Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)
1906-02-18 / 7. szám
1906. február 11. BALATONVIDÉK 3 15—20 év múlva az egózz térkép tönkre megy, inert más képet és viszonyokat mutat, mint, a milyenek tényleg léteznek. Ez-ket megszívlelve készíttesse el a város hálózatát, beleillesztve az országos Iiálóza' ba 1 Minthogy azonban a preciz pontos mérés és térkép-készítés csak alapos és gondos munka eredménye lehet, ami nagyban függ a mérnök egyéniségótól, azért ajánljuk, válassza jól meg a város a vállalkozó mérnök személyét, dolgoztassa ki jól a vele kötött, szerződést és osak olyan vállalkozónak adja ki a munkát, kinek egyénisége és a vállalat nagyságát tekintve vagyoni viszonyai is garanciák a munka pontos, ügyes éj szakavatott, végrehajtását a. VI. Pártoljuk a hazai ipart! Zalavármegye bizottsági közgyűlése 29964. 1905. sz. határozatával társadalmi mozgalmat kezdeményezett a honi ipar támogatására s annak szervezésére a vármegye alkotmányvédő bizottságát kérte föl. A lelkes bizottság terjedelmes felhívásban ismertette a hazai ipar pártolásának égető szükségességet, egyben egyenkint falhivta a községeket, hogy minél nagyobb számmal tömörüljenek — az évi csekély tagdij befizetésével — a >Magyar Védő Egyesület* zászlója alá, amelyre nemcsak a hazai ipar, hanem a hazai mezőgazdasági termékek pártolása, illetőleg minél magasabb árban való értékesítése, s Ö ' ezzel az idegen termékek kiszoritása van felírva. Vájjon szüksóges-e ehhez megyei határozat ? Nam-e tudja minden valamire való magyar ember, hogy a hazai ipart pártolni kell ? Nem jött még tudatára annak, hogy a fellendített ipar biztosítja az oiszág jövőjét ? Sajnos, az előzmények mind arról győznek meg bennünket, hogy — ha esetleg tudtuk is — nem viseltük szivünkön a kisgazda ós a földhöz ragadt kisiparos kétségbeejtő sorsát. Pedig az említettek sorsa a mi sorsunk is ! Nézzük meg a városi szegényházakat, mit látunk ott? Talán a kiömlő könyeinktől nem vesszük észre azokat a becsületben megőszült, fizikai erejüktől megfosztott kisiparosokat, kik öreg napjaikat a megérdemlett nyugalmas élet helyett koldulással töltik ? Hát ha betekintenénk a még vajúdó kisiparos családi fészkébe ? Rettenetes közöny kell ahhoz, hogy megmentésükre azonnal meg ne tegyünk mindent., amivel a Végzet bennünket megáldott. Nem pénzbeli segélyt értek ! Azt önérzetük, mint alamizsnát visszautasítaná. Nem is hangzatos frázisokat kérnek a k'sipar támogatására, hanem igen is kérik, sőt határozottan követelhetik, hogy munkaadással támogassuk őket. Tekintsünk be csak egy vásár alkalmával a nemrég még oly vagyonos és tekintélyes csizmadia sátrak közé. Szenteljünk pár percet a kémkedésre.Mit látunk? Telve a sátor ízléses s mondhatni remekül elkészített munkával, s egy-két venni szándékozó parasztemberrel. (Hja, mert az uri ember bolti cipőt ós csizmát hord, melyet nem tudom melyik gyár készített.) Az alkudozás órákig tart s végre is a szegény iparos kénytelen engedni, mert ki tudja van-e otthon kenyér ? S mit gondolunk, van haszna az eladott portéka mellett ? Nincs ! Hisz amit ezelőtt tiz évvel eladott 8 forintért, azt ma odaadja 5 forintért. Pedig hát, ha jól tudom, a bőr s általában minden sokkal drágább Hátha még hozzá gondoljuk a lieccmajszberok által feliz< atott sztrájkoló segédek folytonos követelődzését, ? Így van ez minden ágával a kisiparnak. Van kivétel az egyes iparosok közt, de az"k azt hiszem örököltek, vagy vagyonilag szerencsés házasságot kötöttek. He ily pangás mellett ők is osak oda jutnak, ahová a többi társuk. Mennyivel elösegitenők a már kihaló félben levő kisiparosainkat, ha visszatérnénk remek nemzeti viseletünkhöz. (Mert ilyeneket nem tudnak ám Bécsben készíteni !) Azonnal feltámadna: a magyar szabó, csizmadia, sapkás, gombkötő, szürszabó, takács, stb. ipar. No de ne keseregjünk. Szervezkedni kell ! A mozgalom az egész megyében megindult. Ki mivel tud, segítsen a cél mielőbbi elérésének küzdelmében. Senki sem mentheti magát mulasztásáért. Nemcsak városokban, hanem a legkisebb falukban is meg kell próbálkozni. Én hiszem, hogy nem lesz fáradozásunk sikertelen. Példa erre Szentgyörgyvár község, hol Oitay Guidó földbirtokos kezdeményezésére alantirt előadása után — melyben a szervezkedés célját ismertette — 33 földmives és iparos jelentkezett évi két korona befizetésével rendes tagul De még lesz több is! Föl tehát a küzdelemre ! A magyar iparpártolás a leghathatósabb kétélű fegyver, amely egyrészről a munkás kezének kötelékeit, másrészről a német sógor nyakát metszi. Horváth László. Az Otthon-kör „háziestélye". Csapongó jókedv és farsangi kacajtól hangzottak a Hungária termei az elmúlt hét szombatján és Karneval herceg ez-n estét, is méltán feljegyezheti fényes diadalai lajstromába. >Otthom kör vúrosuuk kulturális életének ezen zsenge hajtása fényes jelét adta életrevalóságának a f. hó 10 én, a Hungária nagytermében rendezett háziest.élyével. Az igazat megvallva, közönségünk a siker iránt szánakozó kétkedéss 1 fogadta a mulatság hírét, és hogy az ilyen rövid idő alatt összehozott műsor mégis oly fényesen sikerült, az az »0 thont tagjaira nézve csak buzdításul szolgálhat ós szolgáljon is, a jövőre nézve. C<ak az utolsó napokban emelkedett az érdeklődés ugy, hogy az ülőhelyek jóléte már az eláruiitóknál elfogyott. A 3/ i 8 óra után érkező vendégeket pálmák, délszaki növények és feny ő-ag füzéiekkel díszített pazarul kivilágított, terem fogadta s felejthetetlen kedves benyomást gy akorolt a belépőre. Pont 1/2 9 órakor felgördült a teremben felálli'oit színpad függönye és az emelvényen kedves ismerőseinket, a Keszthelyi Ének- ós Zene Egyesület tagjait, üdvözölhettük, akik a műsor első számaként >0seink emléke« cinm dalt énekelték a náluk meg szokott precizitással Második számul Jámbor Pepita és Eckhardt Antal Beethoven V. sy ruphoniájának III. ós IV. részletét adták elő zongorán nógykézre. A nagy művészettel eljátszott darab sok lelkes tapsot aratott, úgyannyira, hogy az újra meg újra felhangzó taps és •halljukt, >halljuk< kielégítésére a szereplőknek még egy rövid darabot kellett eljálszaniok ráadásul Most ismét a »Vegyeskar« lépett az emelvényre ós tüzes tempóban Eckhardt Antal gyönyörű nópdalegyvelegét adta elő, óriási hatást keltve. A pattogó magyar nóták hallalára mozgásba jöttek a táucolni vágyó lábacskák, megmozdultak a székek s kicsi hijja, hogy táncra nem perdülL a közönség Ezután Simon Ernő dr. és Gönci Ede liegidü duettje következett Eckhardt, Antal zongorakiséretével. Schuhman R. kis ábrándjait játszották. A művészi szép játék a hallgatóságot egészen elbájolta, ugy, hogy játékuk végeztével a közönség zajos tetszésnyilvánításokkal jelezte a hatást, amelyet, a köziemüködő urak a közönség soraiban szép játékukkal méltán keltettek és amit ők egy ujabb kedves darab eljátszásával honoráltak. A műsort, egy kedves egyfelvonásos vígjáték zárta be. Nem szándékozunk kritikát irni, hisz a szereplők igazán, dilettánsok voltak. Tekintve azonban a/t. hogy alig 10 nap állt rendelkezésükre, feladatukat sikeresen oldották meg. Igen kedves és szeretetreméltó volt Katalin szerepében Jámbor ' Pepita. Ügyes játékát a közönség elismerése jutalmazta. Houeyball húgát: Margitot, Eckhardt Vilma személyesítette. Élénk rátermettséggel játszotta az incselkedő, csintalan leányt. »Eliz«, a szobalány szerepét, Ikotits Böske játszotta meglepő természetességgel. Honeyball szerepót Kétszery Géza adta elég jól, bár sem hangja, sem egyénisége nem volt a vígjátékhoz mórt. Svoppington, — a darabnak tulajdonképeni hőse, Oroszy István volt, aki játékával ós lraughordozásával élénk derültséget keltett a közönség sotaiban ; mint, a máséóit lelkesülő hóbortos angol, igazán jó volt. Különös derültséget, keltett Census Jeremiás szerepében Bognár Imre, aki belépésekor kitűnő jelmezével hangos hahotára fakasztotta a közönséget. A darab után csakhamar felhangzott Bizi Sándor bandájának tüzes zenéje, aki teljes buzgósággal igyekezett a fiatalságot táncra perditeni. A jókedv percről-percre emelkedett és a buzgó táncosok ugyancsak kitettek magukért. Reggel 1/ 26 óra körül kezdtek oszlani a táncolók és egy kellemes est édes emlékeivel hajtották nyugovóra fejeiket. A jelenvolt hölgyek névsorát itt közöljük : A s s z o n y o k : \ Baudiss Ernőné, Bendekovich Istvánnó, Berger K. Lajosnó, Boda Jakabnó, özv. báró Bothmernó, özv. B-zerédi Lászlóuó, Cikliu Z-igmoudné, özv. Clement Lipótné, dr. Csauády Guszt.ávué, Csébi Lajosnó, Dravecky Kálmánné, iiickhardt Antalné, özv. Emec Józsefné, Fáber Sándorné, Frankó Jánosné, Friscii Samuné, Fülöp Antalnó, Helbek Józsefné, Herceg Hermáimé, özv. Hetyei Gézáuó, Hoffmann Arnoldné, Holly Fereucné, dr. Illés Ignácnó, Ikotits Sándorné, Imrik Jánosné, özv. Janhovics Józsefné, özv. Jámbor Ernőné, özv. Jeckeifalussy Aladarnó, Kavallár Józsefné, Kamnurer Istváuné, özv. Kiss Richardné, Kiss Józsefné, Matolay Józsefné, Mérei Ignácnó, Melcsók Lajosnó, Nóvák Károlyné (A.-Páliok), Párkányi Józsefné, Peth'ü Vilmosné, Reischl Imróué, Ricol Fereucné, Sándor Eieknó, dr. Schwartz Zsigmondné, dr. Simon Ernőné, dr. Simon Sándorné, Siegmüller Ferencné, Stieder Kálmánné, özv. Sujánszky Imrénó, Szeless Jánosné, Szűcs Gerőné (B.-Szt. György), özv. Trsztyánszky Lajosnó, Vérfy Istvánué, Vidosfalvy Ernőné. Leányok: Babocbay Teruska, Csenády Vilma, Eckhardt Vilma, Egri Fáni, Emec Gizella, Frank) Gizella, Helbek Janka, Helbek Lujza, Hetyei Margit, Holl-* Etelka, Illés Marietta, Ikotits Böske, Jakits Aranka Jankovich Margit, Jámbor Pepita, Jeckeifalussy Irina, Kiss Irén, Kósa Mariska, Krampatics nővérek (Tapolca), Nagy Marilla, N«gy Margit, Neuvirth Margit, Nóvák Gizella, Pap Erzsike (Les.-Tomaj) Párkányi Micike, Párkányi Margit, Pethö Elza, Pethő Böske, Sándor Erzsi, Sándor Etel, Saxer Mici, Stark Anna, Stegmüller Margit, StegmüUer Gizi, Trszt.yánszky Margit, Trszty áiiszky Ella, Vajda Anna, Wiezorek nővérek (Fenék). P. Szikrák. A gyermekvilág képe: képe a kialakuló jövendő társadalomnak. Akié a gyermek, azé a jövő. Amely társadalom gondját viseli a gyermeknek, az a társadalom az ő jövőjének alapjait ralcta le és amely társadalom elhanyagolja gyermekeit, az a saját sírját ássa. Ma, a modern korban, sok dolog történik a gyermekekért; solc olyan, mit