Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-21 / 21. szám

BALATONVIDÉK 1905. május 21. tetnek és ragaszkodásnak fokozatai­ról lehet beszélni, akkor ez a nemes érzés hatványozottabb mértékben uralja e város és vármegye minden rendű és rangú közönségének szivét. Ha valóság az, hogy a szeretet viszontszeretetetszül,ugy elmondhat­juk, hogy O emiaenciájának szülő­földje iránt táplált s fejedelmi tet­tekkel is bebizonyosult szeretete nem tévesztett célt, megteremtette azt a viszontszeretetet, metyet minden fia e városnak szivében mint értékes kincset rejteget és őriz. Erről a hálás szeretetről s ra­gaszkodásról tesz tanúbizonyságot a város nemes közönsége, midőn O eminenciája hálaünnepét saját ün­nepévé avatja. Szólaljanak meg hát az ünnepi harangok, gyúljanak ki az oltárok gyertyái s hirdessék Keszt­hely örömünnepét. Szálljon föl a há­laáldozat, a könyörgés imája a ma­gasba. Égyesitsük imánkat biboros egyházfejedelmünk könyörgésével az 50 év áldásaiért s az Ö nagy lelké­nek fohászához csatoljuk a mienket is egyházunk és hazánk boldogsá­gáért. Szomorú napokat él nemzetünk! Az aranymisés történetíró egyházfe­jedelem int, ne csüggedjünk, szomorúbb napjai is valtak már e hazának : a nemzet imája, igazaiba vetett bizodalma s erényei mindig kisegítették a bajból. Ugy leszen most is. Midőn tehát biboros aranymi­sésünkkel egj'ütt imádkozunk e na­pon, teg} rünk szent fogadást, hogy ki-ki a maga körében megteszi mind­azt, amivel hazájának tartozik, ugy, mint megtette a biboros jubiláns, ra­gyogó pályafutása alatt. Ennél ér­tékesebb ajándékkal nem kedvesked­hetnénk a történész egyházfejede­lemnek aranymisés örömünnepén. Az ég áldása kisérje Öt életének utain s nyerjen foganatot alázatos könyörgése a Mindenhatónál. Egy levél. Nem vagyunk ugyan felhatalmazva a közlésére, de eltiltva se; azért közreadjuk amA nagyon igaz sorokat tartalmazó leve­let, melyet a azerkeszt.óség városunk egy előkelő, mivelír úrnőjétől kapott. Közre­adjuk minden megjegyzés nélkül: Tisztelt Szerkesztőség! Olvasom, olvasom a Balatonvi­déket és. engedjék meg hogy ki­mondom, de valami buzditásfélét vártam benne, hogy a sümegi ün­nepélyekben Keszthely közönsége, de valamiképen a nők is vegyenek részt. De bizony hiába vártam. S a keszthelyi hölgyek közt se hallot­tam semmi ilyen mozgalomról. Pe­dig oly sokat ünnepelnek a férfiak, de — csak férfiakat! És mikor száz évben egyszer alkalom nyilik egy kedves, bájos nőnek ünneplésére is, akkor is csak a férfiak ünnepelnek. Mi nők vagy nem törődünk vele, vagy rábízzuk e dolgot is a fér­fiakra. Gondolom arról van szó, hogy Szegedy Rózának, Kisfaludy Sándor nejének férjével közös sírjára lielyé­lj'ezett dombormű leleplezéséről van szó. Iskolásleány koromban bölcsen elhallgatták előlünk a Himfy-dalok történeti hátterét; olvasásához meg Jí^ Bíboros hercegprímásunk jubileuma. Emlékezetes évforduló előtt ál­lunk. Csak néhány nap még s ki­gyúlnak a gyertyák a balatonfüredi csendes kis kápolna oltárán. De nem csak ott, hanem széles e haza min­den templomának, a ragyogó Bazi­likáknak s fenséges Dómoknak oltá­rai fényben ragyognak csak ugy, mint a legegyszerűbb falusi templo­mok oltárain száll föl az egek Urá­hoz a jóillatu hálaáldozat. Az ország biboros főpapjának hálaáldozatával egyesül milliók imája e napon. Május 26., a jövő péntek lesz az az évfoiduló, mikor ötven évvel előbb először járult biboros hercegprímásunk O eminenciája az elé az oltár elé, mely előtt ma 50 év után mint egy dicsőséges multu ország főpapja mond remegő ajkak­kal hálaimát s mutatja be aranyál­dozatát az egek Urának ötven óv munkájának, fáradalmainak és áldo­zásainak kegyelmeiért. Vele és érte száll e napon mil­lió ajkak imája. Nemcsak az ősrégi esztergomi érseki főegyházmegye, de vele ünnepel az egész hazai katho­likusság, vele ünnepelünk mi is keszthelyiek. Ő eminenciájánál magas egy­házfejedelmi méltósága önmagában is tiszteletreméltó és hódolatot pa­rancsoló, de magas méltóságának fényével egyforma erősséggel ragyog az az osztatlan s tisztelettel páro­sult szeretet, mely 0 eminenoiája nemes alakját övezi. És ha a szere­A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA. Kisfaludy Sándor Olaszoíszágbaij. Neves magyar Íróiak közül nem egyet találunk, aki Itáliárak örökké mosolygó ege alatt megfordult. Igy, hogy többet ne említsünk, Zinyi Miklós gr., a Szigeti Ve­szedelem irója, Pázmány Péter, az anti­reformáció hatalmas vezére, Faludy Ferenc a XVIII. sz egyik legkiválóbb prózairója, Kisfaludy K. kétszer is, aki épen ott. éne kelte el legszebb elegiáinak egyikét: »Sötét olajtálc illatos hiisében VI a bús vándor, Icöny ragyog szemében.« Nemzetünk és Olaszország között az érintkezés már igen régi keletű. A refor­máció előtt ifjaink legnagyobb részt Itália klasszikus földjén szerzik különösen jogi ismereteiket s Berzeviczy Albert, egy egész sereg magyar embert sorol fel, kik a XIX. század elején Olaszországban utaztak.*) Az emiitettem régi keletű érintkezés, mely a magyar nemzetet az olasszal össze­fűzte, élénk bizonyítéka annak, hogy nem­zetünkben a szép, igaz és jó eszméje soha *) V. ö. Magyar utazók Olaszországban a inult század el^ő felében. sem szunnyadt el egészen, sőt ha édes ha­zánk belső és külső viszonj-ai megenged­ték, ez az eszme hatalmas arányokkal vitte előre művelődésünket. Pázmány tíz olsz Rellarmin hatása alatt irja meg nagyhírű Hodoe_>usát; nagy tanítványa Zrínyi, Torquato THSSO Gerusa­lemme liberata-ján csakúgy lelkesedik, mint Vergilius Aeneisén s po'itikai mun­kai s hadtudományi értekezései, melyek korában a legkitűnőbbek közé tartoznak, Macchiavelli befolyását, tükröztetik. Kisfaludy Károlyra az olasz festő­művészet. volt hatással, még pedig nem­leges hatással, mert ugy látszik, it.t ébredt a tehetséges költő tudására annak a szo moru igazságnak, hogy belőle teremtő művész alig válhatik valaha. Kisfaludy Sándor, akiről ez alkalom­mal szólni kívánunk, nem a maga jó­szántából látta meg Itália kék egét, noha, mint naplójából kitűnik, mindig élénkeu vágyódott e gyönyörű országba. «Ki nem fejezhetem, irja 1796. ápr. 21 -én, néked az érzeményeket, melyek tá­madnak bennem annak meggondolásánál, hogy a' régi Rómaiaknak, ezen a' világon első nemzetnek — annyi ditső dolgoktól híres ho.unyát látni és lakni is fogom.» Érdekesen mondja el önéletrajzában, miként jutott a klasszikus olasz földre. • Eszterházy Antal hercegnek halála után a' MagyarTes'őr-Karnak kormánya a máso­dik kapitányra maradott, egy olly emberre, ki talán az egész magyar nemzetből arra legkevesbé vala alkalmas » Ez a kévé? ér­demű knpitány, mint, Kisfaludy később tudtunkra adja, B. Splényi Mihály volt. Ennek köszönhet'e költöuk s három ma­f>y«r társa, hogy a Testőr-Karból tünte­tésképen « Garnison R--gementhez osztot­ták be őket. Kisfaludy nem akarván ki­tenni magát, a rossz nyelveknek, «kényte­len, kelletlen, 1796 dik évi március 6-kán egy ezer fóböi álló hadi szállítmány nyal, Stirián, Karinthián, Tyrolon, HZ akkori Velenczei birodalom északi Csúcsán keresz­tül, Lombardiába — Majlandba» ment. Mi azonban, B. Splényi Mihálynak, aki Kisfaludy szavai szerint <a legdurvább 's nemtelenebb érzésű ember, mint, Elöl­járó, a' legkeményebb s irigyebb kebUi, zsarló 's kinzó, hátulról farba lőtt rokkantt katona» volt, köszönettel tartozunk, mert, Kisfaludy jlaszországi tartózkodása még egyfelől már a XVII. század végéről elég . sokoldalú feljegyzéssel gazdagítja irodal­munkat, másfelől a költőnek Petrarca nyel­vével való bővebb ismeretsége, a hadse­regben átélt szenvedései, ft csaták, melyek­ben mindig vitézül forgolódott; szerette hazájától és választottjától való távolléte Siroh a m 7T fV^Ss^^^ foS^S^&Vr;; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos ba­jainál, agymint idült bronchitis, szamárhurut mrnm lábbadozóknál influenza után ajánitatik. ^IL^Í^iLlSS^S^iSÜÍX! £jÍ ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban űvegenkint 4.— kor.-ért kapható. Figyeljünk hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: =F. Hoffmann La Roche &. Co vegyészeti gyár BASEL Svijcz

Next

/
Thumbnails
Contents