Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-30 / 18. szám

2. BALATONVIDÉK 1905. április 30. Éz esetben nem volna szükség uj árvaházra. A kérdés e tekintetben is rendezve, tisztán állana. Az alapítványoknak pedig a veszprémi székeskáptalan kezelésébe bocsátását illetőleg, csak annyit mondhatunk, hogy vele se az ala­pitó szándéka nem szenvedne sérel­met, se a város érdeke nem csorbulna meg. Kath. alap ! Az összes katho­likus alapok kezelése pedig a dolog természete szerint — autonómia hiá­nyában — az egyházi hatóságot il­leti meg. Bár ez esetben a hagyo­mányozó annak idején a várost bizta meg hagyománya kezelésével, még se vészit a város, ha a békés és végleges rendezést és megoldást fi­gyelembe véve, azt kezeléséből ki­adja. Elvégre is vele csak a munka és a felelősség kisebbednék. Van elég más, sok gondot okozó, kezelni valója a városnak; semmitse vészit, ha könnyit munkáján és a felelős­ségén. Mindent összevéve, óhajtandó volna, hogy a város ezt a kérdést a főpásztorral egyetértve, vele össz­hangzóan oldaná meg a főpásztori előterjesztésben foglaltak mérlegelé­sével. Maga az előterjesztés, a cél, a szándék, a jóakarat, melylyel me­gyéspüspökünk ezt a kérdést a vá­ros javára megoldani szándékozik, kivánatos, hogy viszhangra találjon a város képviselőtestületében is, és a főpásztori jóakarat hasonló jóaka­rattal honoráltassék. A város csak nyer ez által. Alkot és szervez oly állásokat, melyekkel költségvetését sem a je­lenben, sem a jövőben nem terheli meg. Éppen a város érdekében ajánljuk az elmondottakat a kép­viselőtestületének jóakaratú figyel­mébe. Az ujjuló Héviz. Vázlatos képet akarván alkotni Hé­viz jövőjéről, szükségesnek találom vissza­tekinteni múltjába, mint az aggastyán, ki, hogy gyermekei elé tárja fáradságának eredményét, eléjük festi életének egész történetét, : ifjúságától agg koráig. Héviz élete homályosabb, mint egy korlátolt, életkorú emberé ; jövője pedig virágosabb, remény teljesebb, mert. igazi élete nem a lefolyt hosszú évszázadokban volt, hanem a közel jövőben lesz. Átala­kulásának mesgyéjénól áll ma, honnan, mint erőt nyert vándor halad előre, vagy mint a fejlődő leány, ki titkon, észrevét­lenül lép be a sejtelmes, a titokzatos, de alapjában szép életbe Miből lett, miből alakult ? —ép' olyan homályos, mint, a legtöbb csodaszerü ter­mészeti tünemény eredete. Hogy évszáza­dokra nyúlik keletkezése vissza, azt nem­csak a róla fennmaradó nyomtatványokból, hanem inkább a nép száján szóló hagyó mányokból tudjuk. Talán már a régi vi lág népei is ismerték gyógyító erejét ; hány harcos keresett gyógyulást elkínzott, megbénult testére ? Az indusok szerint a tavak és pata­kok az istenek személyes harcainak követ­kezményei. Ezek a hatalmas felsőbbsógek olyan óriási sziklákat dobáltak egymáshoz, hogy ahova leestek, megnyilt a föld, me­der képződött ós a viz odagyült. Héviz keletkezését, ne vigyük vissza az indusok képzelt világába ; annyi kétségtelen, hogy a benne rejlő erő páratlan, csodás hatású. Ei mégis, bár ezt évszázadokon át tudták, alig történt valami H-.viz nagygyátételére. Parlagon hevert hosszú, igen hosszú éve­ken át ; a közelmúltban pedig mintha vesztett volna régi híréből ! Szükséges volt tehát valamit tenni, hogy Héviz valahogy uj életre kelhessen. E oél, hogy közeledik, bizonyság a tervbe vett nagyszerű átala­kítás. uj fürdőház emelése, csatornázás, víz­vezeték bevezetésén kivül sok olyan do­log, ami a fürdőt rövid néhány óv alatt en­rópai hírnevűvé fogja tenni. Bár a megiu­dult munkálatoknak még csak kezdetén vannak, máris, mint a porából éledező fő­nix, uj életre kezd ébredni ez is. Az idén is már mintegy 40—60 szobával több fog a vendégek rendelkezóre állani, mint ed­dig. Mi a jelentősége Hévizuek Keszthely érdekében is ? — felesleges tárgyalnunk. Külföldön hasonló fekvésű kis város csak ebből élne, lakosai gazdagodnának : de minálunk ezek az óhajok meg nagyon is távol vannak. Itt el tudták hallgatni hosz­szu éveken át, hogy a városnak semmi haszna nem volt, Héviz közellét,óból, anél­kül, hogy valami történt volna ez irány­ban is. Ma, mikor Héviz a teljes ujraébredós küszöbén van. c^ak örülnünk kell, hogy olyan erős, munkára és áldozatra képes kezekbe került, mint az jelenleg van. S midőn reményteljes bizalommal ál­lunk Héviz jövője előtt, nem nagyitunk, ha megjósoljuk, hogy Héviz nemsokára versenyezni fog a külföld hasonló hatású fürdőivel, év9k múlva p'dig a teljes győ­zedelem diadalában fog nemcsak a magyar névnek, hanem első sorban nekünk, keszt­helyieknek is hírt,, dicsőséget, vagyont, jö­vedelmet szerezni. Héviz bűnhődött a múlt­ban, de a jövő ezerszeres kamatozással fogja visszafizetni a ráfordított nagy fá­radságot. Héviz nagyságának záloga múlt­jának hirében, jövője pedig az azt, vezető erős kezekben van letéve ! Nemzetközi alkoholizmus elleni X. kongresszus. Az 1903. év április havában Brémá­ban tartott alkoholizmus elleni IX. kon­gresszus elhatározta, hogy a nemzetközi X. kongresszus 1905. évben Budapesten fog ülésezni. Az alulírott szervező-bizott­ság — főleg a külföldi érdeklődők kíván­ságának megfelelően — megállapította, hogy a kongeesszust 1905. óvi szeptember hó 11 tói 16-ig bezárólag tartja meg. Az alkoholizmus elleni ezen nemzet­közi kongresszus ezúttal oly országban fogja tárgyalásait tartani, amelyben eddig­elé az alkoholizmus veszedelmének elhárí­tására úgyszólván semmi sem történt. Az a csekély társadalmi mozgalom, mely a bécsi hasonló tárgyú kongresszus hatása lalja Csokonai legértékesebb alkotásait: a Lilla-jiklust, az anakreoni dalokat, az ódá­kat és a Dorottyát. Gyöngyösi István munkáit (a gyűj­temény 3. kötete) Badics Ferenc rendezte sajtó alá az első kiadások alapján. Gyön­gyösi, bár Zrínyinél sokkal kisebb tehet­ség volt, másfél századon át páratlan nép­szerűséggel, szinte egyedül uralkodott a magyar Parnasszuson. Egyes müvei negy­ven kiadást értek. E népszerűség magya­rázója gyönyörű költői nyelve, gördülé­keny verselése és lirai lendülete. Müveit ma is haszonnal forgathatják költők ós nyelvbuvárok, ós gyönyörűséggel a nagy­közönség is. Főművei: Marssal társalkodó Murányi Yónus ós Kemény János emlé­kezete. E két hosszabb munkát foglalja egybe a vaskos kötet,, melynek bevezetése terjedelmes, mélyreható korrajz, életrajz és tanulmány. Kisfaludy Károly munkáinak két kö­tetnyi hely jut a Magyar Remekirók gyűj­teményében. az uj sorozatban e két kötet közül az első jelent meg, (a gyűjtemény 12. kö­tete). Heinrich Gusztáv rendezte sajtó alá «s látta el értékes bevezető tanulmánynyal, a mely klasszikus tömörséggel rajzolja meg irodalmunk ez úttörő nagy alakjának változatos életpályáját éa nagyarányú iro­dalmi működését. Ez az első kötet Kis­faludy összes költeményein kivül a költő legértékesebb tragédiáját, az Irénét,, ós a Kemény Simont tartalmazza. Az Arany kötet, a mely Arany mun­káinak negyedik, a teljes gyűjteménynek pedig 44. kötete. Arany János elbeszélő költeményei közül a kővetkezőket foglalja egybe: Buda halála; Csaba királyfi; Az utolsó magyar ; Édua ; Öldöklő angyal ; Daliás Idők es Murány ostroma. Eiedl Frigyes rendezte sajtó alá ezt, a kötetet épp ugy, mint a többi Arany kötetet, sza­kavatott kézzel, gondos szövegkritikával, a Csaba királyfi és a Daliás JIdók külön­böző időből eredő kidolgozásait egymás mellé állítva a kötetben. Az uj sorozatban levő arcképek (Ka­tona József, Teleki László gróf, Kisfaludy Károly, Gyöngyösi István és Csokonai Vi­téz Mihály) R. Hirsoh Nelli művészi raj­zónját dicsérik. Az uj öt kötet a gyűjtemény eredeti programmjához hiven az 55 kötetből a magyar irodalom különböző korú kincseit ragadta ki és sorozta egymás mellé e he­tedik sorozat keretén belül. Az uj kötetek beillenek a maguk helyére a teljes gyűj­teményben, a mely időrendben foglalja majd egybe remekíróinkat. Az uj sorozat kiállítása a kiadó in­tézet hagj'ományaihoz illő. Csupa dísszel ékesített, kötet, ugy mint, a gyűjtemény eddig megjelent föbbi kötete. Az 55 kö­tetes teljes gj'üjtemóny ára 220 korona, s az egész gyűjtemény, melyből immár 35 kötet megjelent,, havi részletfizetésre is megrendelhető. A Műveltség Könyvtára.*) A tudomány népszerűsége bölcsőko­rát éli Magyarországon. Aki szakember is egy dologban, ezer más dologban laikus s ha keresi a könyveket, melyek tudásvá­gyát kielégítsék, ismereteit gyarapítsák, nem találja. A tudósok a tudósoknak írják könyveiket s nem a nagyközönségnek. Ez nem vád a tudósok ellen. Az ő munkájuk az a forrás, melyből a közvetítők, a tudo­mányok népszerűsítői merítenek s amit kimeregettek ezek a derék emberek, to­vább adják, ugy, hogy a laikus is meg­értse, a laikus lelke is megtermékenyüljön. *) A Műveltség Könyvtára. Első bjrozat: hat kötet. Első kötet: A technika vívmányai az utolsó száz évben. Szakférfiak közreműködésével szerkesztik: Hollós József és Pfeifer Ignác. 500 szövegké- pel és 60 mümelléklettel. Kiadja az At­henaenm rodalmi és nyomdai részvénytársulat. Egy kö\ ára 24 korona. Levélpapírok csinos dobozokban 1 koronától feljebb a legnagyobb válasz­tékban kaphi ók : SUJÁNSZKY J02SEFJ 1—

Next

/
Thumbnails
Contents