Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)
1906-06-03 / 22. szám
2. BALATON VIDÉK 1906. junius 1 7 Pünkösd. A tavasz virágzása elérte tetőpontját,. Balzsamos a levegő az erős illatártól. Pünkösddel a nyugalmas tavaszi napok helyét a kalánt és gyümölcsöt érlelő forró napok váltják fel a maguk pusztító ós t.isztitó viharaival. Igy volt, az akkor az első Pünkösd ünnepén is. Viharzott az Ég, zúgott a szélvész s a lelkeket megtisztitó Szentlélek leszállott az apostolokra tüzes nyelveknek alakjábau. Leszállott s a munkára gyenge, bátorságban fogyatékos, tudományban járatlan galilei halászokat edzett munkásokká, íólelmet és emberi tekinteteket nem ismerő orosz bánokká s a világ tanítómestereivé avatta, kiknek szava elhangzott a föld legvégső határáig s hangzani fog, mig az egész nap ott ragyog s szerte hinti perzselő sugarait. Sőt azontúl is. Mert az ő tanításuk az örök igazságok igéi valának. Pünkösd iiujepe van most is. Szelíd, csendes napok. Derűs az ég. Haj, pedig csak nemrég is viharzott fejünk fölött. Félő volt,, hogy orkánja magával ragadja legértékesebb kincseinket: alkotmányunkat, szabadságunkat. Am, ez a veszedelmesnek indult, vihar pusztított : de csak a nemzet életét megfertőztető miazmákat söpörte el. Jótékony hatására még szűkség van. Vau még mit tisztítani. Mert hát a közélet, hullámzása is olyan, mint a folyam áradata, melj'et piszkos habok fodrozása szenuj'eznek be. Es ha minden rom eltávolíttatott, lia közéletünk megtisztult teljesen, következik a munka, a nemzet megerősítésének nagy munkája. Am, hogy ez a munka hasznos, gyümölcsöző legyen, szükséges az égi segitsóg. A gondviselés ugy akarta, hogy a nemzeti ügy harcosai a kormányrúd mellett egyesüljenek — a munkára. Hogy a nemzeti bizalom letéteményesei nemes missiójukat betölthessék, nemzetüket a fejlődés, a művelődés és anyagi gyarapodás ösvényein tovább vezessék : az egész nemzet egyetértő, mindeu kicsinyes torzsaikadást [félretevő támogatásra van szükségük. Ezt hozza meg nemzetünk számára piros pünkösd ünnepe. Csak most hangzott el a nemzet vezéreinek . a kormány férfiaiuak tauitószava a miniszterelnöki expozóbau. Vegye fontolóra azokat, a nemzet s cselekedjék szerintük. Mert arra, hogy a Szentlélek Isten segítsége gyümölcsöt hozzon, szükséges, hogy mi is vele munkálkodjunk. Nagy muuka vár nemzetünkre. Szentlélek Isten jövel, segítsd a magyar népet egyetértő s áldást hozó munkálkodásában. Nem másban. Bernied bízunk, jövel s támogasd a jóakarauiak munkáját. Az uj vasútvonal. (*) Mult számunkban «Hagyar vasul,i politikánk köréből» ciuiinel egy minden tekintetben figyelemre méltó cikket közöltünk Udvardi Vince tollából érdemes laptársunk, a Magyar Paizs után. Sietünk megjjgyezni, hogy az érdemes cikkírónak minden sorát aláírjuk. Csupán egy aggodalmat — mit jámbor ókajtámak szoktunk nevezni —i uem titkolhatunk. Ez a kivitel lehetősége. Vájjon, Kossuth hazafias ós nagy koncepciójú tervéhez rendelkezésre állanak-e majd a megfelelő anyagi eszközök. Népünk szegény, az állam tul vau terhelve, sok más szintén égető kérdés nem vár, de egyenesen kiabál a megoldás utáu. Mik azok, uem szükséges részletezni. Di tegyük föl, hogy a fölvetett tervhez meglesznek a kivitel anyagi eszközei. Mi sem természetesebb, miuthogy a nagy ós általános országos érdekek mellett ez az uj vasútvonal a fejlő lésnek ós anyagi gyarapodásnak uem is sejtett forrásait nyitni meg ugy a vármegyére, mint, különösen vidékünkre nézve. Mert ez a vonal vármegyénket nemcsak a fővárossal, liauem Fiúméval s ezzel egyenesen a nagy Nyugat forgalmával hozná közvetlen óriutkezésbe. Anélkül, hogy a tervnek bármiben is prejudikálni akarniuk, cikkíróval tartsunk s azt a meggyőződést valljuk, hogy az uj vasúti vonal útirányából Keszthely ós a vármegye székhelye, Zalaegerszeg, nem hagyható ki a számításból, anélkül, hogy ezzel indirekt maga a városok érdeke is rövidséget ne szenvedne. Ha már ez a kó' város a Déli vasút, építésekor mellőzésbeu részesült, nem szabad annak most az uj korszak küszöb ín megtörtínnie, mikor már az egyes vidékek ós városaik kormánytámogatása, nem kortes érdemek utáu, hanem magasabb szempontból számithatnak fejlődésük feltételeinek megadására a kormány részéről is. Ez az egyoldalú nézőpont volt az, mjly különösen vármegyénk szókhelyét, Zalaegerszeget fejlődésóban mindenkor megakasztotta. Mivel Nagykanizsa a maga vasutjával Fiume ós B ;cs felé bírja a fejlődés feltételeit, ugyauezen okból az uj vasút iránya nem lehet, más, min', Zalaegerszeg, miut ezt igen helyesen indokolja a cikk írója is. Nem pedig, nemcsak Zalaegerszeg érdekéből, Inuem vármegyénk közönségének érdeke szempontjából is. E/, a vonal Budapestről kiindulva magyar tenger mellett haladna, Keszthely érintésével Z ilagerszegbe futna be. E'.zel a város és vármegyénk anyagi fejlődésének is óriási lendületet adna, m>srószt a vármegye közönségének érdekeit más irányban is szolgálná. Zalaegerszeg, mint a megye székhelye, az a hely, hová a vármegye közönségének legtöbb órdekszíla fut, össze. Kell tehát, hogy ez a város minden oldalról könnyen megközelíthető legyea. Igaz ugyan, hogy a Dili vasút, Zalaszeutivánnál érinti — messziről — de ez csak egy irány, a másik ennél is nagyobb baj, padig a vicinális véghetetlenül nehízkes volta a maga kiosinyessógéve^uu-tlmasságáva! ós nagyobb ío"galom lebonyolítására való teljes alkalma tlauságávalóscélszerütlenségéve 1. Ugyanezt válaszolhatnék a másik, Zalaegerszegfelé törtető u*yau, de véghetetlenül lassan ós alig haladó vicinális pajtásra is. Mis nyomós okok is amellett szólnak, hogy Z ilaegerszeg az uj vasútvonalnál komoly számításba vétessék. Arról term íszetesen kétség sem lehet, hogy ha ez a vonal valamikor létesül, csakis a BiUton mentén Keszthely állomással szerepelhet impozáus vasúti térkóphílózatuukou. Mó^is kívánatos, hogy a város közönsége a fö'vetett eszmének, a vasúti tervnek minden mozzanatát, alakulását ós változását éber figyelemmel kisérje; ugyanezt ajánlhatjuk Zalaegerszeg közönségének figyelmébe is. Dacára annak, hogy a kereskedelmi, valamint az egész kormány legjobb akaratáról meg lehelünk győzőive — az éberség soha sem árt. A BALATONVIDÉK TÁHCAJA. Egy igaz férfi. „Arma virumque cano. . ." (Vergilius.) Az emberi lelket, annak tulajdonságait és értékét nem lehet elpárologtatni mint a vizet, nein lehet eléget'ii mint a fát, nem lehet megolvasztani miut az ércet, nem bebörtönözni vagy lenyűgözni, mint egy rabszolgát. A lélek az ember legjava birtoka ; annak tulajdonságai képezik az ember értékét vagy értéktelenségét. Ezt takargatni, eltitkolni lehet ugyan egy ideig, de, mint az ember igazi énje, előtör az a külső világba s az emberek az embert ebből ismerik, ez alapon ítélik meg ; és sajátságos, hogy hamarabb lálszik ki az értéktelenség, mint a szellemnek sok kincse. De ez csak az idő kérdése ; mert az igaz ember rendesen szerényebb annál, ki nagyon is hangosan árulja el, szavaival és tetteivel, behő tartalmát, vagy pedig nagyon is feltűnően és érzékenyen takargatja azt, amit eltakarni, eltüntetni, semmivé tenni szeretne. Vergil ius, a halhatatlan római, remek époszát, az Aeneis-t kezdi ama szavakkal, melyek e sorok felett állanak ; férfiúról ós harcról énekel. Mert a férfi, az egész, erős és igazi férfi oly jelenség, hogy költő, ihletett költő tollára méltó; az ember pedig olyan, hogy csendes és kevés örömét csak csendben elvezi, inig a világ inkább csak a küzdelmes életnek munkáját és lefolyását szemléli embertársában, erről vesz tudomást és ez érdekli természetszerűleg legjobban, mert hiszeu maga is küzdelmes életet él rézért énekel a költő is férfiról és férfias küzdelmek iiehézségeiről, mert a boldogság ritkán tárgya a közös érdeklődésnek, inkább csak célja; az azért való küzdelmek jobban lekötik, minden másnál jobban kötik le érdeklődését. Férfiról, egy munkás életben és terhes állásban élő egész férfiról szólok én is, kit a király ő Felsége bizalma társai fölé emelt. Burány Gergely dr. ez, az elmúlt héten kinevezett csornai prémoutrói rendű prépost Egyszerű családból emelkedett oda, hol most van. Az Isten negyedik parancsának teljesitése volt életének fő boldogsága, mig szülői éltek ; ragaszkodó szeretet fűzi ma is, haláluk után, hozzájuk. Azért áldotta meg őt az Ur avval, mit e parancs megtartóinak igért Es ha nem mentette is föl az élet terheitől, aggodalmaitól, de megadta neki azt, mit igazán ambicionálhat minden igaz férfi : munkájára sikert, tanítványaitól ragaszkodó szeretetet. Esztergomban született 1852. február 6.-án, ott is járta iskoláit Tanárairól a legmélyebb hála és szeretet hangján emlékezik meg mindig ; ezek között legmélyebb hatással volt reá Vaszary Kolos dr., Keszthely szülötte, bencés tanár akkor, Magyarország bíboros hercegprimása ma. A tanár és tanítvány között levő viszony az iskola elhagyása után nem szűnt, nem változott meg, csak mélyült és bensőbb lett: igaz tisztelet és szeretet egy részről, baráti szeretet a másikról, mely akkor sem változott meg, mikor az egyik, azelőtt egyszerű szerzete tanár, az ország legmagasabb egyházi és közjogi állásába került. Az ő példája és szelleme volt akkora hatással a fogékony lelkű ifjúra, hogy ő is a szerzetestanári pályára. készült és a csomaprémontréi kauonokrendbe lépett Hittudományi képzését a Pázmáneumban Bécsben, a tanárit a budapesti egyetemen nyerte. Legelső tanári alkalmazása városunkban volt 1873-bau, majd Szombathelyre helyeztetve, 1875-ben fö'szentelték és időközben doktori oldevélt is szerezve, mint igazgató jött vissza 1890beu Keszthelyre, hol az algimnáziumnak főgimnáziummá való fejlesztésében, Keszthely város és a Rend hozzájárulásával előkelő része volt. 1906. április 18.-áu a rendi Óvjuk meg! Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeinket és szőnyegeinket molnár és por ellen, melyet ugy érhetünk el, ha azokat Keszthelyen Schweiger Sándor molykár elleni intézetébe nyári gondozásra adjuk, liol azok igen jutányos áron biztosan gondoztatnál*.
