Semmi sem természetesebb, minthogy a jó munkát, meg is kell bec-ületesen fi­zetui ; és ily feltételek mellett, — de más fel tél «lek mai nap n jm is képzelhetők — a város fölmérése és csatornázási tei vének elkésziié-e körülbelül vagy 16000 koronába fog kerülni: mi egy n-igyközség háztariá­sában bizouy elég tekintélyes összeg. A város, ha van erre pénze, csak ilyen alapou f igjon élihez hozzá még pe­dig azonnal, inert ln a rend->s politikai viszonyok következnek be, hamarosan úgyis elrendelik a nagyobb községek és városok fölvételét, még pedig a fenU véleménybeu foglalt alapon ; lgv legalább a város addig is érzi és élvezi a térkép előnyeit. Ha pedig nem volna elég pénz a f nt. közlött felmérési munkához, akkor a város mondjon le a fölméretésről, mert ez más alapokon, csak kidobott, pénz lesz. A rés/Jeges fölvételeknek és térké­peknek nincs értelmük. Ha a város min­den áron vonakodik teljes térképet készít­tetni, ngy jobb, ha lemond a térkép ké­szít teléseről és helyett-* kijelöli, hogy, mely utcákban kiván csatornát és csak erre hir­det pályázatot, persze ügyesebb ni és szak­avatottabban megfogalmazva, mint. amit a városfölmérésre kibocsátott, ; meg vagyok ugyan győződve, hogy a pályázat kiírásá­nál a jóakarat nem hiánj'zott, de abból igazán nem lehetett kiolvasni semmit, mert semmiféle közelebbi megszorítások a pá­lyázatban nem olvashalók. Igen természeies, hogy ha a csator­názási tervet készítteti el a város, akkor később, ha a fölmérésre fog rendeletet kapni a bekövetkezendő egészséges politi­kai viszonyok beálltával, a csatornázási ter­vet be kell illeszteni majd a városfölmó­rési tervbe, ami azt jelenti, hogy majdnem anny iba keiül most is a csatornaterv el­készültével is az általános tölméré&i terv, mim ha a csalornázá-*i tervet el se kékí­tette volna. A városnak még avval is tisztába kell jönni, hogy a térkép föntartása is pénzbe keiül, mert egy jól fei'ödő város képe rö­vid ídö alatt nagy változást mutat. Telkek feloszlatnak vagy építtetnek, reoi. házak helyébe ujak épülnek, uj utoák létesülnek, régi u'oák szabályoztatnak, járdák, útbur­kolatok átépíttetnek, egyáltaláben a hely­színrajzi és magassági viszonyok számtalan változásnak lesznek kitéve. Ez ujabb hdat.okat. föl kell venni és a térképbe be kell rajzolni. Ezt más he­lyen a városi mérnök eszközli ; Keszthe­lyen en'vek hiányában valamelyik alkalma­zásban levő, vagy niagán mérnököt, kell ezzel uieg bizni. Ez évente szintén kitesz vagy 400 koronát. Ha pedig e változások keresztülvitelét, a város elmulasztja, ugy Mindenki érdeke, hogy megrendelje bá'r mentve PREISACH ZSIGMOND, Budapest, IX., Üllői-ut 59 M. tavaszi és nyári női ruhakelmék, vászon, fehérnemüe k minta-gyüjteményét. — Kész női és uri fehérnemüekről diszes árjegyzék.

Next

/
Thumbnails
Contents