Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-04-15 / 15. szám

2 BALATONVIDÉK 1906. április 15. rendszer jelszava és jaj volt annak, ki nem szegődött megadással, ellent­mondás nélkül e jelszó szolgálatába. Közéletünk teljes korrupt, közhiva­talainkat nem tehetség, nem ráter­mettség, de politikai érdemek sze­rint töltötték be. Nincs a nyilvános életDek egyetlen factora sem, mely­ben paraziták, hatalmaskodó kisis­tenek parazitái helyet ne foglalná­nak. De a kisisteneknek bealkonyo­dott, parazitáiknak pusztulniok kell. A tisztitásnak e fönséges mun­káját a társadalom fogja elvégezni. Ki fogja taszitani köréből mindazo­kat, kik a nemzet szabadságának elnyomására szövetkeztek. Ki fogja őket taszitani medréből, mint a tisz­tán, üdén csergedező patak, mely minden beléje hullott szennyet mesz­szire kivet partjaira. A bűnösnek bűnhődnie kell. Min­den vétekre találni irgalmat keltő körülményt, csak egj^etlen bün az, mely irgalmat, könyörületet nem is­mer: a hazaárulás. A régi római soha parricidanak meg nem kegyelmezett, mi sem leszünk elnézők azok ellen, kik szülőhazájukat, édes anyjukat akarták orozva elpusztítani. A jóléti bizottság ülése. Zala­vármegye törvényhatósági bizottsága s ál­talában a megye közönségéből a nemzeti ellenállás ideje alatt szükségképpen alakult, jóléli bizottság e hó 10-én az ország al­kotmányos életében beállott változásra való tekintettel gróf Batthyány Pál elnöklete mellett, ü'ósre gyűlt öisze, amelyen főkép­pen belső ügyekről tárgyalt. Ezen a gyű­lésen a tagok egyhangúlag kimondták, hogy őszinte köszönetet mondanak az al­kotmányvédő bizottságnak azért a hazafias munkájáért, amelyben Zalaiuegye maga­tartását ugy irányították, hogy az egész országban mindig követendő például fog szolgálni. Foglalkozott a gyűlés a tisztvi­BOIŐÍ kar s nevezetesen Csertán Károly alispánnak a reánk szakadt absolutizmus ne­héz megpróbáltatásai között tanúsított ma­gatartásáról, de ebben a kérdésben a hatá­rozathozatalát, egy t,örvénye3 formák közt lefolyó jövendő közgyűlés idejére tartotta fenn magának, amikor végérvényesen fog döiúeni róla. Elhatározta a gyűlés, hogy a változott viszonyokra való tekintettel f. hó 18 ára rendkívüli törvényhatósági bi­zottsági közgyűlést fog egybehívni, amelyen az uj kormányt üdvözölni fogja s az ön­kényuralom idejére felfüggesztett, megyei közigazgatási életnek reudes menetét to­vább folytalja. Ezzel a gyűlés az alkot­mány és a nemzet vezéreinek ^éltetésével befejeződött. * A gyűlés előtt a megyei nemes ala­pítványok választmánj'ának is volt érte­kezlete, amelyen folyó ügyeket intéztek el s a választmány tagjai sorába beválasztot­ták Batthyány Pál gróf törvényhatósági bizottsági tagot. Béke. (* A lezajlott, nemzeti nagy küzde­lemben kezdettől fogva a harcosok között voltunk. A toll ós be'ii hatalma volt fegy­ver a kezünkben. Mint a nagy nemzeti ü^y közharcosai egy pillanatra sem inogtunk meg, de az is igaz, hogy a harc hevében seui tévesztettük szemünk elől a nemzeti harc igazi cálját: a bókét, mely egyiránt záloga a Irón ós nemzet nagyságának. Győzött a nemzeti ügy s győ'lüuk mi is, kik parányi körünkben harcoltuuk — a békéért. Hála a király alkotmányos érzületé­nek s a nemzet szívós kitartásának, lugy gyözödelineskedlietett: a nemzet igaza. Hogy egy uj '. a béke korszaka vir­radt a sok küzdésben már-már kifáradt nemzetre. Ez a vívmány. A nagy, a nemzet szivéből vett. kormány kinevezése is vív­mány. A többit majd meghozza az idő, a nemzeti kormány munkássága és kitartá­sunk igazaink lankadatlan követelésében. Hanem hát, legyünk készen, ehhez még nagy útra van szükségünk. Nagy föl­adatok várnak a kormányra ós nemzetre egyaránt. Egy év, több, egy évtized, még több, évtizedek rombolásának helyrehozása, ki­építése vár mind a kettőre. Netnosak az alkotmányosság, de a közélet terén is mérhetetlen, sok a tenni, javítani, építe­ni való. Mert nemcsak alkotmányosságunk, de közéletünk is számtalan sebből vérzett s vérzik ma is. Bekötözni a sajgó sebeket, gyógyító irt csepegtetui a fájó szivre, nagy föladata az uj érának. Ám, hogy a nagy mű létesüljön, nem elég ahhoz egy áldozatra, tettekre kész nemzeti kormány. Magának a nemzetnek is tevékeny részt kell venni abban. Sokat kell dolgozni ós áldozatokat hozni. Sok, igen sok megszokott nemzeti »szokásról« kell lemondaui a magyarnak is, ami neki eddig kedve-" volt. Erre miudjárt a kezdet kezdetén meg­adatik az alkalom. It,t vaunak a válasz',á­sok. Mindjárt bizonyságot tehet arról, hogy az uj órában él. Elsőben is, mie'őt.t, egy lépést tenue az urna felé, le kell mondani a régi rendszerben dívott szokásról — a lokálpatriotizmusról. Ne az egyes vidékek privát érdeke, hanem az általános nemzeti szempont, ve­zesse a nemzet tagjait az urna elé. Szűnjön meg a kicsiuye* pártszMive­dély s győzzön az általános nemzeti érdek. Akkor a most lezajlott epoohalis for­dulat nigy tettek csiráját, hordozz* méhé­ben. Akkor a bék* korszaka : a tnuuka és alkotás korszakának megkezdését jelenti. Ami speciel a mi kerületünket illeti minden reménységünk meg vau arra, hogy a mi választásunk nem lehet más, nem lehet jobb, mint ami volt. Értjük a koa­líció győzelmét. Mert, ne tévesszük szem elől a koalizált. pártok egyes pártjainak győzelme, magának a koalicióaak, sőt töb­bet mondok: a nemzetnek győzelme in p&rtibus non in fidelium. A Batthyány név maga egy kész programul. Nem kell azt részletezni. És mi abban a meggyőződésben élünk, hogy kerület.üuk e nevet ezúttal is diadalra se­gíti Hiszen e név a vármegyei ellenállás küzdelmében, mint vezércsillag mindig elül, mindig magasan ragyogott. Ehhez kom­mentár nem kell. Ez a mi meggyőződésünk. De mert a 3 egy fiatig sikoltott.­— tolvaj ! Dífleglopott ! <J£i az? J£i az? fogjáf{ meg szaporán !» Ss lázongott az emSer mindenütt. S minthogy végig a íiivef { padsorán Csaf^ az ö f[o!dus öltözé([e nyűtt, J^ávitlámfott megannyi sanda szem . . . —* ^S e93 e^ e m • a n a3B ísfe/zre, nem 1 <Sn soíise loptam éíetem6e' még ! mindfiiá6a 1 Hátija tört a vád 3 az ordítozó vad tömeg főzött &gymagá6an átlőtt az üidőzött . . . 3£allefuja ! — z ugott most feí az énef[ S mig messze, 6ent a f& oftár felett feltámadott J£risztus szo6ra áfft, Jípzzáíépett a rer.dne^ titkos Öre, <3s rákiáltott zordonan : — Gfáre l Pakots József. Egy levél a sok közül. Irta : Németh Elekné Andaházy Irén. Kedves Gizellám ! Ezer örömmel sietek kívánságodnak eleget tenni s a József kir. herceg nevét viselő szanatórium ügyére vonatkozólag — tudomásom szerint — a kivánt felvilágosí­tásokat megadni, annál is inkább, mert ismerve minden szépért, jóért lelkesülni kész szivedet s a büntelenül szenvedő em­beriség iránt mindenkor tanúsított részvé­tedet : hiszem és remélem, liosy a szép és nemes ügynek tebenned egy buzgó apos­tolt, egy bajnokot szerezhetek meg. Nagyszerűek, meghatók az emberba­ráti müvek és intézmények ! . . . S ha a létezésnek legborzasztóbb, legvisszariasz­tóbb teremtménye az ember vérittas ha­ragjában és vak elvadultságábau : viszont imádásra méltó félistenné magasztosul a felebaráti szeretet erényében, a könyörüle­tességnek és irgalomnak hivalkodástól ment, csendes munkájában. Van-e, kell-e szebb elnevezés ennél: »jó embert ? — Ember és jó 1 Rövid kis jelző mindkettő és mégis mily hosszú lán­colata az érdemeknek ós erényeknek fűző­dik ahhoz, akit méltán megilletnek. Midőn az emberiség és jóság kezet fognak ós egyesülnek a közös munkára, létrehozva ama jótékouycélu egyleteket, melyeknek egj^edüli jogcíme az, hogy az anyagi nyomort enyhítsék : akkor betelje­sedik a szenvedő emberiségnek második megváltása nem «az igével, hanem tettel.» Lásd kedvesem, azon állitásodat, hogy «a mai nemzedéket gyökerében megtámadta egy pusztító ragály, mely nem hagy belől© mást, miut. hust, vért és jóleső kövérséget s amely ragályt ugy liivnak. hogy önzés* — fényesen megcáfolja a tapasztalás. Mert habár tagadhatlan, liogy az erkölcsök ha­nyatlanak, köz és társadalmi állapotaink romlanak, mégis a közöny ós önzés sivata­gából oázisként ki-kibukkannak az ideáliz­musnak mosolygó virányai. Ráutalok csupán az emberbarátság eszméjére, mely soha sem aratott fényesebb diadalokat, mint épen mostanában. Imént mult el a tél könyörtelen hide­gével, ezer viszontagságaival, fájó nyomo­rával és temérdek volt az üres gyomor, a didergő ember" és munka nélkül való kéz . . . Csak egy szó, egy kiáltás kellett ; IVlixideiiki érdeke, I»< »n.> megrendelje bérmentve FREISACH ZSIGMOND, Budapest, IX., Üllői-ut 59/M. tavaszi és nyári női ruhakelmék, vászon, fehérnemüek minta-gyűjteményét. — Kész­nél és uri fehérnemüekről diszes árjegyzék.

Next

/
Thumbnails
Contents