Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-06-17 / 24. szám

X. évfolyam. Keszthely, 1906. junius 17. 24. szám. BALATONVIDEK Politikai hetilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. 6ÍKRKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL I volt gtid. tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... 10 kor. — Fél évre... . . 5 ,, — ,, Negyed évre 2 ,, 50 , Egyes szám ára ....... Zu» Nyllttér petltsora alku szerint. A nemzetiségek. (*) Mindig bizonyos barátságos érzés fog el, ha egy trencséni, vagy nyitiai drótos, avagy üveges tótot, nagy dudáju oláhokat látok az el­maradhatatlan bocskorral bandukol­ni az ország utján. Békések, aláza­tosak, szinte a megliunyászkodásig tulsze rények. Es a magyar megbecsüli őket. Fazekat drótoztat, ablakot üvegez­tet vele. Megbámulja a kuricsmás oláh együgyü medve- vagy majom­táncoltatását, meghallgatja dudáját s azután hull a kalapba baksis s kijár az elmaradhatatlan darab ke­nyér s a szegény tót és oláh me­het tovább magyar fillért gyűjteni, hogy az otthon maradt tót és oláh fiókák a zabkeDyér rágás mellett éhen ne haljanak. A világért se bántaná a ma­gyar a maga megszokott tótját és oláh atyafiátJ Viszont az atyafiak sem szoktak okot adni a »beavatkozásra «. Békés természetük különben is sokat ki­bir. Ez a viselkedése otthon és uton. Jól megfér a magyarral, mig gonosz izgatók meg nem zavarják s béké­jét föl nem dúlják. Együgyü jóhi­szeműségében csak akkor tör ki, mikor azzal félrevezetői visszaélnek. Ezt látjuk a történelem folyamán. Ez ismétlődik most legutóbb. Helyreállt az alkotmányrend. Mint a denevérek az odúból bújtak elő rejtett ismeretlenségük homályá­ból a nemzetiségi bujtogató akarno­kok, hogy akik a kis ujjukat se mozdították meg az alkotmányosság védelmére, éppen ennek köpenye alatt szidják a magyart saját házá­ban s izgatnak ellene a félreve­zetett jóhiszemű nép körében. Bárki legyen is az, ki a nép jóhiszeműségére pályázva azzal visz­szaél, hogy magának olcsó babé­rokat gyűjtsön — elitélendő. Kétszeres megrovás alá esik, ha a cudarságnak ily eklatáns pél­dáját szolgáltatják azok, kik hivatá­suk és állásuknál fogva kötelesek volnának szent feladatuknak ismerni minden faji torzsalkodás ellen küz­deni, annak élét venni s a külön­böző nemzetiségű honpolgárok kö­zött a kölcsönös békét és egyetér­tést ápolni és fentartani. Nem találunk elég kemény sza­vakat éppen ez okból a Jurigák, Jehlicskák és Kollárok ellen. Rá­szolgáltak a legkeményebb kritikára. Országházi szereplésük hű tükre volt künn viselt magatartásuknak. Ha ugy mertek beszélni a ma­gyar törvényhozás termében, miként hallotta az ország, mint beszéltek akkor ismeretlen, eldugott falvaik­ban a szegény népnek. Az eredményt a felszított nem­zetiségi torzsalkodás mutatja. De liát a bűnhődés nem maradhat el. Sokáig már nem folytathatják kis­lelkü áskálódásaikat a legújabban feltűnt nemzetiségi nagyságok. Nem fogják folytathatni állásukkal való csúnya visszaélésüket a jurigák. Éppen a mindenkor nemesen érző, színarany hazafiságu klérus fogja ezen ifjú tótocskákat a meg­érdemelt leckében részesíteni. A mozgalom máris megindult. A legilletékesebb helyről. Saját egy­házmegyéjük részéről. Az esztergomi ősrégi egyházmegye papsága már lesújtott a tótocska Jurigákra. El­itélte hazafiatlan eljárásukat. Foly­tassák a többiek. Társadalmi uton A BALATONVii)ÉK TÁHC AJA. Berlintől Zürichig. Irta Schaffer Gyula. II. (Folyt.) Vonatunk őrült sebességgel rohant le­felé s egy nagy kanyarodónál kies völgy­ben bájos városka bontakozott ki előttünk, utunk második állomása — .Tena. Szelid emejkodésü hegyek alkotta völgyben terül el az emlékekben gazdag város a tovaro­hanó Saaletől két részre osztva. A weimari nagyok egyikének, Schillernek emléke ide is elkísért bennünket ; 10 esztendőt töltött itt a költő mint a jenai egyetem profes­sora Az első előadáson a mintegy 500 főre menő hallgatóság néma áhítattal leste a költő szavait, elfelejtve a lábbal való do­bolást s súrolást, a tetszés illetve a nem­tetszés már akkor dívó s a német egyete­meken most is egyedül szokásos megnyi­latkozási módját. Előadás után diadalme­netben kisérték a hallgatók a «Haramiák> költőjét lakásáig s este fáklyászeuóvei tisz­telték meg. Maga a professorság ugyan nem volt a költőre nézve kedvező, elvon­ván őt igazi területéről, a drámairásról, azonban egyrészt megadta a módot, hogy hosszas liányódtatás után családi tűzhelyét megalapíthassa, másrészt a történetírás mé­lyére való hatolás, a philosophia s aeste­tika tanulmányozása mintegy előkészítőül szolgált a következő nagy korszakhoz, mely­ben a költő visszatérve hűtlenül hagyott múzsájához, a gondolati költemények s gyönyörű balladák sorozatán át újra a drá­maírás mezejére lépett. A jenai tartózko­dás tette lehetővé, hogy a két költő, Goethe és Schiller, közelebbről megismervén egy­mást megköthessék a világiroda ómban pá­ratlan frigyet. A költő egykori lakása ma modern csillagvizsgáló intézet ; a hozzátartozó kis kertben árnyas bokor mellett hatalmas ter­méskő a felirattal : «Itt irta Schiller a Wallensteint 1798 » Kissé távolabb egy kőpad, rávésve Goethe szavai : «Ennél az öreg kőpadnál gyakran üldögéltünk s nem egy jó s nagy szót váltottunk egymással!* A költővel egyidejűleg volt tanára a jenai egyetemnek a theologus Griesbach, a költő Schlegel Vilmos s a philosophus Fichte. Schiller egyik legkedvesebb tanítványa volt Hardenberg Frigyes, ki később mint No­valis biztosított magának helyet a német irodalom lapjain. A jenai egyetemtől in­dult ki hatalmas hullámokat verve a •Bur­schenschaft» mozgalom. (1815.) Goethe többször tartózkodott «a kedves bolondos kis fészekben, ahogy Jenát nevezi ; egy ízben a megáradt Saale partján tett séta sugallta a «Halá»z> c. szép költeményt. A városi Szt. Mihály templom tornyából gyö­nyörű kilátás jutalmazott bennünket a fárasztó lépcsőmászásórt. Eéb-záznegyven­két lépcsőn fel vagy busz percig a saját tengelye körül forogni nem kis dolog. Kint a város végén van egy kis gótikus templom, hol Schiller egész csendben ol­Sirolin Emeli az Mrácjrtt t* • testsúlyt, meguHa­teti a köhögést. Tiladéket, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, buruiok, szamár­köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roehe" eredeti csomagolást. F. Htffminn-Lt K«ch« & C». Basel (StíJC). Roehe íí 93 Kapható orroii rendeletre a ty6<y«zertárak­bao. — A/a Uvegenklnt 4.— korom.

Next

/
Thumbnails
Contents