Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-07 / 19. szám

IX. évfolyam. Keszthely, 1905. május 7. 19. szám. Politikai hetilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZT OS KG E S KIADÓHIVATAL i volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbizásoka' és reklamációkat, a szerkesztőség cinióie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... 10 kor. — Fél évre . . . . . 5 „ — „ Negyed évre 2 ,, 50 Egyes szám ára 2o . Nyllttér petltsora alku szerint. A lentermesztés fölkarolása. Ha a hazai gazdálkodás szem­pontjából összehasonlítást teszünk mult és jelen között, kétségtelenül arra a tapasztalatra jutunk, hogy íöldmivelésügyi kormányzatunk üd­vös kezdeményezései folytán, az utóbbi időben gazdasági tekintetek­ben igen-igen sokat haladtunk — dacára annak, hogy a gabona érté­kesítése terén nem voltak kedvezők az áralakulást konjunktúrák. Azt is be kell azonban ismer­nünk, hogy a gazdasági haladással kapcsolatban a megélhetési viszo­nyok is nehezebbé váltak és ezek ma a gazdának hovatovább több ós több gondot okoznak. Filokszera, peronoszpóra, állati tuberkulózis, sertésvész, elemi csapá­sok, a közterhek emelkedése, a ter­melési költségek szaporodása és emel­kedése határozott ellenségévé váltak a gazdának, kiszámithatlan kárt okoz­va az egész mezőgazdaságnak, de különösen a, mi szép országunknak, a honnan, sajnos, igen sok pénz a külföldi tőkét szaporítja, az idegen ipar termékeit portálja, annak di­vatját utánozza. Különösen észlelhető volt ez az utóbbi években, a mikor a gabonatei­melés mind mennyiségre, mind árára nézve a legtöbb esztendőben oly kedvezőtlen eredménynyel járt, hogy alig fizette vissza a termelési költ­séget, több esetben pedig a gazdá­nak úgyszólván a tönk szélére jutá­sát eredményezte. Ezért tehát még a zalamegyei fejlettebb gazdasági viszonyok kö­zött is célszerű lesz azzal a kérdés­sel foglalkozni, hogy ezen a bajo­kon miként lehetne segiteni, a meg­lévő bajok káros hatását enyhiteni és ellensul vozni ? J Különösen mainapság kétszere­sen indokolt lett e kérdéssel foglal­kozni egyrészt a hazai ipar megte­remtése, másrészt az ijesztő módon megindult és országos jellegű kiván­dorlás meggátlása érdekében, hogy a legjava munkáskéz itthon marad­jon ; továbbá — hogy fokozatosan kezdjük lerakni annak az épület­nek alapozó munkáját, a melyen idővel (10—12 év múlva) Magyar­ország önálló gazdasági berendez­kedésének föl kell épüinie. Ezért már most különösen in­dokolt a közfigyelmet olyan növé­nyek termesztésére felhívni, a me­lyeknek termesztése eddig még ál­talánosságban el nem terjedt, s ha terjedt is — de nem azon mérték­ben, mint annak a termesztés ked­vező megoszlása érdekében elterjed­nie kellene; az ugyanis a legnagyobb bajunk, hogy ezeket a nyerstermé­keket potom áron viszik ki s mint földolgozott kész kereskedelmi árut drága pénzen hozzák vissza. Igy ha többek közt a statiszti­kai adatokat figyelemmel kisérjük, kétségtelenül arról szerezhetünk meg­győződést, hogy kendertermeszté­sünk, de különösen kender- és len­gyáii iparunk még » u.orán m érte el azon fokot, amelyet már eddig is el kellett volna érnie. Igy a statisztika azt igazolja, hogy hazánkban a kendert eddig még csak 150,000 holdon, a lent csak 25,000 holdon termesztik ; mig más országok, hol ezen fonalasnö­vények tisztahozadékát már isme­rik, öt-liatszorta nagyobb területen A BALATONVIDÉK TÁHCÁJA. Virágillat, dicsőbb az égi /jarna^ Szeráfinát / Szép Holdi 1virraszsz néped <Bús éjjelén. & a9B°9Í> n aP> r" n{> fa foszd^ 3jtjt és remény . . . Szeráf, Istennel{ Redves, Oltalmazón Virágot^ fözt is legszebb : Mégy pártfogón OH, bő malaszttal teljes szent, te Szűz, Ddhnl\et, országod népét, fiadhoz fnZZ • J2e Hagyd el azt, !\i árva, 1Q sújtva van; Öleld f{ebiedhez ő^et Xrgalmasan ! Hurqanizmus az enjbepeVíjkqél. — Az „Upiver8um"-l>ól. — Uj Guinenának kivált északi .és ke­leti részébeu nem szükséges a szárazföld belseje felé törekedni, bogy idegen befo­lyástól teljesen mentés, őseredeti állapo­tában levő népet- találjunk. Úgyszólván az egész partvidék olyan még jelenleg is. A németek birtokában levő részen mindössze négy bely van, egymástól egy-egy napi gőzhajó járásnyira, bol némi európai tele­pedésről lehet szó. Ezek is a benszülőt­tektői elszigetelve lakó, teljesen a magok dójának élő s a beulakókkal alig érint­kező helyek. A német birodalom mindjárt politikai térfoglalása elejéD, melynek még 20 éve sincs, egy n^met tőkepénzesekből Jltdjus tyrdl^néja. Ddlajus ^irályi nője, J£öszöntefe^ / Dd7a csa% terólad zengne!{ d f öíd s e3 e íi; Jl gyöngyvirág s a liljom J2e^ed virui: S dicséret száll a Hive^ aj{irul. Szép vagy te, mint a Hold so^ Csillag fázott; J2ap, meh] aranypatástba Öltözködött; Szebb vagy a földne^ minden Virágillat, dicsőbb az égi /jarna^ Szeráfinát / Szép Holdi 1virraszsz néped <Bús éjjelén. & a9B°9Í> n aP> r" n{> fa foszd^ 3jtjt és remény . . . Szeráf, Istennel{ Redves, Oltalmazón Virágot^ fözt is legszebb : Mégy pártfogón OH, bő malaszttal teljes szent, te Szűz, Ddhnl\et, országod népét, fiadhoz fnZZ • J2e Hagyd el azt, !\i árva, 1Q sújtva van; Öleld f{ebiedhez ő^et Xrgalmasan ! Hurqanizmus az enjbepeVíjkqél. — Az „Upiver8um"-l>ól. — Uj Guinenának kivált északi .és ke­leti részébeu nem szükséges a szárazföld belseje felé törekedni, bogy idegen befo­lyástól teljesen mentés, őseredeti állapo­tában levő népet- találjunk. Úgyszólván az egész partvidék olyan még jelenleg is. A németek birtokában levő részen mindössze négy bely van, egymástól egy-egy napi gőzhajó járásnyira, bol némi európai tele­pedésről lehet szó. Ezek is a benszülőt­tektői elszigetelve lakó, teljesen a magok dójának élő s a beulakókkal alig érint­kező helyek. A német birodalom mindjárt politikai térfoglalása elejéD, melynek még 20 éve sincs, egy n^met tőkepénzesekből ^ 9 vosofSrSf te°r r: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos ba­ff/)/|sf jainál, ngymint idült bronchitis, szamárhurut éskitaeii lábbadozóknál */#/ UHU C\ influenza után ajanitat l k. &ti Figyeljünk hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: (! ( -F. Hoffroann-La Roche & Co vegyészeti gyár BASEL Svájcz• -

Next

/
Thumbnails
Contents