Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1905-06-25 / 26. szám
1905. áp ri lis 23. BALATONVIDÉK bírálat- Az uj bérlő sokkal kevesebb idő ótu rendelkezik vele, mintsem többet tehetett volna annál, atn t már tett. Ezen két bevezetés után rátérhetünk a vendégfogadás programmszerü lefolyására. Folyó hó 19-én érkeztek körünkbe, fogadtatva a helybeli összes orvos-kartársaktól, a magyar orvosok. Az állomásról egyenesen Hévízre kocsiztak hol, minden egyes szoba ós fürdő megszemlélése után az igazgatóság őket, vendégül látta. Hévízről bejöttek a városba, melynek megtfekinté.-óie kevés idó maradt ugyan, de ezt jól kihasználták a keszthelyi viszonyok tanulmányozása a. Itt, jó későig tartó vacsorázás után a hajnali hajóval tovább utaztak. Mi helybeliek osak örülünk, ha minél többen látogatnak hozzánk ós bár nem dicsekedhetünk nagy látványosságokkal, szeretetünk pótolni igyekszik azokat. És majd, ha az idő bebizonyítja, hogy nem elég, ha az érdeklődós felkeltése csak a természeti adományokra, van fektetve. hanem az eg>ób , a fürdőzés tovafejlesztésé', közisirerttó tevését a város, a lakások szabályozását valamely, csakis a fürdöpolitikával foglalkozó szakemberekre kell bizni, akkor tán magunk fogjuk kérni, minél nagyobb számban történő kirándulások tervezését és akkor nemcsak a magunk elfogult, bírálata, hanem a szakegyónek előtt is bátran kiá ihatjuk a többi hasonló természetű fürdőkkel a versenyt. X. Y. Tapolca. A tapolcai villamossági részvénytársaság megalakult. Az összes térvények jegyezve vannak s a részvény tőke 3O°/ 0-a készpénzben befolyt. A megválasztott, igaz. gatóssg elhatározta, hogy a Ganz gj'ár tervét és költségvetését szakértőkkel revidiáltatni fogja ; s a mennyiben a költségvetést reálisnak jelentik, minden késedelem nélkül teszi meg intézkedéseit, hogy a városi villamos mü mielőbb elkészüljön. Ez már be-zéd, rövid és lapidwris, ködudorodáshoz vezet, az ösvény — ha ugyan az úttalan irányt, melyet követtünk ösvénynek lehet nevtzni, a melyet a berlatig feltalálói »Földgömbnek « neveztek el. Fölöttébb érdekes, t,Öt megkapó e szikla felületének ezer hajszálvoalnyi repedezeti: Ó4e, amelyet sima patinával vont be az az egyenletes vizfátyol, amely sajátos ellenié 1 képpé:; .-zinte leheletszerű permetezéséi füröszti állandóan e i ökoloszust. Innen kezdve a barlang egy hosszú szorosba s/.ükűl össz", ahol már lypikus cseppkőalakulatok vannak. Jtixcen-szei ü kéDződósek csodás világa tárul iit elénk Ellentétben a barlang előző részeiben tapasztaltakat, ahol a cseppkövek ritkábbak, de szokatlan terjedelműek, helyenként majdnem embernagyságuak ; itt levő alakzataik sürük és subtilisek, mintha mindmegannyi szál gyertyák volnának, melyeknek végén a megtellő kristálytiszta Vízcseppek — gyémántszemekként világi tanának. Sajnos itt már oly keskeny a sziklafalak között a tér, hogy csónakon sem lehet, átjutni; az egyedül lehetséges ut: a patak medre p'dig ehelyütt több n ótemyi mély. Egyik társunk végig feküdt a csónakban s erős acetyléni efiektorral elég messze bevilágított. Gyönyörűséggel konstatálta, hogy alabastromfehérségű cseppkövekben gazdag falakkal szegélyezett kisebb tó képezi a barlang folytatását: míg arrább kihamvadt kohóa'ak fényűek s több szinben játszók az oldalfalak s a háttólben á megkapó látképet egy fehér csipkefüggönyszerü fal zárja bf. (Folyt, köv.) de velős. Beszédet nyomon követi a tett. Ugy látszik a mi agilis szomszédunk nem barátja a holmi görögtüzes föl vonulásoknak, a-/, ékes rigmusokban zőngő hosszú dikcióknak városi diszgy ülésein, hauent inkább teltekben beszél. Hatái ozatait, terveit sem dobja a pad alá vag}' szánja ótkül a poros aktacsomók közt, leselkedő éhes móloknak! Határoz és tesz! Nem taktikázik, nem sandit, hanem ha valami üdvös, a városra hasznos, a közjóra áldásos terve akad, azt csakhamar tetté is varázsolja. Lám, mit mm tesz az életrevalóság, a közügyek szeretetei? — Tapolca elgondolta s helyeden föl is fogta a villám világítás hasznát, meg is valósítja . . . Pedig ennek a kis törekvő váiosnak nincs Balatonja, nincs Hévize^ nincs főgymnasiuma, országoshirü gazdasági tanintézete, nincs honvédségi laktanyája, leszámítva a vidék faluinak az átutazó vigéceknek forgalmat, nincs idegen forgalma s sok más egyebe nincs, ami pedig megvan Keszthelynek s ime mégis megelőzi Keszthelyt a villamosvilágitás dolgában. Pedig ha vidéki vá. rosban valahol, itt ebben a városban indokolt volna villamos világítás meghonosítása száz ós egy indokból. Elhagyva a százat csak azt hozzuk föl, hogy Keszthely fürdőváros jelentékeny idegen forga lommal s mint ilyentől megválható volna, hogy a modern világítás iránt már csak a város fejlődése szempontjából is fogékonysággal birjon, főkép, ha ez a modern viiágitás gazdaságilag is előnyösebb a réginél. De hát mi méais csak maradjunk — a légiiéi mignem Piripócs is megvalósítván a villám világítást, mi is csak rászánjuk magunkat. Színház. Kedden, f. hó 20-áu kezdette meg városunkban Szilágyi Dezső — ki Zala, Somogy, Barauya és Tolnavárinegyók színigazgatójának vallja magát — pár hetes előadását művészgárdájával az «Amaz0n» udvarán épített nyári színkörben. A társulatnak mindegyik tagja ismeretlen közönségünk előtt, de sokkal jobb színészek tehát sokkal jobb alakításokat nyújtanak, mint tavaly Mtcsey <nyári színtársulata.» Mint aféle vidéki színtársulatot, kezdetben kétkedessel fogadtam, félve, hogy uem felelnek meg a színészek a kö/önség igényeinek — bár a zalaegerszegiek elismerőleg ós dicsérettel emlékeznek meg róluk — de ez a pár előadás tökóletesftu meggyőzött arról, hogy Szilágyi sziir ársulata e^'.y jól szervezett társulat. Az elmúlt héten János vitéz, melyet a budapesti lvirá'y színházban 200 szór adtak elő, Te temrehivás, Kazaliczky Antal hírneves drámája, Bőregér és A vigécek kerültek szinre. Bemutaióul «János vitéz»-t választották s Lem helytelenül, mert e darab kellemes, lágy fülbemászó zenéje annyira vonzotta a közönséget,, bog}- a kis nózőtt'r zsúfolásig megtelt. Nagyon soka i voltak olyanok, kik künn szorultak s ép ezért tegnap megismételték e kitűnő magyar operettet. A «János vitéz> az operette személyzettel, mig a Tette..íre hívás a drámaival ismertette meg közönségünket. E két előadás n társulatuk majdnem mindegyik tagját alkalmam volt megismerni s igy róluk általánosan mondhatok is véleményt. A női személyzet, közül először is Báudi Rózsit kell említenem, ki rutinirozott színésznő. Gyönyörű, lágy, nemcsak az alsó, hanem a magasabb regiszterekben is élvezethető, iskolázott, hangja van. Játéka is kedves, kifogástalan s ugy a királyleány, mint, Roztflinda (Bőregér) szerepében oly pompásan alakított, s kedvesen énekelt, hogy többször bivták a lámpák elé. Aranyos Kukorica Jancsi volt Jászai Mariska, kit élénk temperamentumos játékáért s kellemesen csengő hangjáért nagyon megszeretett a közönség. Mint szobaleány a Bőregérben szintén nagyon tetszett. Leudvay Fercsike bájos Iluska volt, kedvesen, aranyosan alakit minden szerepébsn, hangja azonban kissé gyenge. Yágóné Berzsenyi Margit pompás alakítást nyújt nemcsak vig, de komoly szerepekLen is. Mint gonosz mostoha a Jáuos vitézben oly sikerülten alakított, hogy — I 5 1 láttam Budapesten János yitéz előadását, — uagyon meglepett. Pompás mimikája van. Tetszett is a közönségnek, löbbször megtapsolták. Lőrinczi Erzsi kitűnő tragika. A Tettemrehivásban Gyalán nejét Margitot személyesítette igazi művészettel. Szerepének minden egyes részletét kitűnően játszotta. Tőle még igen sok szépet, fog látni a közönség s bizony kár, hogy szerdán oly kevesen nézték végig megható művészies játékát. A férfiak közül első helyen kell említenem az igazgatót, Pzilágyt Dezsőt, ki sokoldalú szinusz s mindig pompásan játszik. Baaó igen jól alakított, a János vitézben. Hunfit csak a Bőregérben ismertem meg. Kitűnően tiszta, kellemes tenor hangja van s mint Alfréd n gyon tetszett közönségünknek. Kiss Pista művészettel és praec'zitással játszik, s erőteljes szép bariton ja val sokszor fog még bennünket gyönyörködtetni. Simon Jenő hősszerelmes valóságos kabinet alakítást nyújtott a Tetemrehivásban Gyalán szerepében. Megrázó volt a jelenet, mikor találkozik kis leányával, s mikor elvált nejének megvallja, hogy ki miatt, lett ő sikkasztó. 0 is jó szinósz és sok jó alakítást fog még adni. Márkus Sándor pompás komikusnak bizonyul. Vágó István tehetséges tagja a társulatnak, úgyszintén Báthori Béla is. Az előbli hiven játszotta a tehetetlen báb francia királyt és a Tetemrehivásban Radányit. Báthori ügyes szalonszinész, azonban nem minden jelenete sikerül jól. A segédszemélyzeti öl, ugy.-zintén a karról csak elismerőleg kell megemlékeznem. A jó előadásoknak keretébe nagyon is beillik a katonai zenekar s igen helyesen cselekedett Szilágyi mikor e zenekart magával hozta, mert ez is sok élvezetet nj-ujt, a közönségnek. Nem szabad megfeledkeznem magáról a színkörről sem. Mondhatom, hogy ez n* m valami kényelmes. Ha megtelik n int az első előadáskor is történt, egymás hátán vannak az emberek, annyira sziik. A te'önéi a k resztbe rakott dorongokon, elhelyezett, mindenféle lim-lomot a vedéglős annak idején ell ávolitliatta volua s nem díszelegne ott a jó ízlés rovására^ Kiinn pedig mindig nagy zaj van, mely az előadást, nagyon zavarja, s mikor a leghatátosabb jelenet, folyik, künn fütyülnek, ordítoznak, ütik a deszkafalat. Pedig van ám ott. elég rendőr. Jó lenne az udvart ettől a lármázó ingyenes közönségtől megtisztít aui. A közönség figyelmét felhívjuk az igyekező társulatra, mely igazán megérdemli a pártolást,. A társulat kedves estéket szerzett eddig is és fog még szerezni a színházba járó közfnséguek. A tagok tele auucióval, jó akarattal mindent elkövetnek, hogy gáncs ne essék ellenök. Az igazgatót pegig arra kéljük, olyan darabokat válastzon, melyek megfelelnek a mi közönségünk Ízlésének s melyek vonzok. Ne vegye fol műsorba a frivol darabokat, hogy a fiatal leányok is elmehessenek néha, továbbá tegye változatossá a műsort s akkor reméljük, megtörik közönségünk közönye, melyet eddig a színészettel szemben tanúsított, Rafael. HÍREK. — Személyi hir. Váraii Károly tankerületi kir. főigazgató az érettségi vizsgálatok megtartása végett mult, szerdán este városunkba érkezett és ma délután távozott el.
