Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-05-27 / 21. szám

2 BALATONVIDÉK 1906. májug 27. önöktől nemcsak a király, hanem a nemzet összesége is! Es ezt a munkakedvet ne engedjék a tisztelt képviselő urak, holmi aprólékos kanapépörökkel megcsappantam, sem az erőket szétforgácsolni. Bármint érzi is ereiben duzzadni a friss vért a nagy függetlenségi párt, ne felejtse, hogy numerikus többségében is a nemzet győzött, ez pedig a koalicio. Enélkül nincs nemzeti győzelem, nincs függetlenségi abszolút többség sem. Ebben a koaücióban, ennek keretén belül nincs győző és nincs legyőzött. Hatvanhetesek s igy néppártiak is együtt gyarapodtak számbelileg is. Egják nagyobb, másik kisebb numerikus eredményt érve el. Ne sajnálja le a nagyobb a csak számra kisebb fegyvertársat. Ne felejtse, hogy ez a kisebb párt is része az egésznek, a koalíciónak s nem volna méltányos holmi Lázikérdések felvetésével jogaiban megrövidíteni. Az ilyen kisebb fajta kanapépörök könnyen iiszköt dobhatnak a békesség templomára. Peddig a nemzetnek erre van szüksége. Mert csak ennek ösvényén haladhat a hasznos munka felé. Félre a kanapépörökkel, apró és kicsinyes határvillongásokkal és munkára fel. Magyar vasúti politikánk köréből*) (A. Fiúméval való forgalom lebonyolítása.) A lezajlott képviselőválasztás alkalmával a szabadon megnyilatkozott nemzeti *) Felkérés folytán közöljük e cikket, azzal, hogy a közelebb hozzá szólunk. Szerk. akarat elsöpörte azt a rendszeri, amely közel 40 éve uralkodott az országban. Eltűnt örökre az a párt, amely megrontotta a közélet tisztaságát, meggyengítette a vármegyei önkormányzatot, korrumpálta a társadalmat s amely az országot sajátjának tekintve ép hogy nevére nem Íratta s amelynek minden, még országosnak látszó tetteiből is ki-kiritt az önérdek és alacsony haszonlesés. Önkénytelenül lélekzik föl minden igaz magyar kebel, mert érzi egy szebb, egy boldogabb hajnalnak hasadását, érzi és tudja hogy minden országos dolgokban ugy, amint a boldogabb emlékű, de a haza javára rövid ideig élt Baross ideiében csakis a magyar faj megerősödésén, a nemzet vagyoni és szellemi előhaladásán munkálkodó nagy nevű férfiak, égés/, emberek állanak a kormányon, akik edzett kézzel, tisztán látó szemmel és fegyelmezett, és mindent az ország javára mérlegelő ésszel vezetik hazánk sorsát. Az a hosszú munkásság alatt megért élettapasztalat, 1 ogy hazánk nagygyá, gazdaggá csak akkor lehet, ha azt a külfölddel összeköttetésbe hozzuk, ha ennek eddig rejtve maradt drága gyöngyét hozzáférhetővé tesszük és világra szóló termésének megnyitjuk azt a piacot, amely elől eddig — mondhatnám — mesterségesen elzáratott, nyilatkozik meg az uj kereskedelmi minisztei ünk, Kossuth Ferencnek minisztersége első napjaiban világgá bocsájtott ama kijelentésében, hogy * Hazánkban a fiumei forgalom gyorsabb lebonyolítása végett eyy második vonal kiépítésére szüksége van > Mi, zalaiak, érezzük ezen legmagasabb helyről jött fontos kijelentésnek országos horderejét, mert szent a mi meggyőződésünk, hogy ezen eszme Kossuth Ferenc miniszterünkben nem ma született. és élt az az eszme a hazája boldogságáért küzdeni kész és a külföld előtt is elismert szaktekintélyben azon perc óta, ahogj' az országba jött és Tapclca, Zalavármegye azon keiüleie választotta be képviselőnek, ahol módjában volt színről-színre látni hazája egyik legremekebb, az Isten áldásában bőven részesült vidékét és országunk büszkeségét : a Balatont ! Látta e vidéket, és látnia kellett azt is, hogy hazánk e remek vidéke, melyért más országok királyságokat adnának, a világtól- teljesen el van zárva. — Megközelíthetetlen a költök által megénekelt hegykoszoruzta Balaton ép ugy, mint e hegyeknek drága nektár terméke. És ha ezt már akkor átérezte, amint, egy igazi magyarnak át kellett éreznie, élhetünk mi zalaiak is abban a tudatban, hogy : reánk is fölvirradott ! Ezek a minden magyar szivét gyorsabb dobogásra lievitö eszmék érlelik meg bennem is ama meggyőződést, hogy a fiumei második vonalnak útja a balatonparti vasut.'al oldódik meg, amely Keszthelytől Zalaegerszegen és Csáktornyán át, Fiúméba vezet. Ezen irányhoz, amely Veszprém és Fehérmegyében — a jövö cikkemben előadandó módon, — egy egészen uj, vagy a meglévő vonalak egy részének kiegészítésével lenne megoldhaió, kettős orsz-igos szempontból és egy rég nélkülözött megyei szempontból föltétlenül kívánatos, hogy a helyiérdekű vasutak rendeltetésétől ugy is eliitő és azok között. ma is a legjobban jövedelmező boba—-csák tornyai útszakasz megváltás, avagy bérbe vétel utján állami kezelésbe vétessék és legalább is gyorsabb járatúvá átalakíttassák ; továbbá a Zalaegerszeg— körmendi vonalszakasz is ki, illetőleg átépíttessék. Ezen Boba—Csáktornya és Zalaegerszeg— Körmend vonalszakaszok, kapcsolatban a Budapest—Keszthely—Zalaegerszegi szakasszal először is segédkeznének a Budapest—Fiume forgalmának lebonyolításában ; másodszor a Budapest,—Győr—Csáktornyai szakasz a Mosón, Sopron, Gvör, Komárom, Veszprém, Vas, Zala és a «Dunán iuiieuí»-i több vármegye fiumei forgalmát bonyolítaná le ; harmadszor ez kötné össze a legrövidebben a Balatont Bécscsel és Gráccal, a nyugotí kulturjállamok e két nagy gócpontjával Ez és csakis ez tenné lehetővé, hogy a nyugoti államok vagyonos osztálya, akiknek jelszavuk: «az idő pénz», és akik mindkettőt használni, kiélvezni akarják, felkeresné és világfürdővé tenné a Balatont, tüudérkertté varázsolná annak fe«tői szép liegykoszoruját és föltárná az erdőkoszoruzta Bakony gyomrában rejtve volt óriási méretű csodaszép cseppkőA nagy feladatot megosztották egymás közt: Cholnoky a Föld, Kövesligethy a csillagbirodalmát tárja a laikus ember álmélkodó szeme elé. Mindakét tudós iró mestere, a tudomány népszerűsítésének. Kedvvel gyönyörűséggel követjük őket fejezettől fejezetre s észtevétlen gyarapodik ismeretüuk s tágul látókörünk, megnyílnak előttünk eddig nehéz lakattal lezárt ajtók, megismerkedünk mindennap látható tünemények okaival ; tüneményekével, melyekről, mert annyira mindennapiak, azt hisszük, hogy tisztában vagyunk Vf-lük, holott ha hirtelen feltennők a kérdést, nem tudnánk rá kielégítő feleletet adni. A megmérhetetlen világegyetem tüneményeinek tudománya maga az a végtelen nagy birodalom, ezt a birodalmat tökéletesen bejárni embernek nem adatott meg s meg kell elégednünk, ha bár nagyjában megtehetjük azt a nagy utat, melynefe: ezer meg ezer kiágazása van. Ezt a nagy utat a levegőben kezdi a mi tudós vezetőnk s ez az ut maga végtelennek tetsző. Megmagyarázza a levegő hőmérsékét, annak változásait, a zivatar keletkezését, lefolyását, a levegő nedvességét, a csapadékot, a harmat, dér' zúzmarás köd, felhő, eső, jégeső ós hó mivoltát, a villamosságot, a mennydörgést, — igy jutunk az áldott Naphoz, e földön minden élet és mozgásnak legfőbb okához. Mennyi melegség jut a földre, hogyan oszlik meg a föld szi nén ? Aztán következik a szelek világa, s közben egy sereg népszerű kérdés világosodik meg, többek kőzt a medardus-napi időváltozás, megtudjuk, mi a legegyszerűbb barométer, miben áll az időjóslás tudománya, megfejtődnek a mindennapos tüneméi nyek okai : az ég kék színe, a felhők szi| nei, a tavak színei, a szivárvány, a kö Iképek, a sugárkévék a lenyugvó nap körül stb. stb. A. levegőből lejutunk — az Óceán fenekére. Micsoda életet találunk itt ! Hány élet kelleue csak ennek a teljes megismerésére ! S mekkora tudomány a «végtelen» tenger élete, a látható tünemények nagy | sokasága ! A tenger után jön a főid, a «porszem», a melyen a «világ ura» él. Mennyi titkot rejt magában ez a porszem ! Mennyi a csodálni való a felszínén ! A hegj'ek, a völgyek, a síkságok A mindenféle csudás alakulatok, képződések. A rettenetes vulkánok. A vulkánikus kitörések. A hegyek pusztulása. Hogyan dolgozik, pusztít az esőcsepp a hegyóriásban. Hát a patak, a csörgedező kis patak. Hát az a «körutazás*, mit a vizek végeznek ! A földön s a föld alatt. Hogyan fejlődnek a barlangok s hogyan pusztulnak. Hogyan támadnak azok a sokszor megcsudált hegyszakadékok. Es itt van a források nagy birodalma. A folyóvizek, a tavak : mind ezen a porszemen. Ez a porszem foglalja el a 633 oldás könyvnek körülbelül ötszáz oldalát. Itt veszi át a vezetést Kövesligethy, bevezetve a csillagvilágcsudálatos, rejtelmes, birodalmába. Minő utazás ez ! El-elszédülünk a látottaktól s beleszédülünk a gondolatba, hogy mily megmérhetetlen ür a világegyetem : évezredek kellenének, hogy azt bejárja a gyarló ember, föl'éve, hogy van^évezredekre nyújtott emberi élet s volna «aíkalmatosság», mely ezt az utat megtegye. Méltóan a nagyszerű témához, melyet e könyv felölel, maga a könyv is egy nagy birodalom, melynek hű ismertetéséhez külön könyv kellene. Csupán a szövegképek és sziues műmellékletek száma több négyszáznál s végül a könj'v hátsó táblájának belsejében van egy forgatható csillagtérkép is, mely Kijvesligethy számítása alapján készült. Egy újságcikknek ily nagyszabású művel szemben lehet-e más feladata, m'nt némi tájékozást adni a tartalmáról, felkelteni a figyelmet s buzdítani, serkenteni a magyar olvasót, hogy ragadja meg az alkalmat : megismerni annyit a porszemből s e porszemről látható csillaovilágból, _ u O O ' a menuyit mmden művelt embernek ismernie kell. Ismernie nemcsak műveltségének gyarapításáért, de azért, a gyakorlati haszonért is, mit e könyv bőséggel áraszt magából. B. m Téli ruháinkat, szőrméinket, függönyeinket és szőnyegeinket molpkár és IBI7111m • P

or e^

e

n' me

ly

et ugy élhetünk el, ha azokat Keszthelyen Schweiger \FWJUAb lllvb B Sándor molykár elleni intézetébe nyári gondozásra adjuk, hol azok igen jutcinpos áron biztosan gondoztatnak-