Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)
1906-06-03 / 22. szám
1906. junius 2. BALATONVIDEK 3 Magyar vasúti politikánk köréből.*) (A fiumei forgalom lebonyolítása.) Amint már a mult számban irtum, a Fiume forgalmának lebonyolítására szánt vasút csakis akkor felel meg teljesen föladatának, lia az nem tisztán a budapest— fiumei forgalmat bonyolítja le, hanem a Balaton és Héviz bekapcsolásával oly érdekeket. is szolgál, amelyek egyrészt nemzeti büszkeségünket táplálják, másrészt évenként oly milliókkal gazdagítják hazénkat, amelyekhez ezeu birtokunknak a főforgalomba való kapcsolása nélkül nem juthat soha, Másrészt, mivel nem helyes, sőt káros az a vasúti politika, amely a meglevő vonalak forgalmát, jövedelmezőségét nemhogy fokozná, nemi ogy azokat szállítóképességre alkalmassá tenné, hanem megengedi, hogy e forgalom a meglevő vonalakról leterellessék, vagy ujak építése által fölfogassók, országos szempontból szükségesnek tarlom, hogy az állam vagy átvegye vagy bérbe vegye a boba—Csáktornya— zágiábi útszakaszt és azt a föl torlódó forgalom lebonyolítására alkalmassá tegye. Ezért tartom föltétlen szükségesnek, hogy a budapest—fiumei kezdés a balatonparti vasúttal kapcsolatban oldassék meg, amely Zalaegerszeg—Csáktornyán át vezeti le a forgalmat Fiúméba. Mivel pedig azzal, bogy a Balatont és Hévizet Budapesttel ősszel ötjük, még nem érjük el azon célunkat, hogy ezen országos kincsünket világfürdővé, az egész kontinens találkozó helyévé tegyük, hanem kell, bogy hazánk e két büszkesége a világforgalomba is bekapcsoltassák, hogy az idegenből jöjjön be a látogató és vele a sok millió, elengedhetetlen kellék, hogy Zalaegerszeg Körmtnddel és igy Gráccal fővonallal köttessék össze. A lővonal tehát, a budaörsi állomásból kiindulva a következő útirányt veuné : Törökbálint — Sóskút — Vaál— Lovasberóny Pátka—Székesfehérvár. A zichyfalvi állomásból kitórőleg Nádasladány—Papkeszi— Kenese—Vörösberény—Almádi—Felsőörs--Baiatonfüred—Aszófő—Révfülöp—B.-tomaj •) Alább közöljük Udvardy Vince ur ez ügyben itt második cikkét. Szerk. —Badacsony—Tördemic— Guláos—Keszi— Ta polca — Keszthely — Héviz —Zalacsány— Nagykapornak — Zalaegerszeg —-Andráshida —Alsóbagcd — Ozmánbük k-Halastó—Scholl -—Körmend. Kenese bekapcsolása 9 km. hosszabbodást jelent. Ezt azonban ós az azzal járó költséget e kedves, kellemes fürdőhely, valamint annak színmagyar, a 48 as eszmékért mindig lelkesedő és érte küzdött népe nagyon is megérdemli. Lehetne még 17 km. rövidítést csinálni ugy, hogy Tördemiotól — Szigligetnek vezetve kapcsolnék be a tapolca— keszthelyi szakaszba. Ez esetben a 15 km. hosszú töidemio—gulács—keszi—t.apoiczai szakasz, mint a balalonmelléki borok főgjüjtő helye, helyi érdekű vasúttal építtetnék ki. Kiépilendő lenne még a 9 km. hoszszu vörösberény—veszprémi vonal is. Ezen főút kitesz 264 km. illetőleg 288 kmt. Ezen útból 34 km. ma is elsőrendű és 25 km. illetőleg 15 km. helyiérdekű, ugy, hogy 189 km. hosszú elsőrendű és 15 km. hosszú helyiérdekű vasútnak elsőrendűvé alakítása folytán Budapest. Balatonfüredtől 120 km. és Grác Keszthely tői 178 km. távolba jön. Hogy ez mit jelent a Balatonra és annak partjára és a csodás gyógyhatású Hévíz fürdő föllendülésére, azt mindenki kiszárnilhalja, ha tudja, hogy az államvasutak gyorsvonat sebességével Budapestről 2 óra és Grácból 3 ora alatt Balatonfüredre, illetőleg Kfszthelyre ér az, aki vagyoni helyzeténél fogva keresi azt a helyet, ahol idejét kellemesen ós hasznosan élvezni tudja. A boba—Csáktornya—zágrábi útszakasznak az állam által leendő megváltása, vagy bérbevétele és annak a forgalom gyorsabb lebonyolítására alkalmassá tótele, hogy mennyire fontos, azt rögtön láthatja bárki is, ha a v.isuti térképet megtekinti. Látni fogja abból először azt, hogy a balatonparti vasútnak Zalaegerszegen átvezető zágrábi szakasza lebonyolítja a budapest— fiumei forgalmat 627 km. vagyis a mainál csak 12 km rel hosszabb pályán. Ez a távolság Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszterünk által a Karszton át tervezett tunelekkel, esetleg varasd—zágrábi irányból kiágazó uj vonallal tetemesen megrövidíthető lenne. Másodszor, mivel ezen pályáit államkezelésbe vétele egyrészt lehetővé tenné, bogy Krakkótól kiindulva az egész nyugot Galícia és Szilézia, valamint a Dunán innen, továbbá Moson-, Sopron-, Győr-, Komárom-, Veszprém-, Vas- és Zalamegyék forgalma a legegyenesebben vezettessenek Fiúméba, mert az épülő érsekujvár—komáromi szakasszal — ez lenne a legrövidebb ut, másrészt ez az egész pálya a magyar állam kezében lesz ós igy azok a kezelési dijak, melyek — az áru után — egy ily hosszú pályán, a közbeeső helyiérdekű vasutak által is szedetnek, megtakarittatnak ; a nagyobb távolságoknál beál ó kilometer kedvezményeket pedig élvezni fogják az érkező áruk, amely a felsőmagyarországi gyáripar termékeit jelentékenyen olcsóbbá és igy a külföldi árban is versenyképessé tenné. Negyedszer ezen vonalak által a krakkói, pozsonyi és zágrábi hadlestek részérő egy legrövidebb föl- és levonulási ut képződnék, amely egy orosz-olasz, vagy németországi hadjárat esetén, vagy a Balkán államokban kifejtendő hadműveletnél föltétlenül szükséges és maga ezen körülmény is elkerülhetetlenül szükségessé tenné a boba— zelaegerszeg—Csáktornya— zágrábi vonalnak a forgalomra alkalmassá leendő kiépítését. Ezen vonalszakasz nyújtana módot arra, hogy a gráci és bécsi ós ezen emporiuinokból kiinduló közönség leghamarabb érje a mi Balatonunkat s Hévizünket, amelyeknek kellő kihasználása szükségessé teszi azt, hogy e helyek többszörösen be legyenek kapcsolva a világforgalomba. Ezen útirány mellett — amint már föntebb is irtam — a Grác felöl jövő utas az egész 178 kint majduem egészen államvasúton, 3 óra alatt, a Bécs felől jövö pedig a 127 km. hosszú utat alig 4 óra alatt teszi meg és ér Keszthelyre és Hévízre. Végül ezen vonalszakasz kiépítése folytán a magyar államnak két fő forgalmú vasútja közé kerülne a déli vasút, budapest — ptagerhofi szakasza, amely körülmény lónypgeseu befolyásolná annak megváltási körülményeit és árát. AZ elmondottak fényesen igazolják azt,hogy amig ezen általam kijelölt útirány az egyedüli mód arra, hogy nemzeti kincsünket gyarapitsuk, amely nem Zalamegyónek, nem is a Dunántulnak, hanem az egész országnak büszkesége, amelynek a nagykáptalan első helyen terjesztette őt fel a királyhoz, ki május 20.-án Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával csornai, türjei, játioshidai és horpácsi préposttá ne vezts ki. Ez rövid vonásokban egy ember életrajza; és ami az évszámok határai közé esik, az adja a férfi, a tudós, a pap, a tanár jellemrajzát, az tölti ki a keretet egy szép képpel. E határok közé egy küzdelmes, terhes és nehéz, de sikeres és férfierényekben, Isten félelmében, munkaszeretetben eltöltött életpálya kapcsolódik. Életpálya, melynek minden mozzanata, érdeklődése és törekvése a tanítás és nevelés nemes ós nagy célja ; életpálya, mely nemcsak szóval, hanem teltekkel is tanitott. Koresztényiesen fenkölt szivében Isten, embertársai, pályája, a gyermekek, pályatársai szeretete lakik vala mindéltig ; a fehér talár alatt fehér lélek. Ahol tenni, dolgozni, fáradni kellett, első volt ; hol áldozatot kellett hozni, hol segíteni, első ott is. Szigorú volt mindig, de első sóiban önmagával szemben ; igazságos, de első sorban másokkal. Ez, ez volt az, mely tanítványaiban felkeltette a tiszteletet ; tiszteletet, melyet az évek nem csökkentetlek. E tulajdonságai, adakozása, szeretete, jósága, önzetlensége, az elszenvedett méltatlanságok nemes elviselése érlelték meg pályatársaiban és rendi testvéreiben amaz elhatározást, hogy legfelsőbb elüljárójukúl keresve se találnának alkalmasabbat. 0 itt volt, nem kellett keresni, hanem inkább rábeszélni, kérni, hogy aki eddig testvér, jóbarát volt, most testvéreinek atyja legyen. A tanár erényeit papi erényei egésziték ki és szentelik vala meg. A tudás mellett mély, meggyőződéses vallásosság, feddhetetlen élet, a munka mellett az áldás onnan felülről való remélése, a szigorú tanárban és igazgatóban a keresztény erények egyik legszebbje, a szeietet remek harmóniában fértek össze. S mindezek mellett és fölött áll a páratlan egyszerűség, mely tetteit jellemzi ós életét irányítja. A feltűnést soha sem kereste, az ünnepeltetéstől félt. Ha mégis, egyes kiváló alkalommal része volt benne, lopva, titkon kellett azt előkészíteni, hogy meg ne tudja. Az intézetet modern színvonalon tartá mindig ; és az egyetemi kathedrákon, tanügyi enqueteken — a mult évben is — ott, hol komoly szavak estek a tanügy állásáról, a keszthelyi főgimnázium és annak kiváló vezetője nem'maradt említés nélkül. A királyi elismerés nem is késett. 1897. május hó 23 -án c. királyi főigazgató lett, most pedig a Rend fejévé. Uj állásában nem pihenés, hanem új é.s talán nem is könnyű munkakör vár reá, melyet bizonyára nagy munkakedvvel és a régi ambícióval tölt be majd, a magyar tanügynek, a magyar egyháznak és szent Norbert hagyományos szellemének dicsőségére !J Nagyarányú hivatalos elfoglaltsága mellett irodalmi és társadalmi, valamint tudományos tevékenységet is folytatott. Az újabbak közül emlékezetesek ama szép, eszmékben és gondolatokban gazdag beszédek, melyeket évente az ifjúságnak tartott az iskolai évet záró ünnepségeken, s melyek e lapok hasábjain éppen e helyütt, hol most róla esik szó, szép formájuk és tartalmuk miatt szívesen olvasott beszédek voltak. Mert át volt hatva mindig az ifjúság iránt érzett szeretettől, hatottak is beszédei mindig ; Kempis Tamás szerint igazán «szólt az ige szívhez, szólt szépszeliden » Régebbi munkálkodásainak eredményei gyanánt könyvalakban jelentek meg: «A római állandó törvényszékek Cicero korában,* «A görögök és rómaiak vallása keresztény szempontból tekintve,' «A rómapolgári perrendtartás a köztársaság korái ban.» Ezeken kivül tudományos ós hetilapokba irt cikkeket és szerkesztette a vasmegj^ei régészeti társulat Évkönyveit. A társadalmi, megyei és városi élet terén, hol szükség volt munkájára, kivette a maga részét annyira, amennyiben ezt fő célja és hivatása, az iskolai élet megengedte. Keszthely városban kezdte meg tanári működését, itt lett igazgató, innen megy a praelátus-préposti székbe. Élete összeforrt e várossal: hisszük is, hogy szívesen fog gondolni reánk vissza, hiszen e gondolatok közé a boldog ifjúkor ós a munkás férfikor emléke szövődik be ! Kineveztetése alkalmából számosan üdvözölték; a bíboros hercegprímás, Darányi minister, Szombathely város közönsége nevében Bienner polgármester újból, Zalamegye közönsége nevóbenÁrvayalispánhelyettes, István Vilmos dr. püspök, Szinnyei, Heinrich, Simonyi egyetemi tanárok, szerzetesrendek, miniszteri tanácsosok, tanítványai és még számosan, kiknek üdvözletéhez mi is szívesen hozzájárulunk, Isten bőséges áldását kívánva reá ós rendjére !