Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-25 / 26. szám

2. BALATONVIDÉK 1905. junius 25 előtti dísztéren. — Üdvözöljük a Magyar Gazdaszövetség tagjait s kérjük, jöjjenek ide is, gyülekezze­nek a legnagyobb magyar gazda: Festetics György ércszobra körül s tettrekész lelkesedésük ihletet, buz­ditást nyer a legnagyobb úttörő Festetics György néma ajkairól. Addig is váljanak valóra mind ama szép remények, melyekkel a szép Balatont fölkeresik. Ennek a csodás szépségű viz­nek, a magyar tengernek szeretete vonzotta ide őket s ha majdan le­zajlanak a szépsikerü gyűlések, ha egy kellemes balatoni kirándulás édes emlékeivel s gazdag tapaszta­latokkal ismét visszatérnek ottho­nukba, vigyék magukkal a Balaton­nak s vidéke becsületes népének szeretetét s népszerüsitsék a bala­toni fürdőket ismerőseik körében, hogy nemcsak az idegennek: né­metnek, franciának, olasznak, van a magyarnak is oly természeti kin­csekben és szépségekben gazdag fürdője a Balatonban, melyhez fog­hatót alig talál egyhamar az ide­gent hajszalók serege! Magyar Gazdaszövetség: Üdvö­zöl a Georgikon és Helikon városa: Keszthely s szívesen mond Isten­hozottat jövőre! Ha tán előbb, an­nál jobb! Üdvözöljük őket, hozza Isten őket! Az absolutizmus felé. (*) Megtörtént. Az imparlamentáris és alkotmányellenes darabant kormány be­mutatkozott. A képviselőház neki egyhan­gúlag bizalmatlanságot szavazott. Úgyszin­tén a főrendiház többsége is. A képviselő­házat alkotmányellenesen elnapolták. A darabant.-kormány pedig leszavazása és megfutamodása után is helyén marad. Hogy a Bécsből elhajított kő hol áll meg, kit s mit sebez meg — most még beláthatatlan. Nagy események előestéién állunk. Ennek kezdete az a nemzeti védelmi küzdelem, melyet a képviselőház a kormány lesza­vaztatása után nyomban publikált. Ellent­állásra hivt.a fel a nemzeti képviselet szó­zata a vármegyéket, városokat, az egész nemzetet. A kocka tehát végleg el van vetve. A harc alkotmányért, parlamentért s sza­sziidságért megindult. Es ha a hatalom le is tért a törvényesség útjáról, a nemzet megmarad annak ösvényén; ez a kipró­bált biztos utja a végleges győzelemnek. Ezen a védelmi vonalon szilárdan áll. — Erősen tartja kezében mindazon alkotmá­nyos eszközöket, melyek nélkül még a da­rabant-kormány sem boldogul. A várme­gyék nem adnak pénzt, nem újoncot. Öi hóuapja böjtöltette Bécs a nem­zetet, Most a nemzet szab böjtöt a hata­lom elé. A nemzet kibírta a nagy böjtöt. Lássuk, meddig bírja a hatalom ! Vag3 r leveti az álarcot, végleg s az erőszak terére lép, vagy megelégeli a böj­tő . s teljesíti a nemzet jogos kívánságait megadván a nemzetnek a mi a nemzete s akkor egyszeriben rendben leszünk, vagy ha rálép az absolutizmus utján arra, mely­ről még a munka is most szándékozik le­lépni, akkor ki t.udja ma m^g, mi fog el­következni. Mert egj 7 nemzetet letörni, ezeréves jogaiból, alkotmán}'ából kifor­gatni nem könnyű dolog ! Egy ezer év története bizonyítja, hogy ez a nemzet nemcsak joggal bir a léthez, az élethez a szabad ós alkotmányos érvényesüléshez, hanem szívósan rugaszkodik is aliho; s még küzdelmek és szenvedések árán is megtudta ebbeli jogát védelmezni. Meg fogja tudni védelmezni most is. Ha máskor pártos is ez a nemzet a nagy veszély pillanatában, mint egy ember lép sorompóba. Megszűnik itt minden belvi­szály, melynek főlkelt.ésébon és napirenden tartá^ábaií' Bécs nagymesternek bizonyult ezúttal is. Mert a bécsi hatalomnak sohn sem kellett egy egj'séges, egyetértő, elé­gedett, és nyugodt Magyarország. Azért csak oly hatalomsoyár egyének voltak kegyencei, kik gonosz politikájuk­kal a nemzet megosztását s ezzel gyöngü­lését okozták. De most csalódni fognak. A nemzet látva a fenyegető veszélyt egységes lesz s mint, egy ember áll őrt «z alkotmány bás­tyáin a törvényesség fegyverzetével kezé­ben. A ráerőszakolt, küzdelemben tán se­beket fog kapni. Mmdeoy ! Küzdelem nél­kül nincs győzelem, szenvedések után kö­vetkezik a gyógyulás, szomorúság után az öröm. Erről szól minden röge ennek az áldott magyar földiek. Legyen egységes, maradjon meg még a kisórt.ések közepette is a törvén3 resség terén — a győze'em nem marad el. Alkotmányos-águnk beborult ege ra­gyogóbb, elhomályosult napja tündöklőbb lesz, mint volt valaha! «Isteu óvja meg hazánkat minden bajtól, minden szenve­déstől !» Orvos látogatók. Keszthely és Héviz kezdenek nem­csak a nagy közönség, hanem a szakegyé­nek előtt is érdeklődés tárgyai lenni. Jó hírvivők felébresztgetik azok figyelmét is, kik hivatásuknál fogva bírálóink lehetnek. Ezen általános vágynak egyik jele a mult héten lefolyt orvos-vendégek jelenléte. Nagyobb számú társaság tisztelte meg városunkat azon célból, hogy összehason­lítást tegyen az ország hasonló többi für­dőivel. Az itt nyert tapasztalatokról nyil­vános beszámolást tesznek ; és bár uem leszünk az általános verseny utolsói, de hogy elsői sem, azt mondhatom. Utolsók nem lelietünk, mivel ami természeti szépségekkel megáldott, fürdőin­ket kevés hazai múlja felül ; de elsők sem, mivel ezek vezetése nem mintaszerű, nem egészen modern. Mindenekelőtt hiányzik a Balatonnál egy teljes hatalmú megbí­zott. igazgató, ki nemcsak a fejlesztés jog­körével bírna, hanem épen ilyen kirándu­lások alkalmával volna, ki a vendégeknek némi felvilágosítást, adna. A somogyi par­tok e tekintetben előbbre vannak. Hiány­zik továbbá a magánlakások bérszabályo­zása : ennek eredményekép mindenki töb­bet kér értük és a nagy drágaság követ­kezménye, bog}' a vendégek csak félve szállingóznak. Sok minden hiányzik, mi­ket már annyiszor felsoroltunk. Hóvizröl pedig még nem mondható nép is ajkára vett már, mert évek óta «01császa hercegének> hívja — s felkérte, jönne a helyszínére s kutatnának együtt a titokzatos sziklák mögött. Czárán e hirre nyomban odautazott, megejtették ketten az első robbantásokat, s feltárult előttük a révi barlang atriuma s ismételt kutatás után a további belterü­letek s cseppkő ós egyéb át.akulások va­rázslatos világa. Azóta Czáráu Gyula fáradhatatlan áldozatkészséggel ós nagy szakértelemmel kényelmes turista ösvényt készíttetett a nehezen megközelíthető barlanghoz, ser­pentinákkal s — a mint egyik képünk mutatja — a sziklák világában elmésen és merészen" alkalmazott lépcsőzetekkel. Az erdőségben minden lépten-nyomon vö­rös-fehér olajfestókkel megjeJölt szálfák jelzik az utat, ugy, hogy a barlangig ju­tás ma már — bárha meredek volta miatt fárasztó — szinte kényelmesnek mondható. Ennél vadregényesebb, de amellett szebb és kedvesebb háromnegyed órai ut ritkán jut a turistának osztályrészül. Mindkét ol­dalt kopár és meredek sziklafalak. Alattuk a keskeny völgyben csak a vasúti sínpár­nak és a Sebes-Körös vadul rohanó árjá­nak van szűkös helye; a sziklákat övező rügyezésben levő erdőségek pedig március idusán, mikor ott jártunk, már is tele vol­tak hangos madárdallal, milliárdnyi hóvi­rággal, a téli avaron keresztül tőrő lila kökörcsinnel, ibolyákkal és melegen ra­gyogó napfénynyel . . . Együtt ünnepelte velünk a szabad nagy természet is a ma­gyar szabadság elévülhetetlen dicsőséges ünnepét! * A barlang bejáratát az onnan kifolyó kristálytiszta patak medre képezi. Mintegy ötven lépést kellett két-három lábnyi mély vizben gázolnunk, mig a torkolat, annyira tágult, hogy szárazföldet, ület.őleg sziklát érhettünk. A barlaug további iránya innen több méternyi emelkedéssel felfelé halad, s ha­talmas sziklafalakkal szegélyezett, kisebb nagyobb helyenként igen magas boltivszerü tágabb helységeken vezet át. Mindjárt az elején a sárkányoknak elnevezett ragyogó fehérségű kettős szikla­alakulat ragadja meg az ember figyelmét, amelyek élesen válnak ki a többi komor, sötétalaku sziklafalaktól, amelyeknek kékes alapszíne a mesterséges megvilágit.ás módja és mértéke szerint a legkülombö­zőbb árnyalatokban változik. Tovább menvén, hol szűkebb, hol tágasabb szorosokon, olykor csak a patak kiszélesedő medrének gázlóin át elérjük az «Oltárt« I Két szines oszlop között egy ctaber­nnculum» — szerű kőlap adja meg e szép résznek az oltárszerü jelleget. Az oszlopok sárgás-vörösek, ami ehelyütt, de a barlang sok más részében is arra vall, liogy a sziklák falain alácsurgó víznek vastartal­múnak kell lennie. Innen a barlang jobbra kanyarodik 8 csakhamar egy felfelé húzódó magas bol­tozatu részben jobbra-balra önálló szikla­darabok emelkednek ki az alapszintről s elnevezésüknek megfelelően csakugyan tKál vállárat emlékeztetnek. E több clnyi magaslatról úttalan sziklákon keresztül amelyek alatt a patak mintegy mély katlan állóvizszerü reservoir-t mondjuk, kisebb tavat képez, csak a leg­nagyobb elővigyázattal ereszkedhetünk alá, A sekélyebb részeiben átlátszó víz­nek a szine itt sötét smaragdzöld s mély­sége 4—5 méter. Néhány szikláról-sziklára fektetett, az embersuly alatt meg-meghajló hosszú, vékony deszka képezi itt, a nagyon is problematikus biztonságú, ideiglenes padlót, a melyeken egyszerre csak egyen­ként^ balancirozva Katolhattunk át,.; még élő egyensúlyképpen a két. végén hűséges oláh csatlósaink álltak s őrködtek reánk csáklyákkal ós kötelekkel. Egy balra kanyarodással ahhoz a gömbölyű szikladomborulathoz, mondjuk Lampionok, kerti-diszitések. konfetti, serpentin — a legolcsóbb árak mellett kaphatók Sujánszky ózsef könyvkereskedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents