Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-24 / 52. szám

IX. évfolyam. Keszthely. 1905. december 24. 52. szám. Politiliai lietilap. MEGJELENIK HETEN KI NT EGYSZER: VASÁRNAP. 8 7. KRKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL h Tolt gaad. tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat., hirdetési megbizásoka' és reklamációkat, a szerkesztőség ciméi e kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... 10 kor. — Fél évre. . . . . 5 ,, — „ Negyei! évre 2 ,, 50 , Egyes szám ára 2ü , Nyllttér petltsora alku szerint. Karácsony. (*) Hódító fejedelmek, győzedelmes hadvezérek, lángelméjü tudósok ha egyszer lekerülnek az élet nagy színpadjáról, varázsukat vesztették s neveik említése hidegen hagyja az embereket. Életükben ünnepelte őket liálás koruk, azután a feledés lett sorsuk. Nem gyúlnak többé születésük napján örömtüzek,elnémulnak a dicsőítő himnuszok. Van azonban egy név, melynek említése meleget áraszt évezredek multán is még az elfásult szivekbe is; van egy, egyetlen egy, kinek születése ünnepén kigyúlnak évről-évre a szeretet örömtüzei, megujulnak a dicsőítő himnuszok magasztos énekei, de ez az egyetlen egy sem csupán ember, hanem — Istenember. Aki nekünk nemcsak fejedelmünk, szigorúan parancsoló Urunk, áldozatkész Megváltónk, de testvérünk is akart lenni. És lett is, mikor lealázta magát, hogy minket fölemeljen, bennünket egymásközt is testvérekké tegyen. Lehetnek egyesek a hatalom tetőpontján, járhatnak bibor palástban, lakhatnak fényes palotákban, vagy elhagyott viskóban, de egyek egyben: a Krisztusban való testvériségben. És ez az, mit nem ismert a Krisztus előtti kor embere. Ez az, mi szomorúvá, kínossá tette az emberiség egyrészének életét, mig a másik kiváltságos rész úszott az élet örömeiben. Ez az, ami elnyomókat és elnyomottakat, szabadokat és rabszolgákat, faragott, alakított ki az Isten képmásából. Ezt az eltorzított, ezt a lealacsonyított, porbatiport képmást: az embert emelte fel Krisztus eredeti méltóságának magas piedesztáljára, mikor természetünket magára öltve: Istenemberré lett. Egyek vagyunk, egyeknek kell lennünk a bethlehemi jászol kisdede előtt a testvériségben, mint ahogy O eggyé lett velünk végtelenül szent és örök szeretetében. És ebben rejlik egyik főoka annak a meleg, lelkes szeretetnek, mely a nagy-karácsonyt évről-évre felbuzdulva örömmel ünnepli. Vannak egyéb ünnepek is. Fenséges myszteriumok ünnepei. Meg is üljük méltóan, komolyan, szentül, de akkora szeretettel és lelkes örömmel egyet sem, mint az Istennek emberré létele s születése ünnepét. Mert ez az ünnep amellett, hogy megváltásunk megkezdésének napja, egyszersmind felszabadításunk s az Istenember testvenségének is ünnepe. Ennek dokumentálásául jutott az elsőség Bethlehem jámbor pásztorainak a fényes királyi küldöttség előtt a hódolat nyilvánításában. Hódolat és imádás illessen hát téged szivünk fejedelme, isteni testvé.iünk születésed ünnepén, mivelhogy áldozatos születéseddel magadhoz emeltél,fölmagasztaltál minket s bennünk az Isten képét. Onnét a Te szegényes jászolbölcsődből indult diadalmas, világhódító útjára az igaz testvériség, a világot megváltó szeretet. A békesség jegyében nem a forradalom vérfürdőjében született a Szeretet, hogy bennünket testvérekké avasson. Vér szentelte meg az igaz, ezt is, de nem más ártatlanok, hanem a legártatlanabb isteni szerző vére. Könnyek is öntözték, de nem az ártatlan üldözöttek, hanem í BA LATON VIDÉK ÍARC AJ A. Karácsony napján. Mosoly ül az ajkon, derű a szemekben, Közéig, mindjárt itt lesz a karácsonyeste; Játsznak a gyermekek s susognak szeliden, A mamának titkát egyikök kileste, S móst arról suscgnak. .. Kinn komor hideg "an, benn vidám melegség, Mesét mond a mama a jó gyermekeknek : Olyan szépen ülnek s hallgatják a mesét, — S a mint máskor szoktak, most nemis csevegnek, Mindenik oly jó most. . . — S ím, eljött az este ; ott a karácsonyfa Az asztalon, dúsan megterhelt ágakkal; Arany dió s kalács van reajok fonva ; Nézik a kicsinyek, nézik áhítattal, S hózzányulni félnek . . . S midőn körülnézték, elteszik holnapra, > Holnap — mond a papa, — a jók osztozhatnak.« >£>? is jó teszek« — mond apraja és nagyja, — S aztán van dolga a kalácsnak s diónak, S megered a játék . . . S összeül a család egy kicsiny szobába, Mely tágas teremmé válik a kedélytől .. • A mi pedig gond volt, az most messzeszállva, Leikök megtelik a legszentebb örömtől — S mily dúsak I — mosl látják. — Mosoly ül az ajkon, derű a szemekben . . . Ki látott még ennél megragadótb képet ? Ki ne telne üdvöt s boldogságot ebben ? Tekintsétek! hisz ez a családi élet Meleg szentegyháza! — Üdvözlégy karácsonyi menj oh házról házra, Vigasztald az árvát, segits a szegényen . . . Áldjad meg a jókat és őket megáldva, Hintsd el az erkölcsnek magvát szerteszéllyel Az egész világba I A karácsonyfa. Irt,a : V. Szűcs Irén. A hó betakart, elborított mindent, nehéz rétegekben feküdt a réteken ós országutakon. ÍÍ hegyi patak eltűnt ós egyforma fehérséggel folyt össze a parttal. A faluból már egy hét óta nem mozdultak ki az emberek. A kis nádas házakban lakó gyermekek vágyva" gondoltak a közeli város fényes üzleteire, hol most ügyes kézzel reudezik a kirakatokban a sok játékot, csillogó karácsonyfadíszt, melyekből szüleik talán hoztak volna haza nekik is, ha nem zárta volna el a hó teljesen a városba vezető utat. A falu közepén — szemben a templommal — egy magasabb sárga ház állott. Csillogó ablakt.ábláiia fehér függönyök borultak s az ablakokhoz helyezett állványokon ilyenkor, tél közepén is, mindig voltak virágok. Az egész ház azt a benyomást tette, mintha derülten mosolyogna rá a havas világra. Pedig Szterényinó — a ház asszo8 r * M sí : ífe Emeli az étvágyat éa a testsúlyt, megszfinteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche" eredni Cftmagolást. F. Síofiiiiann-iLa Mecíie C®. ISasel (Svájc), Kapható orvosi rendeletre a fyrtgyszertiral ban. — Áia iivegenkint 4.— korona üpfü