Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-01-21 / 3. szám

2. BALATONVIBÉK 1906. január 21. kötelességének, hogy a veszprémi határozatról a kis ekziszteuciák ezrei tájékozást nyerjeuek. És itt legfőbb feladat hárul a lelkószkedö papságra és tanítóságra, mint a nép természetes vezéreire. Ismertessék a veszprémi határozatot és mi hisszük, hogy vele nemcsak a néppel tesznek jót, de siettetik idejét annak is, hogy ha pénzintézeteink jószántukból nem is, de mintegy morális nyomás alatt is követni fogják a jó példát. Ne az egyesek, hanem a közjava vezesse pénzintézeteinket is működésükben : akkor fogják, a veszprémi példát követve, a natiy horderejű szociális feladatokat teljesíteni. A közigazgatás és a szocializmus. (Első közlemény.) Akárhova forditsuk tekintetünket, mindenütt csak azt látjuk, hogy társadalmunk minden rétegén bizonyos idegesség \e<z erőt. Miulha az a lázas nyugtalanság, mely a létért küzdők homlokára ül, futói üz gyanánt terjedne tovább észrevétlenül az élet minden pillanatában 1 Erezzük, hogy kell valami nagy változásnak jönni, amely' átváltoztassa a mai társadalom képét. Félünk tőle, pedig tudjuk, hogy kikerülnünk nem lehet ! Félülik, mert még alig ismerjük, vagy jobban mondva eltorzított képét ismerjük. A szocializmus ez ! Hatalmas nagy eszme, melynek, illetve belső lényegének, eszmei tartalmának, eszközeinek megismerése ma már nem könnyű dolog. Mondom, eddig féltek tőle, mert magát az eszmét, iti'-lyuek testet akarnak adni sokan arra illetéktelen egyének, eltorzítják azok, a kik hangzatos és altroisztikus mezbe öltözködve, hiröetui akarják azt a szabadulást váró tömegnek. Behunyt szemmel nem nézhetjük a mozgalmat tovább. Kétségtelen immár, hogy a szocializmus nem rnuló közgazdasági és táisadalmi jelenség, hanem állandóan ható erő, amellyel minden öntudatos, állami életet élő népnek számolnia kell. Nem szabad azt kicsinyelnünk, sem pedig mint rendbontó fészkelődés! perhorreskálnnnk. Meg kell ismernünk annak lényegét, eszméit, törekvéseit, egész valóját, mozgató embereit és eszközeit. Különösen kötelesség nékünk közigazgatási tisztviselőknek, kik hivatva vagyunk népünk minden rétegét az élet minden viszonyaiban támogatni, alaposan megismernünk a szocializmust, egész lényegében. Annyivá

1 is inkább, mert a hivatása magaslatára törekvő közigazgatási tisztviselő csak ugy fog hivatalos működésében a közönség igazi javára eredményeket, elérhetni, iia a közönséggel együtt érez s gondolkod.k, ha a lüktető életerői, beviszi a hivatalos négy fal közé is, hogy igy megimerkedvén a fejlődő élei teremtene uj viszonyokkal, e viszonyon szülte uj eszmékkel, azokat értékesítve, helyes irányban fejlessze a köz érdekében oly módon, liogy mindaz, ami a szociális törekvésekből bele illik a nemzeti haladás körébe, ami embereikből és eszméikből hasznára válik az egyetemes nemzeti erősödésnek, érvényesüljön és értékesüljön. Ez adja meg hazankban a helyesós hasznos szociálizmus létjogosultságát. Mert minden eszme — igy a szocializmus is — csak akkor lehetegy nemzetre életképes, ha belékapesolódik az illető nemzet, történelmi alapokon nyugvó közhatalmi, társadalmi és gazdasági berendezkedésébe ; azaz ha a nemzet múltjából eredő és fejlődő folytonosságot nem szakítja meg, hanem a fejlődés természetes folyamatát, a nemzet faji jellegének megőrzésével lassan átalakítja. Igy vezethet azután csak a szocializmus egy egész nemzetnek, a kornak megfelelő megújhodására. De hát nézzük csak, hogyan keletkezett ez a mai szocializmus. A 18. század óriási társadalmi és jogi átalakító esemÓLyei századokon át érlelt törekvéseket váltot'ak gyakorlati valóságra. A francia forradalom vértengeréböl véres szárnyakkal bontakozott ki az egyetemes emberi jog. Megszűnt, intézményileg a rang és születés kiváltságos uralma, helyébe lépett a kereső elme, a gazdasági tudás és a töke. A 19 század összes közéleti tartal mát, a harmadik rend gazdasági és^ társadalmi érvényesülése tölti be. A polgári rend megnőtt, meggazdagodott, de vele együtt, nőttek azok az elemek is, amdyek a polgári munka tömegrészí' végezték, a vagyon nélküli, bérmunkából élő munkások. A jogintézmények úgyszólván mind csak H polgán munka eredményei, biztosították a mindinkább szaporodó munkás tömegek ellen. Mintha a földünk anyjának, a napnak életrendjét, követte volna, melynek sugirai legelébb ós legerősebben a hegyek ormait világítják és melegítik s csak kis időre és gyengén jutnak el a szűkebb völgyek mélyébe. Az élet előnyeit is a magasabban állók kapták el nagyobbrészt. Természetes azutáu, hogy mindinkább szaporodott azoknak a tábora, akik a mélységek bői a melegebb és világosabb magaslatokra igj'ekeznek jutni. Igy született és f jlődöt a szociáliznius, melynek mozgalmid nem egyszer vérbe fúltak, nyugaton. Ig}' jutott hozzánk is, bár róla a köztelfogás megl'-hetösen zavaros s még nem alakultak ki az egyszerű, természetes irányelvek, amelyek ná unk a szociális kérdések gyakorlati megoldá-ára ravisznek. Mi tehát tulajdonképp-n nálunk a szocializmus lényege ? Ezzel kell tisztába jönnünk. E tekmtettieii Inába fordulunk maglikhoz a szocialistákhoz. Ok nem kép-sek erre helyes felele et adni. De nein is csoda. A szociáldemokrácia, auieiy hatni és cselekedni igyekoZik, az idegen földön kelt s a magy arot-zági szükségle' ékkel éppen nem számoló erfurti programmot teszi munkálkodási tervének, — a német szociáldemokrata párt. 1891 b«-«i Erfurtban alkotott, meg M trx áll,nl kijelölt irányban, — midőn anuak eszméit, gyakorlati célokra váltják. Magukévá tették a tőle származott híres felhívást: «Világ minden proletárjai eg3 esülje'ek !» Ji,z itt, az egyik üiközó pont, mely a magyar nemzet hatalmi érdekével ellentétben helyezkedik ós igy gazdasági életének természetes fejlődésével is. Nem veszik észre szociáldemokratáink, hogy mielőtt a Marx-féle elvek ép a néuieiek faji és gazdasági erősítésére vezettek, ugyan ezek velők megvalósítva, ami nemzeti életünk faji jellegének megszűnésére vezetnek, mert g3 engitik az epyedekben e fold iránti ragaszk Kiásr, melyhez ami sorsunk köive van el válhat,at lannl. Ha tehát, tőlük nem kaphatunk helyes felvilágosítást, magunknak kell kutatnunk a szocializmus lényedét, a liasou létező viszonyokból 1 -szármo/.tat ólag. A kémények hibás ép tésáröl. Faluhelyen, mielőtt, a kéményeket, felépitik, a tetőzet, már el van készítve s igy a kéményt, különösen a nád- és zsupt,etőz

jt miatt, nem vakolhatják be, épeu ott, ahol legnagyobb pontossággal kellene a kéménynek bevakolva lennie annyival is inkább, mert, a gyu

!ékony 35 — 45 cm. vastagságú nádtető szoros érintkezésben van a kéméuynek azon részével, ahol a kémény vakolva nincsen, hanem igenis vannak nyílások, hézagok a téglák közölt, ahol egy parányi szikra könnyen kisurran a nád- vagy szalmatelő közé, amelyet lángra lobbanthat. A hengerkéméuyek könnyen kigyuladnak ós legtöbb esetben nem a kéményseprő hanyagsága foly

7tán, hanem a rendeletlen építkezés, tüzelés által. Sok kömives a hengerkóménynek nevezett kéményt négyszögletűre építi, atni hibás építés, mert a sarkokban lerakódott kormot letisztogatni nem lehet s igy a kémény kigyuladhat. Számtalan oly hengerkéniény vau, i különösen nádas szalmás tetejű épületeknél, ahol az összes tüze'őhelyek, egy hengerkéméuybe vaunak belevezetve, úgymint, takaréktűzhely, sütő, kemence, katlan ós 1—2 kályha, amit egy hengerkéniény ki nem birhat, különösen akkor, amidőn nagylángu tüzelőanyaggal tüzelnek ; ha malmost egy nádas- vagy szalmatetövel biró épület, kémény kigyúl, akkor a kémény bevakolatlan helyén és a tisztító ajtónál feltétlenül szikra, sőt láng is jön ki s ennek következtében kigyulad az épület.f Véleményein szerint ez-m hibákat ugy lehetne orvosolni, hogy a kéményseprőmesterek az illetékes hatóság által szólittassanak fel, hogy mindazon liáztu'ajdonosokat, akiknek nád vagy zsúpos tetözetü házánál ilyen heiigerkómény van, jelentsék be a főszolgabírói hivatalnál azon célból, hogy a hengerkémónyek körül nádvagy szalmatetós épül t-knél 50—80 cm. távolságban a nád vagy zsup eltávolitlassék s eunek helyét bádoggal vagy bármilyen tűzmentes anyaggal fedjék be s igy elérjük azt, hogy a kéményt, teljesen be lehet vakolni. Azért, is ajánlatos volna ezen eljáiás, mivel faluhelyen, — sőt, városokban is — a heugerkómónyek ajtói a padláson vannak a kéméuybe beállítva, ami a nádvagy zsupfedelü házaknál ugyancsak tűzveszélyes, mert ezen ajtókon mindenesetre lehet, parányi hézag, melyeu át a szikra könnyen kihalolliat s meggyújtja az épületet, de ha a fentebb leírtak /szerint vannak a hengerkémények a tetőzet körül befödve, azon es-tbeu nem fenyegethet bennünket az esetleg kihar.oló szikra. Tűzoltó. Szikrák. Almot láttam, csúnya álmot. A nagi/ chaosból, a Mindenből, a Semmiből, melyben az egész világ egyetemé él, fut, mozog, fölkelt az apokol yptilcus Rém, a G<>vosz. Nagysága óriási, leírhatatlan. Maga sötét, csak szemeiből lőréit kékes

> perzselő, kénköves láng, mely rémeseiben vilái/ilott mint egy dühöngő rullcán az éjben, a kétségbeesés szörnyű éjszakáján. Csak a föld, világító szemei : egy Vezúv, egy Mant-Pelée lehetnek ily borzasztóak a kitörés legnagyobb hevében, négyezer méter biztos magasságból szemlélve. Legfinomabb uriruhák, legtartósabb libériák mertek szerint készülnek SZABÓ SÁNDOR polgári és libéria-szabónál, a főgimnáziummal szemben. Állandó raktár valódi angol, francia és hazai szövetekben.