Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-30 / 18. szám

1905. április 23. BALATONVIDÉK 3 folytán hazánkban megindult, még alig mutat fel valamelyes eredményt s küzd a kezdet nehézségeivel. Pedig az alkoholiz­mus kérdése immár régen kinőtt, azon szűk kerettől, melyben az ellene való vé­dekezés kezdetén mozgott és nagyfontos­ságú társadalmi kérdéssé fejlődött. Közt.udomásu, hogy az alkoholizmus iniuden társadalmi osztálynak végzetes csa­pása és sujt szegényt, gazdagot, műveltet műveletlent egyaránt. Nem is egyesekhez, se nem egyes osztályokhoz, hanem minden­kihez, osztály külömbsóg nélkül intézzük hivő szózatunkat, vegyenek részt kongresz­szusunkban, igyekezzék e fontos kérdést minél alaposabban megismerni s velünk együtt arra törekedni, hogy az emberiség ezen pusztító járványát, közös erővel le­küzdhessük.. Társadalmi betegségtől csak öntudatos táisadalmi küzdelem válthat meg bennünket. Kongresszusunk nem egy irány szol­gálatában áll. Működésünkben egyesül min­den törekvés, mely az alkoholizmus leküz­dését célozza, akár a mértékletesség, akár a teljes abs'inentia utján. Tárgyalásaink nem ölelik föl az alkoholizmus összes kér­déseit, ; az anyag immár oly nagy, hogy lehetetlen minden részletre egy kongresz­szus keretén belül kiterjeszkedni. A brémai kongresszus fényesen bevált mintájára mi is csak a főbb pontokat, a leginkább ak­tuális tárgyakat szemeltük ki megvitatás céljából, melyekben képviselve van a kór­dós szociális, paedagogiai, hygieuikus, jogi és orvostudományi része, s igy minden résztvevő megtalálhatja az őt leginkább érdeklő fejezeteket. A megtartandó kongresszus fontos kultui misszióra hivatott nemcsak Magyar­országban, hanem általában Kelet Európá­ban, különösen a Balkán államokban. Ezen országokban vagy éppenséggel nem, vagy nsgyon kevéssé ismerik az alkohol-ellenes törekvések áldásait és ezért különösen is felszólítjuk őket, használják fel az alkal­mat azon nemzetek tapasztalataiuak meg­ismerésére, melyek a küzdelmet már évti­zedek óta folytatják, üizen nemzeteket pe­dig kérjük, küldjenek minél több képvise­lőt közénk, hogy az e téren szerzett isme­reteiknek és tapasztalataiknak gazdag tá­rából meríthessünk és azt a magunk szá­mára értékesíthessük. Tiszteletbeli eluökökül felkérettek : Dr. Btrzeviczy Albert, v. b. t. t., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Márkus József Budapest főpolgármestere. Halmos János Budapest polgármestere. A kongresszuson való részvétel, vala­mint mindennemű más bejelentés dr. Stein Fülöp főtitkár cinién a nemzetközi alko­holizmus elleni X. kongresszus irodájába (Budapest, IV., Központi városház) inté­zendő, mely minden irány ban szí vesen szol­gál felvilágosítással. (Hivatalos órák na­ponta d. u. 4—6 ig.) A kongresszussal kap­csolatban rendezendő kiállításra vonatko­zólag bővebb felvilágosítást ad és bejelen­téseket elfogad dr. Kováos G3 ula kir, ta­náosos, a keresked. rnuzeum igazgatója. (V., Váci-körut 32) A tagsági díj 6 kor. Pénzküldemények a végrehajtó-bizottság pénztárnokához, Tauffer Károly gyógysze­rész úrhoz (VI., Teréz-körut, 39. sz.) intó­zendők. A tagok a kongresszus valaineny­uyi nyomtatványát ingyeu kapják. E kongresszus célja, hogy a tudo­mány erejével, a fölvilágositás és szervezés fegyvereivel síkra szálljon az emberiség lega'attomosabb ellensége, az alkohol ellen. Az alkohol nem az ellenség, de a jóbarát, képében jelenik meg, behizelgi magát kel­lemeivel s észre sem vesszük, miként vá­lik az élvezet szokássá, a szokás sztnve­délylyé, s e szenvedély miként sodorja sze­renosótleu áldozatát betegségbe, nyomorba, bűnbe, halálba. A szeszes italok a szervezet legfonto­sabb alkatrészeit támadják meg, miáltal a szervek életműködése csökken s a legkü­lönbözőbb súlyos betegségek keletkeznek. A légutak és a tápcsatorna állandó hurutja, a májuak, a veséknek végzetes :dült gyul­ladása, a szivizomzat túltengése és elfaju­lása, a vérerek megkemónyedése s e beteg­ségeket oly gyakran kisórő tünetek, mint vizibetegsóg, gutaütés, köszvéuy stb. mind az állandó alkoholmérgezésuek gyakori kö­vetkezményei. De még borzasztóbb a pusztítás, me­lyet az alkohol az idegrendszerben idéz elő. Kisebb mennyiségben is lejzállitja az agyvelő finomabb működési képességét, nagyobb mennyiségben pedig mérgező ha­tása nyilvánvaló. Már az egyszeri alkohol­mérgezés, az ittasság is megfosztja az egyént hosszabb-rövidebb ideig öntudatától, itélö és tájékozó képességétől, eszétől ; a szeszes italokkal való állandó visszaélés pedig meg­bénítja, megfojtja az idegsejteket, ez okos embert butává, a becsületest becstelenné teszi, előidézi az idegeknek, az agynak, a léleknek ós elmének súlyos, legnagyobb­részt gyógyithatlan betegségeit. És még ez sem tetőzte be pusztitá­saiuak borzasztó sorozatát: megtámadja a szervezet legfontosabb sejtjeit, a csirsejte­ket s az utódok egész serege ebben leli nyomorúságának forrását. Es éppen az utódokra kifejlett ezen elkorcsositó hatása teszi az alkoholt az emberiség legborzasz­tóbb ellenségévé, mert itt már nem az egyén, hanem az egész faj állandó, biztos romlásáról és elfajulásáról van szó. De hadd beszéljenek a tények, a szá­mok. A felnőtt férfiaknak több mint ti­zedrészét a közvetlen alkohol okozta be­tegségek pusztítják el. E mellett tanúskod­nak a kórházak és bonctermek statisztikái s az orvosi gyakorlat tapasztalatai. E te­kintetben a versenyt az alkoholizmussal csak egyetlen betegség vehi ti fel : a tuber­kulózis. S az emberiség e két öldöklő csa­pása között .szoros összefüggés is bizonyult be, mert az alkohollal mérgezett szervezet jóval csekélyebb ellentállást képes kifejteni a tüdővész ós egyéb fertőző betegségek csiráival siemben. Az elmebetegeknek főbb miut har­minc százaléka saját vagy elődjeinek alfeo­ho'mérgezésében találja betegségének okát. A hülyék és elmegyengék, a nyavalyatö­rősek, a vízfejűek, tőrpék pedig túlnyomó nagy számban alkoholista szülőktől szár­maznak. De az utódok elkorcsosulásanem­csak ebben nyilvánul, hanem főleg abban is, hogy szervezetük elgyengült, sem testi, sem szellemi ellentállásra nem képes. Sőt mint legújabban kiderült, az anyák szop­tatási képességének elvesztése is legnagyobb­részt a szülők alkoholmérgezésének képezi egyik gyászos következményét. Az igazságszolgáltatás még más el­rettentő képét mutatja az alkoholnak. A bűntényeknek állag véve 42 százalékában kimutatható az alkohol végzetes szerep­lése, amint a szerencsétlen házasélet, az elválások, az öngyilkosságok egyrésze is az alkohol rovására Írandó. Az angol ós amerikai életbiztosítások statisztikája pedig világosan és megcáfol­hatlanul bebizonyította, hogy az alkohol­élvezet az élettartamot megrövidíti. Közelebb vinni a sok ezer fejii nagy közönség lelkéhez mindazokat a tudomá­nyos igazságokat, miket nagy elmék meg­állapítottak, bevezetni az emberi haladás, a civilizáció titkaiba s rejtelmeibe; meg­értetni s megmagyarázni például a tech­nikai haladás, a technikai alkotások, ta­lálmányok csodálatos világát : nagyszerű, rendkívül nehéz feladat s akik e feladatot sikerrel, a közre haszonual tudják végre­hajtani, mindnyájunk hálájára érdemesek. Erre a nem közönséges feladatra vál­lalkozott az Atheneum, a Műveltség Könyv­tárával, mely az ujabb kor legbecsesebb vállalkozása a hasznos ismeretek terjesz­tése terén. A Műveltség Könyvtára már címében egy nagyszerű kulturális felada­tot teljesítő programmot sejtet. Összeállí­tani egy könyvtárt, mely az általános mű­veltségre igényt tarló emberre nélkülözhe­tetlen szükség; egy könyvtárt, mely a modern ember lelkének állandó tápláléka s egyben boldogulásának is irányitója, elősegitője ; amely nem elégszik meg a művelt vagy művelődni vágyó ember lexikonszerű tájékoztatásával, de világom, ériheiő nyelven, kellő részletességgel ma­gyarázza meg mindennémü, előttünk ed­dig elrejtett, vagy félig homályos dolog­nak az eredetét, okát-fokát, gyakorlati hasznát. A laikus ember sokszor a leg­egyszerűbbnek tetsző dolgot sem érti meg, s meg kell elégednie a csodálkozással. A mélyebben járó tudományos könyvekben hiába keres kérdéseire feleletet; ismere­teinek hiányossága útvesztőbe sodorja s fogalmai, képei még jobban összezavarod­nak. A nagyvárosi ember napról-napra utazik a villamos vasutou. Mily egyszerű dolog ! A kocsi elején áll egy ember, csen­get, jobbra-balra húzgál valamit s a kocsi szalad. De hogyan működik az az' erő, mely a kocsit haladásra kényszeríti, az emberi elmének minő kitalálásai előzték meg e szaladást: hányan tudnók ezt nem megmagyarázni, de csak valahogyan ma­gunkkal megértetni ? Hát a telefon ? A távírás dróton és ma már diót nélkül is? A betüszedő-góp ? Hányan ismerjük azt az utat, mit a könyv az iró tollától a mi könyvesházunkig megtesz ? A gáz- ós vil­lamosvilágités rejtelmei, a mindenféle gyá­rak gópeiiipk titokzatos működése, mely­nek csak nagyszeiü eredményeit látjuk, de nem a mozgató erőket: mindezekre nem vagyunk-e kíváncsiak ? Nem érde­kel-e, hogy kik fejlesztették mai magassá­gára a civilizációt ; mely utakat jártak meg, folyton keresvén a tökélesedóst, az egész emberiség üdvére, javára ? íme csak egy pár kérdést vetettem fel a sok ezerbői s e pár kérdés is már egy egész világ. A Műveltség könyvtárából most je­lent meg az első kötet. Két sorozatban tizenkét köletre van tervezve, az első so­rozat kötetei cim szerint is jelezve van­nak. Az első kötet címe : iA technika vív­mányai az utolsó száz évbín » A 707 ol­dalas, kvartalaku könyv tizennyolc feje­zetre oszlik s a mit a fejezetek szóval el­magyaráznak, azt még világosabbá, ért­hetőbbé 500 szövegkép és hatvan (több­nyire szines) műmelléklet teszi. Ez az egy kölet magában valóságos kincsesbánya. Szerkesztőiket: Hollós Józsefet ós Pfeifer Ignácot nagy dicséret illeti. Nemkülönben a munkatársak d:lék csapalját. Mert min­deu fejezetnek más-más az írója s különö­sen kikeli emelnem a legfontosabbat; 0 könyv minden irója megértette a nagy feladatot, a mit a kiadó-társulat elébök állított: irodalmi színvonalon álló, egy­szerű, világos, jó magyar nyelven közölni a nagy közönséggel mindazokat az isme­reteket, melyek a technika körébe tartoz­nak. A szakember tudása, alapossága, lel­kiismeretessége a nagy közönségnek iró emberek tollának elevenségével ölelkezik a fejezetekben. Csak bele kell kezdenünk az első, a legnehezebbnek látszó fejezetbe (Energia) s mindjárt megnyugtat az egy­szerű, jó magyar nyelv, hogy meg fogjuk érteni, mi az az energia. Schimanek Emil érdeme, hogy a bevezetéssel kedvet kapat a tovább olvasásra ; hogy mindjátt meg­van a bizalmunk : ez csakugyan az a könyv lesz, melyuek szükségét ón, a laikus em­ber régóta érzem, Je a magyar könyv­piacon hiába kerestem. Tudván, hogy minden egyes fejezet szakszerűség, megbízhatóság szempontjából nemcsak a szerkesztők, de más szakembe­rek rostáján is átment, én megnyugvással olvasom e könyvet s szeretném, ha ezt a megnyugvást át is plántálhatnám mások­nak is a lelkébe. A nyelvhez, világosság­hoz már mindnyájan értünk valamit s o részben illetékesnek érzem magamat, hogy a könyv Íróinak az elismerő oklevelek egyikét kiállítsam. Mostanában e könyT

Next

/
Thumbnails
Contents