Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-29 / 44. szám

1905. november 12. BALATONVIDÉK 3 Mindenszentek és galottak ünnepe. (*) Az igazi érdem és kegyelet, két ünnepe : mindenszentek és halottak napja közeleg. Az előbbi glorifikációja a valódi érdemnek, az utóbbi a kegyeletes megemlékezésé. Mindkettő fölemel és megnyugtat. Jól esik eg}' napon kiemelkedui a mindennapi élet zajából. Lelkünknek magasabb szárnyalást adni, hogy egy tisztultabb világba emeljen fel bennünket, ahol nincs versengés, ismeretlen az egyéniérdek hHjhászása, mulandóság pora nem lep be többé. Ebben a küzdelmes életben, hol mulandó érdekért, a hatalom fényéért s efemer csillogásért testvér-testvér ellen, honfi-honfi ellen, mi több hazája ellen tör, hol immár a hazaárulás is magas érdemül tudatik be s hol a gyengék negtévesztéséül méltatlanok diszitetnek föl az igazi érdemeket illető borostyánnal, — szüksége van nemzetünknek ideálokra, kétszeresen, mint máskor. íme ott vannak mindenszentek ünnepének névtelen hősei. Erős jellemek, kik meghalni, életüket föláldozni, vérüket ontani tudták, de az igazságot megtagadni, föláldozni, vagy elárulni nem. Kik legyőzték erkölcsi értékünk leguagyobb ellenségét az önzést. Hősök, de kik nem a kimondhatatlan szenvedés és nyomorúság pallosát suhogtatták az ártatlanok feje fölött, kik nem idegen vagy test vérvérr, hanem önvérüket ontották a megismert igazság mellett — győzök ők, de kik rabigába nem hajszoltak senkit,, kik embertársaik szabadságáért készek voltak legnagyobb földi kiucsüket — személyes szabadságukat zálogba adni. Győzedelmeskedtek, de kik ki nem fosztottak senkit, henem készek voltak testvéreik javáért lemondani minden javaikról . . . Ilyenek voltak ime e napnak hőse Nem az erőszak, nem a vér, a vas hane a keresztény szeretet hősei . . . kiktől nei rettegett a világ, hanem ellenkezőleg álta lános hódolattal, rajongással tisztelte őkei, a század, melyben éltek s kiknek nevét, kegyeletes tisztelettel emliti ma is az em berÍ8ég n mesen goudolkodó része . . . íme : sic ita ad astra. * Hanem az a másik világ, a halottak csendes otthona, óh az oly szomorú akárcsak a pázsitos sírhalomra lehajló szomorú füz lombja, melyre a borongós novemberi köd sűrűsége von szürke halotti szemfödött. Itt minden a múlté s az — emléke zésé, melynek sötétjébe a szeretet, és kegyelet mécsesei világítanak csak be. Es ez az elmúlás lehangoló gondolatában 0I3' megnyugtató, AZ enyészet hatalma nem diadalmaskodhatik tehát teljesen fölöttünk. Csak énünk egyik részére borithat, síri éjét. Es még ez sem oly »gcnosz.« Mikor elszórt csontjaink fölött ott is az Alkotó kezei őrködnek s a szeretet, ós emlékezés virrasztanak. E megnyugtató gondolat. nyit utat halottak estéjén a csendes síri birodalomba s vezet bennünket szeretteink sírhalmához, helyez üde virágot, gyújt szövétneket a sirokon, fakaszt könynyet szemünkben s áhítatos imát ajkunkon. A hit gondolatának s a viszontlátás reményének hü kifejezője a halottak estéje. Legyen tehát valóban a bensőséges, reklámot és csillogó feltűnést kerülő kegyelet ünnepe a halottak napja. Gyúljanak ki a temetők gyertyái, helyezzünk koszorút öveink sirjára s öntözzük annak hervadó virágait az emlékezés fájó könynyüivel, de akkor legyen is onnét, száműzve, ami hiúság, hol örökre leszámoltak a mulandóság ködfátyol képeivel . . . Nincs ezeknek mit, keresni a sírban és azon t.ul ! És majd a gyertyák fénye kialszik, a koszorúk elhervadnak, a könynyek fölszáradnak, de maradjon meg egy — a nem felejtő megemlékezés s az intő gondolat ime : sic transit, glória mundi — ugy múlik el a világ dicsősége .. . Ez a gondolat legyen ott a rendőr, akkor mi sem fogja zavarni a halottak nyugodalmát s az ájtatoskodók kegyeletét, . . . Ti, kik e napon a temetőbe siettek, ne felejtsétek, mindnyájunk utjának egyetlen, biztos ós végső állomásu a temető, tehát: Mementó, mementó ! ! Képviselőtestületi gyűlés. Városunk kép viselőtestülete e hó 21-én képviselőtestületi gyűlést tartott. Ez a gyű'és az ott letárgyalt s városunk fejlődésére nagyhorderejű bérdó-ek folytán emlékezetes lesz városunk történetében. Uj fejezetet nyit meg. A cselekvés és fürdőnk fejlesztése mgy munkájának fejezetét. Emlékeznek tisztelt, olvasóink, hogy a város képviselőtestülete legutóbb egy bizott ságot, küldött, ki Schvaroz Zsigmond dr. indítványára oly célból, hogy az a városi fürdő sokat, vitatott fejlesztésének kérdését tanulmányozza s tegyen e tekintetben érdemleges javaslatot. Akadtak sokan, kik a bizottság kiküldésével a kérdés elalt,atá<át vélték meglátni, mert mi tagadás, már megszokott dolognak tetszett az, hogy az egyes bizottságokra bizott kérdés ennek retortájáu megakadt, s a bizottság megelégedvén a legújabb megtiszteltetéssel — bizottság maradt, anélkül, hogy a rábízott feladatnak megfelelt volna. A szkeptikusok ezúttal kellemesen csalódtak. Mert a fűifőbizottság komolyan fogta föl hivatását. Összeült ós . . . dolgozott. Munkájának eredménye az az előterjesztés, melyet a képviselőtestület legutóbb le is tárgyalt A bizottság nagyszabású reformjavaslata : egy élő, eleven prograuim, melyen hivatva van fölépülni fürdőnk fejlődése s jövendő fölvirágzása. Ám mint, a sikeresen megvívandó háborúhoz, « nagyszabású tervhez is pénz kell. A bizottság 100.00 korona megszavazását, kérte a képviselőtestülettől a fürdő továbbfejlesztésére. A képviselőtestület Léuárd Ernő előadó javaslatára az összeget egyhangúlag megsza VHZ< A. Eddig a dolog históriája. És mi, kik kezdettől fogva lándzsát törtünk a fürdő fejlesztésének Ügye mellett s nem szűntünk meg hangoztatni annak szükségességét., csak elógtetellel, nemcsak, hanem egyszersmind elismeréssel is regisztrálhatjuk a fürdőbizottság gyors, erélyes s buzgó működését, melyuek eklatáns bizonyitéka a benyújtott a javaslat, , s a mely egyszersmind bizonyitéka annak is, hogy a fürdő fejlesztésének kérdése jó kezekbe kelült. Egyben elismerést, érdemel a képviselőtestület is, hogy e kérdésnél a bizottság kikü'désóvel nem állott meg fél utón, hanem a bizottság által előterjesztett kérdések real'zálására a javaslat, elfogadásával a szankciót megadta. Több kisebb-nagyobb fontosságú kérdés letárgyalása mellett ért véget a nevezetes gyűlés, melynek részletes leírását az alábbiakban találják meg olvasóink : sí> Keszthely város képviselőtestülete f. hó 21-én d. u, 2 Órakor rendkívüli közgyűlést tartott Nagy István városbíró vezetésével. Felolvasták Festetics Tassilo gróf a város üdvözlő feliratára adott válaszát. Majd felolvastatott a premontrei kanonok-rend — lapunkban közölt — válasza a város részvetiratára. A gyűlés 3. pontját a z.-egeiszegi m. kir. pénzűgyigazgatóság, valamint a kir. pénzügyminiízterium rendelete alapján a Zámor-legelő felosztása folytán szükségessé vált uj kataszteri munkálatok készítése képezte. A képv. testület azon megokolással, hogy a városnak a jelenlegi kataszter egészen megfelelő, o*ak a Záinoré hiányzik — ez utóbbiét, szívesen — de az egész rósz újból való elkészítését annál inkább is elutasítja, mert nem törvényen alapszik, hanem csak rendeleten — azonban, ha a közigazgatási bíróság a kir. p. ü. igazgatóság felebbezósére a muukálatok teljesen újbóli készítését kimondja, ugy ez esetben hajlandó teljesíttetni. 4. A községi iskolaszók 203/905. sz. előterjesztésére az iskolaszolga évi fizetését 60 koronával javította a képviselőtestület. 5. A kórház vezetőség előterjesztésére a kórházszolga fizetését 120 koronával emeite a képviselőtestület. Kórházügyről lóvén szó, felmerült a kérdés: mi vau az uj kórházzal? Lénárd Ernő, mint a kórházbizottság elnöke, kijelenti, bogy az ápolási-dij minimumának 1'50 koronában leendő megállapítását a belügyminisztériumtól miudezideig küldöttségileg a fennálló politikai viszonyok miatt nem kérték, de mihelyt a béke helyre áll s állandó kormányt kapnak, azonnal kérelmezni fogják. Következett a tárgysorozat, legfontosabb része : a fürdőbizottság javaslata. A bizottság által kidolgozott javaslatot Lénárd Ernő képviselő hosszabb beszéd kíséretében terjesztette elő. Beszédében hangsúlyozta, hogy a bizottság mindenek előtt meggyőződött arról, hogy a tervezett hasznos befektetések által a város adózó közönsége egy fillérrel sem terheltetik meg, mert a fürdő jövödelméből közel 50000 korona megtakarított tőke áll rendelkezésre s az utóbbi év statisztikája szerint a fürdő óvenkint, átlag 11000 korona tiszta jövödelmet hajt, ugy, hogy a képviselőtestület minden aggodalom nélkül adhat felhatalmazást a bizottságnak a meglevő 50000 korona tökének, valamint az eddigi látogatottság alapján remélhető ]övödelem terhére mintegy 100,000 korona tőkének befektetésére. Ezek előre bocsátása után a következő munka-programmot terjeszti elő: 1. Mint első és legsürgősebb teendő jelentkezik a partnak földtöltése, miáltal nen csak nagy terület nyeretik a parton, de ennek azonnali parkírozása nagyban megváltoztatja a már régóta szűknek bizonyult parti sétányt, és a kellemetlen bűztől, melyet nyáron a mocsár kiáraszs, a sétáló közönség és a szálló lakosa' megmenekülnek. Tekintettel a közelgő télre, midőn ezeu munka más szempontból is nagyon üdvös lesz, a földt öltés elsősorban veszendő és pedig a csóuakegyleti pavillontól egész a városi csatorna beágazásáig, szegélyezve a vasúti vágánytól, másik része pedig a sétány déli részén egyenes vonalban a Nyers-féle csónakdáig és itt is az egész nádas kiirtása ós feltöltése, ugy, hogy most azon egész terület feltöltetnék, mely a gróf ur által a városnak a parton örök használatra átengedve van. 2 Ugy a város, valamiut a balatoni fürdőtelep bőséges öntözésére vízvezeték létesítendő a lehető legtökéletesebb módon. 3. A fürdökabinok száma elégtelennek bizonyulván, ezek ugy a női, mint a fórfiosztályban 20—25 el, vagyis összesen 40 — 50 kabinnal szaporitaudók. 4. A zenekar részére egy zenepavillon építendő és a zenét ezután a város fizesse, nem mint eddig a vtndéglőssel közösen, ki ezért minden pohár sörre 4 fillér pótlékot vetett ki. 5. Illemhelyek felállítása a parton és parkban. 6. Az ivóvíz problémája szintén megoldásra vár, de miután ez egyelőre az óriási költség, valamint a kivihetőség nagy nehézségeire való tekintettel foganatba nem vehető, az Andrássy-téreu próbaként egy ártézikut fúrandó, siker esetén egyelőre az egészséges ivóviz megszerzését lehetővé tenné. 7. Hogy a parkban sajuosan tapasztalt vandalizmusnak, mellyel az ültetvényeket, és éjeklő madarakat pusztítják, eleje vétessék, az egész évre állandóan egy parkőr alkalmaztassák. 8. A Balaton-fürdő kezelését és £> felügyeletet egy e célra megválasztandó fürdő-bizottság vegye át. Ennek legyen közvetlen alárendelve a megválasztandó fürdőfelügyelő, ki a lakásnyilvántartási