Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-30 / 18. szám

1905. április 23. BALATONVIDÉK 3 folytán hazánkban megindult, még alig mutat fel valamelyes eredményt s küzd a kezdet nehézségeivel. Pedig az alkoholizmus kérdése immár régen kinőtt, azon szűk kerettől, melyben az ellene való védekezés kezdetén mozgott és nagyfontosságú társadalmi kérdéssé fejlődött. Közt.udomásu, hogy az alkoholizmus iniuden társadalmi osztálynak végzetes csapása és sujt szegényt, gazdagot, műveltet műveletlent egyaránt. Nem is egyesekhez, se nem egyes osztályokhoz, hanem mindenkihez, osztály külömbsóg nélkül intézzük hivő szózatunkat, vegyenek részt kongreszszusunkban, igyekezzék e fontos kérdést minél alaposabban megismerni s velünk együtt arra törekedni, hogy az emberiség ezen pusztító járványát, közös erővel leküzdhessük.. Társadalmi betegségtől csak öntudatos táisadalmi küzdelem válthat meg bennünket. Kongresszusunk nem egy irány szolgálatában áll. Működésünkben egyesül minden törekvés, mely az alkoholizmus leküzdését célozza, akár a mértékletesség, akár a teljes abs'inentia utján. Tárgyalásaink nem ölelik föl az alkoholizmus összes kérdéseit, ; az anyag immár oly nagy, hogy lehetetlen minden részletre egy kongreszszus keretén belül kiterjeszkedni. A brémai kongresszus fényesen bevált mintájára mi is csak a főbb pontokat, a leginkább aktuális tárgyakat szemeltük ki megvitatás céljából, melyekben képviselve van a kórdós szociális, paedagogiai, hygieuikus, jogi és orvostudományi része, s igy minden résztvevő megtalálhatja az őt leginkább érdeklő fejezeteket. A megtartandó kongresszus fontos kultui misszióra hivatott nemcsak Magyarországban, hanem általában Kelet Európában, különösen a Balkán államokban. Ezen országokban vagy éppenséggel nem, vagy nsgyon kevéssé ismerik az alkohol-ellenes törekvések áldásait és ezért különösen is felszólítjuk őket, használják fel az alkalmat azon nemzetek tapasztalataiuak megismerésére, melyek a küzdelmet már évtizedek óta folytatják, üizen nemzeteket pedig kérjük, küldjenek minél több képviselőt közénk, hogy az e téren szerzett ismereteiknek és tapasztalataiknak gazdag tárából meríthessünk és azt a magunk számára értékesíthessük. Tiszteletbeli eluökökül felkérettek : Dr. Btrzeviczy Albert, v. b. t. t., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Márkus József Budapest főpolgármestere. Halmos János Budapest polgármestere. A kongresszuson való részvétel, valamint mindennemű más bejelentés dr. Stein Fülöp főtitkár cinién a nemzetközi alkoholizmus elleni X. kongresszus irodájába (Budapest, IV., Központi városház) intézendő, mely minden irány ban szí vesen szolgál felvilágosítással. (Hivatalos órák naponta d. u. 4—6 ig.) A kongresszussal kapcsolatban rendezendő kiállításra vonatkozólag bővebb felvilágosítást ad és bejelentéseket elfogad dr. Kováos G3 ula kir, tanáosos, a keresked. rnuzeum igazgatója. (V., Váci-körut 32) A tagsági díj 6 kor. Pénzküldemények a végrehajtó-bizottság pénztárnokához, Tauffer Károly gyógyszerész úrhoz (VI., Teréz-körut, 39. sz.) intózendők. A tagok a kongresszus valainenyuyi nyomtatványát ingyeu kapják. E kongresszus célja, hogy a tudomány erejével, a fölvilágositás és szervezés fegyvereivel síkra szálljon az emberiség lega'attomosabb ellensége, az alkohol ellen. Az alkohol nem az ellenség, de a jóbarát, képében jelenik meg, behizelgi magát kellemeivel s észre sem vesszük, miként válik az élvezet szokássá, a szokás sztnvedélylyé, s e szenvedély miként sodorja szerenosótleu áldozatát betegségbe, nyomorba, bűnbe, halálba. A szeszes italok a szervezet legfontosabb alkatrészeit támadják meg, miáltal a szervek életműködése csökken s a legkülönbözőbb súlyos betegségek keletkeznek. A légutak és a tápcsatorna állandó hurutja, a májuak, a veséknek végzetes :dült gyulladása, a szivizomzat túltengése és elfajulása, a vérerek megkemónyedése s e betegségeket oly gyakran kisórő tünetek, mint vizibetegsóg, gutaütés, köszvéuy stb. mind az állandó alkoholmérgezésuek gyakori következményei. De még borzasztóbb a pusztítás, melyet az alkohol az idegrendszerben idéz elő. Kisebb mennyiségben is lejzállitja az agyvelő finomabb működési képességét, nagyobb mennyiségben pedig mérgező hatása nyilvánvaló. Már az egyszeri alkoholmérgezés, az ittasság is megfosztja az egyént hosszabb-rövidebb ideig öntudatától, itélö és tájékozó képességétől, eszétől ; a szeszes italokkal való állandó visszaélés pedig megbénítja, megfojtja az idegsejteket, ez okos embert butává, a becsületest becstelenné teszi, előidézi az idegeknek, az agynak, a léleknek ós elmének súlyos, legnagyobbrészt gyógyithatlan betegségeit. És még ez sem tetőzte be pusztitásaiuak borzasztó sorozatát: megtámadja a szervezet legfontosabb sejtjeit, a csirsejteket s az utódok egész serege ebben leli nyomorúságának forrását. Es éppen az utódokra kifejlett ezen elkorcsositó hatása teszi az alkoholt az emberiség legborzasztóbb ellenségévé, mert itt már nem az egyén, hanem az egész faj állandó, biztos romlásáról és elfajulásáról van szó. De hadd beszéljenek a tények, a számok. A felnőtt férfiaknak több mint tizedrészét a közvetlen alkohol okozta betegségek pusztítják el. E mellett tanúskodnak a kórházak és bonctermek statisztikái s az orvosi gyakorlat tapasztalatai. E tekintetben a versenyt az alkoholizmussal csak egyetlen betegség vehi ti fel : a tuberkulózis. S az emberiség e két öldöklő csapása között .szoros összefüggés is bizonyult be, mert az alkohollal mérgezett szervezet jóval csekélyebb ellentállást képes kifejteni a tüdővész ós egyéb fertőző betegségek csiráival siemben. Az elmebetegeknek főbb miut harminc százaléka saját vagy elődjeinek alfeoho'mérgezésében találja betegségének okát. A hülyék és elmegyengék, a nyavalyatörősek, a vízfejűek, tőrpék pedig túlnyomó nagy számban alkoholista szülőktől származnak. De az utódok elkorcsosulásanemcsak ebben nyilvánul, hanem főleg abban is, hogy szervezetük elgyengült, sem testi, sem szellemi ellentállásra nem képes. Sőt mint legújabban kiderült, az anyák szoptatási képességének elvesztése is legnagyobbrészt a szülők alkoholmérgezésének képezi egyik gyászos következményét. Az igazságszolgáltatás még más elrettentő képét mutatja az alkoholnak. A bűntényeknek állag véve 42 százalékában kimutatható az alkohol végzetes szereplése, amint a szerencsétlen házasélet, az elválások, az öngyilkosságok egyrésze is az alkohol rovására Írandó. Az angol ós amerikai életbiztosítások statisztikája pedig világosan és megcáfolhatlanul bebizonyította, hogy az alkoholélvezet az élettartamot megrövidíti. Közelebb vinni a sok ezer fejii nagy közönség lelkéhez mindazokat a tudományos igazságokat, miket nagy elmék megállapítottak, bevezetni az emberi haladás, a civilizáció titkaiba s rejtelmeibe; megértetni s megmagyarázni például a technikai haladás, a technikai alkotások, találmányok csodálatos világát : nagyszerű, rendkívül nehéz feladat s akik e feladatot sikerrel, a közre haszonual tudják végrehajtani, mindnyájunk hálájára érdemesek. Erre a nem közönséges feladatra vállalkozott az Atheneum, a Műveltség Könyvtárával, mely az ujabb kor legbecsesebb vállalkozása a hasznos ismeretek terjesztése terén. A Műveltség Könyvtára már címében egy nagyszerű kulturális feladatot teljesítő programmot sejtet. Összeállítani egy könyvtárt, mely az általános műveltségre igényt tarló emberre nélkülözhetetlen szükség; egy könyvtárt, mely a modern ember lelkének állandó tápláléka s egyben boldogulásának is irányitója, elősegitője ; amely nem elégszik meg a művelt vagy művelődni vágyó ember lexikonszerű tájékoztatásával, de világom, ériheiő nyelven, kellő részletességgel magyarázza meg mindennémü, előttünk eddig elrejtett, vagy félig homályos dolognak az eredetét, okát-fokát, gyakorlati hasznát. A laikus ember sokszor a legegyszerűbbnek tetsző dolgot sem érti meg, s meg kell elégednie a csodálkozással. A mélyebben járó tudományos könyvekben hiába keres kérdéseire feleletet; ismereteinek hiányossága útvesztőbe sodorja s fogalmai, képei még jobban összezavarodnak. A nagyvárosi ember napról-napra utazik a villamos vasutou. Mily egyszerű dolog ! A kocsi elején áll egy ember, csenget, jobbra-balra húzgál valamit s a kocsi szalad. De hogyan működik az az' erő, mely a kocsit haladásra kényszeríti, az emberi elmének minő kitalálásai előzték meg e szaladást: hányan tudnók ezt nem megmagyarázni, de csak valahogyan magunkkal megértetni ? Hát a telefon ? A távírás dróton és ma már diót nélkül is? A betüszedő-góp ? Hányan ismerjük azt az utat, mit a könyv az iró tollától a mi könyvesházunkig megtesz ? A gáz- ós villamosvilágités rejtelmei, a mindenféle gyárak gópeiiipk titokzatos működése, melynek csak nagyszeiü eredményeit látjuk, de nem a mozgató erőket: mindezekre nem vagyunk-e kíváncsiak ? Nem érdekel-e, hogy kik fejlesztették mai magasságára a civilizációt ; mely utakat jártak meg, folyton keresvén a tökélesedóst, az egész emberiség üdvére, javára ? íme csak egy pár kérdést vetettem fel a sok ezerbői s e pár kérdés is már egy egész világ. A Műveltség könyvtárából most jelent meg az első kötet. Két sorozatban tizenkét köletre van tervezve, az első sorozat kötetei cim szerint is jelezve vannak. Az első kötet címe : iA technika vívmányai az utolsó száz évbín » A 707 oldalas, kvartalaku könyv tizennyolc fejezetre oszlik s a mit a fejezetek szóval elmagyaráznak, azt még világosabbá, érthetőbbé 500 szövegkép és hatvan (többnyire szines) műmelléklet teszi. Ez az egy kölet magában valóságos kincsesbánya. Szerkesztőiket: Hollós Józsefet ós Pfeifer Ignácot nagy dicséret illeti. Nemkülönben a munkatársak d:lék csapalját. Mert mindeu fejezetnek más-más az írója s különösen kikeli emelnem a legfontosabbat; 0 könyv minden irója megértette a nagy feladatot, a mit a kiadó-társulat elébök állított: irodalmi színvonalon álló, egyszerű, világos, jó magyar nyelven közölni a nagy közönséggel mindazokat az ismereteket, melyek a technika körébe tartoznak. A szakember tudása, alapossága, lelkiismeretessége a nagy közönségnek iró emberek tollának elevenségével ölelkezik a fejezetekben. Csak bele kell kezdenünk az első, a legnehezebbnek látszó fejezetbe (Energia) s mindjárt megnyugtat az egyszerű, jó magyar nyelv, hogy meg fogjuk érteni, mi az az energia. Schimanek Emil érdeme, hogy a bevezetéssel kedvet kapat a tovább olvasásra ; hogy mindjátt megvan a bizalmunk : ez csakugyan az a könyv lesz, melyuek szükségét ón, a laikus ember régóta érzem, Je a magyar könyvpiacon hiába kerestem. Tudván, hogy minden egyes fejezet szakszerűség, megbízhatóság szempontjából nemcsak a szerkesztők, de más szakemberek rostáján is átment, én megnyugvással olvasom e könyvet s szeretném, ha ezt a megnyugvást át is plántálhatnám másoknak is a lelkébe. A nyelvhez, világossághoz már mindnyájan értünk valamit s o részben illetékesnek érzem magamat, hogy a könyv Íróinak az elismerő oklevelek egyikét kiállítsam. Mostanában e könyT